Vincze Loránt: ismertetni kell otthon a Brüsszelben megszerzett lehetőségeket

Startoljunk rá! címmel ismertető kiadványt jelentetett meg és tájékoztató körutat szervezett Erdély-szerte Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. A Hargita megyében kezdődött, de több régiót érintő turné során az Európai Uniótól a következő hétéves időszakban érkező támogatási formákról, pályázati lehetőségekről, felhasználási irányelvekről tájékoztatják az érdeklődőket a politikus által meghívott szakemberek. A körútról és brüsszeli mandátumának második évéről beszélgettünk Vincze Loránttal, aki az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is egyben.

Fotó: vinczelorant.euKiknek szól a Startoljunk rá!: önkormányzatoknak, magánvállalkozóknak, civileknek?

Ennek a körútnak az ötlete akkor fogalmazódott meg, amikor az Európai Unió elfogadta a tagállamoknak jutó helyreállítási, valamint a hétéves pénzügyi időszakra vonatkozó költségvetést. Románia hatalmas összegben, 80 milliárd euróban részesülhet, amiből 30 milliárd euró a helyreállítási alap a koronavírus-járvány által megtépázott gazdasági ágazatok helyrehozatalára, 50 milliárd euró pedig a szokásos hétéves pénzügyi keret: az operatív programok.

Egyelőre kevés részletet tudunk, pályázati kiírások még nincsenek, de az Európai Bizottság céljait, a finanszírozási szándékot látjuk, és úgy éreztük, most van itt az ideje arról beszélni, hogy milyen lehetőségek lesznek, milyen célokra lehet elkölteni ezt a hatalmas összeget. Az erdélyi magyarság érdeke, hogy ebből a mi közösségeink, településeink, vállalkozóink is részesüljenek, a szülőföldön való megmaradásunknak egy fontos eleme az, hogy gazdaságilag jó helyzetbe kerüljünk.

Ennek érdekében egy a pályázati rendszereket összefoglaló kiadvány készült Startoljunk rá! – Uniós pályázatok erdélyieknek címmel. Ez az első ilyen jellegű kiadvány magyar nyelven, és ennek a tartalma mentén szerveztük a tájékoztató körutat is, amelynek az első állomása Hargita megyében volt, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson. Három célcsoportot szólítunk meg: az egyik az önkormányzatok, vagyis a települések, a másik a vállalkozói szféra, a harmadik pedig a civil szervezetek. Az utóbbi kettő nyilván nagyobb merítés, mert a vállalkozók között vannak olyanok, akik már pályáztak korábban, és vannak, akik ezt a lehetőséget is szeretnék megismerni – ugyanez a helyzet a civil szervezetekkel is, vannak kisebb-nagyobb egyesületek, alapítványok, amelyek különböző területeken tevékenykednek, a kultúrától a szociális szolgáltatásokig.

Jó volt látni az érdeklődést és lelkesedést. Háromszáz helyszíni résztvevőnk volt, és több mint százan követték online a közvetítések révén a Hargita megyei rendezvényeket.

A résztvevők milyen információkra voltak kíváncsiak, illetve milyen meglátásaik vannak, mik az igényeik?

Az Európai Unió célkitűzése – ami újdonság a mostani pályázati időszakban –, hogy minden korábbinál nagyobb hangsúly tevődik például a környezetvédelemre, a klímasemlegességhez vezető intézkedésekre. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó projektek szólnak erről, hanem minden egyes beruházásnak kell legyen környezetvédelmi összetevője is, ami környezetkímélő megoldásokat, eszközöket tartalmaz.

A második ilyen fontos téma a digitalizáció; ha önkormányzatokról beszélünk, akkor az ügyfélbarát, ügyfélkapus szolgáltatás bevezetése. A vállalkozói szférában olyan megoldások, eszközök, gépsorok vásárlása, amelyek újgenerációsak, ezáltal hozzáadott értéket tartalmaznak, növelik a vállalkozók profitját.

A harmadik téma az innováció, ami európai szempontból azért fontos, mert a globális versenyben az Európai Unió gazdaságát meg kell erősíteni, és Románia esetében, azt hiszem, nem is kell magyarázni, hogy szintet kellene lépni az innováció terén. A nagyléptékű innováció nem azt jelenti, hogy egy vállalkozás az eddiginél jobb és nagyobb teljesítményű berendezést vásárol, hanem például egy településen azt jelenti, hogy van egy jó kutatási ötlet, amihez betársul az önkormányzat, egy kutatóintézet vagy egy felsőfokú oktatási intézmény, és akkor komoly felhajtó erővé válhat egy innovációs projekt az adott közösségben. Ezek a főbb témák, amelyek célként fogalmazódnak meg az uniós törekvésekben.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A befogadók részéről nyilván a pályázati bürokrácia kérdése merül fel, és ebből a szempontból Románia mindig túlbürokratizálta a pályázati folyamatot, túl sok iratot kellett benyújtani, túl bonyolult a rendszer. Az Európai Bizottságnak az a szándéka, hogy – persze, követhető, elszámoltatható legyen, de – minél egyszerűbben alkalmazzák a rendszert. Remélem, hogy Bukarestben ezt a felhívást meghallják, és minél inkább egyszerűsítenek az eljárásokon.

A másik nagy probléma a közbeszerzési törvény, amely jelentős kerékkötője a nagy infrastrukturális beruházások megvalósításának, de akár egy településen az önkormányzati beruházások megvalósításának is. Túl hosszú idő, amíg egy szerződést végül aláírnak, és megtörténik az első kapavágás az adott projektben. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha a román parlament módosítja a közbeszerzési törvényt. Úgy vélem, hogy ez szándéka a jelenlegi koalíciónak, amelynek az RMDSZ is tagja, és pozitív irányba tudja befolyásolni ezt a folyamatot.

A pályázati sikeresség egésze szempontjából jelentős dolog, hogy az RMDSZ kulcsfontosságú minisztériumokban van jelen, tehát rajtunk is múlik, hogy mennyire lesz sikeres a pénzfelhasználás például a környezetvédelemben vagy a közmunkálatokban, esetleg az EU-s pénzalapok minisztériumánál.

Ha a vállalkozókat nézem, akkor ők több pénzforrásból válogathatnak, hiszen egy bankhitel, egy befektetői csoport vagy éppen a magyarországi gazdaságfejlesztési projektekbe való bekapcsolódás is lehetőség az uniós pénzalapok mellett. Az uniós pénzek azért jelentenek hozzáadott értéket, mert egy biztos, kiszámítható finanszírozás, aminek nagyon kemény feltételei vannak ugyan, de ezek teljesítése esetén a vállalkozás szintet tud lépni. Nagyon sok mutatónak a függvénye, hogy egy vállalkozás vagy civil szervezet elkezd-e pályázni, de nagyon sokan érdeklődnek, és biztos nagyon sokan élnek is a lehetőséggel, mint ahogy tették az előző években. Sosem a vállalkozásokon vagy az önkormányzatokon múlott a pénzfelhasználás, a nagy infrastrukturális beruházások késtek, és emiatt nagyon sok pénz Brüsszelben maradt a jelenlegi hétéves pénzügyi időszakból.

Hol folytatódik és meddig tart ez a körút?

Háromszék lesz a következő állomás június 17-én és 18-án, aztán a Partiumban Bihar, Szilágy és Szatmár megye, majd Kolozs megye következik, végül Maros megyében zárjuk. Tehát a nagyobb erdélyi magyar közösségekbe eljutunk, és július 16-án ér véget ez a sorozat. Minden helyszínen a három célcsoportot szólítjuk meg.

A csapatom által az uniós pályázati rendszerről összeállított kiadvány elérhető ingyenesen nyomtatásban és a vinczelorant.eu/startoljunkra honlapon, és négy szakmai partnerünk van, akik előadásokat tartanak ezen a körúton: a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség, a két legnagyobb erdélyi pályázatíró cég, a Goodwill Consulting Kolozsvárról és a RegioConsult Székelyudvarhelyről, illetve a civil szervezeteknek szóló pályázatok esetében a PONT Csoport a partnerünk. Ezzel az előadássorozattal igyekszünk lefedni Erdélyt, és egy fogódzót nyújtani az uniós pénzalapokról. Tulajdonképpen nincs olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy kész, megjelent minden pályázati kiírás, és ezekről tartani egy bemutatót, hiszen nagyon sok projekt lesz, másrészt folyamatosan nyílnak majd meg a pályázati kiírások a következő években.

A prioritás a helyreállítási költségvetés, azokat a projekteket 2026-ig be is kell fejezni, a hétéves, 2021–2027 közötti pénzügyi időszak még egy pici lehetőséget ad az előkészítésre, de ott is meg kell majd hirdetni minél hamarabb a pályázatokat, ezért remélem, hogy az év végén, vagy a jövő év elején már fogunk látni konkrétumokat.Fotó: vinczelorant.eu

Az egyik legfontosabb változás az, hogy a fejlesztési régiók ügynökségei projektirányító hatósággá válnak, tehát az operatív programok jó részét ők bonyolítják majd le, ami azt jelenti, hogy nem Bukarestben kell kilincselni a projektekért, hanem a benyújtástól az elbírálásig, a szerződéskötésen át a beszámolóig és a projekt nyomon követéséig minden a fejlesztési ügynökségeknél történik, az ismert gazdaságfejlesztési központokban.

Ebben a tájékoztatóban nem térünk ki részletesen a gazdákat és a mezőgazdasági vállalkozókat érintő programokra, hiszen a Közös Agrárpolitikát illetően még nem született megegyezés az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között. Ez a program majd 2023. január elsejétől lép életbe, és amint megszületik a megállapodás, készítünk egy agrárpolitikáról szóló összefoglaló anyagot is, és azt is elvisszük majd egy erdélyi körúton a gazdákhoz, hogy első kézből értesüljenek az őket érintő legfontosabb változásokról.

Ez a körút a példája annak, amikor a képviselő elhozza a brüsszeli információt a helybelieknek, de a munkájának fontos része a helyi közösségek érdekeinek a képviselete az EU fővárosában. Hogyan értékeli az elmúlt egy-másfél évet?

Gyakorlatilag a mandátum második éve ért véget, és az elmúlt másfél esztendő a koronavírus-járvány miatt különösen intenzív volt, és senki által előre nem látható kihívásokat jelentett. Készült egy összefoglaló a mandátum második éve kapcsán, amelyben nagyon változatos, összetett tevékenység rajzolódik ki. Ha az uniós pénzalapokhoz kanyarodok vissza, akkor az erdélyi érdekeket meg kellett jeleníteni Brüsszelben, úgy alakítani a költségvetést, hogy ebből nekünk nyerni valónk legyen. Most az a pillanat következik, hogy ezeket a Brüsszelben megszerzett lehetőségeket otthon ismertetni kell, hogy részesüljön belőle a közösség. Hiszen, hogyha csak a brüsszeli számokban jelennek meg a Romániának nyújtott források, abból még egyik településen sem lesz jobb a helyzet, de a felhasználás nyomán – bízom benne – igen.

A kisebbségvédelem volt az a terület, amelyikkel kiemelten foglalkoztam, és ismerjük az Európai Bizottság sajnálatos döntését az Európai Kisebbségvédelmi Polgári Kezdeményezés, a Minority SafePack Innitiative elutasítása kapcsán. Ahogy a kollégák fogalmaztak a magyar parlamentben: az MSPI a kezdeményezők sikere és az Európai Bizottság kudarca, meg szégyene, hogy nem tudta ezt a témát úgy befogadni, s olyan pozitív intézkedéseket rendelni hozzá, ahogy azt megérdemelte volna az a több mint ötven millió polgár, akik az őshonos kisebbségekhez tartoznak az Európai Unióban.

Január közepén született meg a döntés, de még mostanában is érkeznek reakciók a regionális vagy nemzeti parlamentektől, különböző politikai intézményektől, kiemelt politikusoktól, tehát annyi biztatást kapunk, hogy ennek a kisebbségvédelmi harcnak lesz folytatása. Most például Németországban elkezdődött a választási kampány, s a napokban valamennyi németországi párt egy-egy képviselője, a FUEN javaslatára el fogja mondani a véleményét az MSPI-ről, hogy majd a Bundestagban miként fognak ehhez a kérdéshez viszonyulni. Eddig is nagyon pozitív volt a német politika hozzáállása, de máshonnan is több mint száz reakció érkezett az elutasítás óta, tehát van muníció a folytatáshoz. Ez tehát a mi sikerünk.

Több kérdésen is dolgoztam az Európai Parlamentben: legutóbb például a koronavírus-igazolvány volt az egyik téma, a másik az alkotmányügyi bizottságban az Európa jövőjéről szóló konferenciának az előkészítése, a polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos szabályozások módosítása, ugyanakkor a petíciós bizottságban előkerült több téma, az ukrajnai magyarság helyzetétől a szlovákiai Benes-dekrétumokig. Fontos, hogy az EP-ben szó legyen ezekről, és a kisebbségi téma megjelenjen az Európai Unió napirendjén. Emlékezetes: az úzvölgyi katonatemetőben történtek nyomán az Európai Bizottság gyakorlatilag a kötelezettségszegési eljárást helyezte kilátásba Románia számára, amennyiben nem módosítja a büntetőtörvénykönyvet úgy, hogy a nemzeti kisebbségek elleni uszítás is büntetőjogi kategóriába kerüljön.

Ez egy levéllel kezdődött, amellyel az EB-hez fordultak a magyar képviselők az Európai Parlamentből, nyilván a fideszes kollégákra meg az RMDSZ képviselőire gondolok. Ezek az eredményei az itteni munkának: néha látványosak, máskor kevésbé, de a helytállás, a jelenlét és a témáink felvetése Brüsszelben elmaradhatatlan része az erdélyi magyar politikai érdekképviseletnek.

Az EP-képviselők többsége, vagy az Európai Bizottság tagjai átérzik mondjuk a kárpátaljai, erdélyi vagy a felvidéki magyarságot érintő jogsértéseket?

Ezekről annyit tudnak, amennyit mi erről beszélünk. Ha sikerül az EP-ben úgy beszélni erről, hogy közérthető legyen, és a diszkrimináció vagy a jogsértés világossá tehető, akkor megszerezzük a támogatókat. Ez látszott az MSPI európai parlamenti támogatásán is, hiszen az EP háromnegyede támogatta ezt a javaslatot. Ez minden korábbinál nagyobb szám! Az Európai Bizottságban nagyon sok biztossal, munkatárssal beszélgettünk, és a többségük kedvezően nyilatkozott, de amikor eljött az ideje annak, hogy a kollégiumi ülésen kiálljanak az ügy mellett, akkor már csendesebbek voltak.

Sajnos a kisebbségi ügyekre nagyon sokan úgy tekintenek, hogy ez egy nagyon érzékeny téma, és jobb nem belemenni, mert abból világra szóló problémák születhetnek, holott bebizonyosodott a történelem során számtalanszor, hogy azok a kisebbségek, akik megbecsülést és megfelelő támogatást kapnak az illető társadalomban, elégedettek, és a többség–kisebbség viszonya javul, tehát geopolitikai értelemben is stabilitást hoznak ezek a megoldások, míg a szőnyeg alá söpört problémák előbb-utóbb úgyis a felszínre jutnak, s nem múlnak el maguktól, ahogy azt sokan remélik.

Bár erős az asszimiláció a kisebbségi közösségekben, de azért elég jól tartjuk magunkat mi, Kárpát-medencei magyarok. Az elmúlt száz esztendő a megmaradásról szólt minden közösség esetében, és elmondjuk, hogy ez a jogi környezet nem az, amit ígértek nekünk annak idején azok az országok, amelyeknek a polgárai lettünk. Tehát van még tennivaló, és ez a meggyőzés folyamatos kell legyen Brüsszelben, még ha nagyon sziszifuszi munka is, aminek a végén nem nagy győzelmeket arat az ember – sokkal inkább apró előrelépések vannak, néha kudarcok, de a kisebbségvédelem ezt a munkát és helytállást megköveteli.

Van-e esély arra, hogy rávegyék jogalkotásra az EB-t az MSPI kapcsán? És lehet-e attól tartani, hogy a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezés hasonló sorsra jut?

Ami az MSPI-t illeti, az Európai Bíróságnak lesz egy – remélem – nagyon hangos szava, amikor a fellebbezés kapcsán döntést hoz a luxembourgi törvényszék, és megmásíttatja az Európai Bizottsággal a döntését. Akkor az EB-nek át kell értékelnie a helyzetet, s megfontolnia, hogy milyen irányban indul el. Addig is nagyon sok külső nyomás éri az EB-t, hogy ezt a hibás döntését javítsa ki.

Ami a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezést illeti: az aláírások hitelesítése zajlik jelenleg, utána lesz egy közmeghallatás, talán egy plenáris vita is, és majd meglátjuk az EB döntését. Nem lehet ezt megelőlegezni, de ha az MSPI-t nézzük, elképzelhető egy nem túl pozitív kimenetel is. De ez egy önálló kezdeményezés, ami összegyűjtötte az aláírásokat, reális problémát vet fel, és bízunk a pozitív és méltányos elbírálásban.

Szóba került az egységes Covid-igazolvány. Sínen van ennek a bevezetése július elsejétől?

Bízok benne, hogy igen. Az Európai Parlament megszavazta ezt, és a háttérben a technikai egyeztetés az EB és a tagállamok között már elkezdődött. Vannak olyan tagállamok, amelyek készen állnak, hogy bevezessék a Covid-igazolványt. Románia két héttel ezelőtt végzett egy ilyen adatbázis-összekapcsolási próbát Lettországgal közösen, és sikeres volt, tehát Románia vonatkozó adatbázisai összekapcsolhatók az Európai Bizottságéval. Műszaki értelemben minden elő van készítve, július elsejéig kell várni az érvényesítésre, de lesznek tagállamok, amelyek ezt már hamarabb bevezetik. Arra számítok, hogy Románia is a hónap második felétől, talán június 20. után már elindíthatja ezt a rendszert, hogy könnyebbé váljon az utazás, visszanyerjük az unión belüli szabad mozgást, de a nyárra való tekintettel akár az unión kívüli utazást, vagy az onnan való beutazást is. El kell kerülni a tavalyi káoszt, amikor különböző szabályozások voltak érvényben, és a polgárnak lehetetlen volt követnie, hogy éppen milyen feltételeknek kell megfelelnie, ha egyik országból a másikba utazik.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?