Minden eddiginél nagyobb összeg, hozzávetőleg 80 milliárd euró áll Románia rendelkezésére a következő hét évben Európai Uniós alapokból. A következő hónapokban, években folyamatosan jelennek meg az önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek által megpályázható kiírások, amelyek a versenyképesség növeléséhez, a fejlődéshez járulnak hozzá, ezért élni kell a lehetőségekkel és már most el kell kezdeni ezekre felkészülni, hívta fel a figyelmet Vincze Loránt.

Az RMDSZ EP képviselője által szervezett tájékoztató körút sepsiszentgyörgyi állomásán mutatta be a Startoljunk rá! című hiánypótló, magyar nyelvű kiadványt, amely részletesen ismerteti az uniós pályázati rendszert és az összes várható pályázati kiírást. A kiadvány ingyenesen letölthető a www.vinczelorant.eu oldalról. A körúton a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség, a két legnagyobb erdélyi pályázatíró cég, a Goodwill Consulting és a RegioConsult szakemberei a vállalkozóknak, míg a civil szervezeteknek szóló pályázatok esetében a PONT Csoport szakemberei tájékoztatják az érdeklődőket.

Az uniós pénzforrások iránti nagy érdeklődést jelzi, hogy telt ház volt a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban, és sokan követték online is a Vincze Loránt és a meghívott pályázati szakemberek, vállalkozóknak és civil szervezeteknek szánt előadásait. A tájékoztató körút és a magyar nyelvű kiadvány célja, hogy megértesse a sokszor bonyolult uniós pályázati rendszert és hasznos információkkal segítse az érdeklődőket a rákészülésére. Az EP-képviselő azt szorgalmazta, hogy a következő fél évet fordítsák arra, hogy az érintettek kigondolják, vállalkozásuk vagy civil szervezetük mire szeretne pályázni, ehhez információkat gyűjtsenek, tervezzenek, hogy időben rá tudjanak startolni a megfelelő kiírásra.

Minden eddiginél több pénz

Vincze Loránt bevezetőjében rámutatott: a Romániának szánt uniós támogatások hozzávetőleg 80 milliárd eurót tesznek ki. Ennek két összetevője van, egyrészt közel 30 milliárd euró állt rendelkezésre az Országos Helyreállítási Tervben (PNRR), amely főként nagy infrastrukturális beruházásokat támogat, és az ebből finanszírozott projekteket 2026-ig kötelező megvalósítani.

A másik mintegy 50 milliárd eurónyi összeg a 2021–2027 uniós költségvetési időszakban a Regionális Operatív Programok által lehívható pénzkeret. Ebben van néhány fontos újdonság is, így az eddigi hét helyett már nyolc főprogramba sorolják a pályázatokat, illetve decentralizálták a döntéshozatalt, így sok programot már nem Bukarestből irányítanak, hanem a fejlesztési régiók hirdetik meg és bonyolítják le.     

Az EP-képviselő szemléltetésképpen kifejtette: Románia éves költségvetési kiadása idén 53 milliárd euró, ehhez arányítva az ország rendelkezésére álló 80 milliárd euró uniós pénz akkora összeg, hogy ha másfél évig nem kellene adót fizetni, akkor működtetni lehetne belőle az országot. Nyilván ez az összeg nem költhető ilyen célra, de érzékelteti, hogy milyen nagy és milyen lehetőségeket kínál, mondta Vincze Loránt.

Környezetvédelem, digitalizáció és innováció

Elmúlt az a romantikus időszak, amikor a cégvezető vagy civil szervezeti vezető a könyvelővel közösen megírta a pályázatokat, jelenleg ajánlatos pályázatíró szakemberek segítségét kérni, akik eligazodnak a bonyolult uniós pályázati rendszerben, és hatékonyan elvégzik ezt a munkát, mutatott rá Vincze Loránt. Hozzátette: a következő években három „varázsszónak” kell érvényesülnie ahhoz, hogy sikeresen lehívhatóak legyenek a Regionális Operatív Programokban és az Országos Helyreállítási Tervben rendelkezésre álló összegek.

Minden projektnek tartalmaznia kell környezetvédelmi, digitalizációs és innovációs komponenst. Az EP-képviselő nyomatékosította: az uniós pénzalapok sohasem arra jók, hogy a vállalkozások működési költségeit fedezzék, hanem, hogy olyan beruházásokat eredményezzenek, amelyek révén a vállalkozás modernebb és versenyképesebb lesz, növeli a profitját és hozzáadott értéket tud teremteni.    

Ha nem helyiek, akkor jönnek mások a helyükbe

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat az elmúlt években minden egy euró saját adóbevételhez 5,7 eurónyi uniós vagy kormányzati támogatást rendelt hozzá, mutatott rá Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ennek így kellene történnie a vállalkozások esetében is, ezért élniük kell a következő években rendelkezésre álló rengeteg pályázati lehetőséggel.

Antal Árpád azt javasolta: a következő fél évet fordítsák az információgyűjtésre, a tervezésre, az árajánlatok begyűjtésére, a pályázat megírásával és lebonyolításával megbízott munkatársak képzésére. Aki pedig építeni akar, annak van fél éve, hogy rendezze az adott terület jogi helyzetét, készítse el a rendezési tervet, hogy az megfeleljen a pályázati kiírásnak. Hozzátette: azok a cégek, amelyek Sepsiszentgyörgyön szeretnének fejleszteni, de nem akarnak területvásárlásba és építkezésbe fektetni, lehetőségük van szerződést kötni a szépmezői Ipari Parkkal, így minimális a beruházásuk pénzügyi kockázata.

Háromszéken sok szempontból felgyorsulnak az események, hívja fel a figyelmet Antal Árpád, aki szerint a Brassó–Vidombák repülőtér jövő évben elindul, de van rá esély, hogy négy-öt éven belül megépül a Háromszéken átvezető autópálya, amelynek egyik rácsatlakozása alig egy kilométerre lesz Sepsiszentgyörgytől. A következő tíz évben átalakul és versenyképesebb lesz a térség. A polgármester arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy éljenek a kínálkozó lehetőségekkel, hiszen ha nem a helyi vállalkozások fognak építkezni, akkor mások jönnek ide helyettük fejleszteni.