Ukrajna számos területen tett előrelépést az utóbbi időszakban, de a kisebbségek helyzete nem tartozik ezek közé. Ezt állapítja meg az Európai Parlament az Európai Unió–Ukrajna közti társulási megállapodás végrehajtásáról szóló jelentésben, amelyet szerda este nagy többséggel fogadtak el.

A dokumentum több cikkelye is foglalkozik a kisebbségeket – köztük is kiemelten a kárpátaljai magyarokat – érintő témákkal. Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szerint a társulási megállapodás végrehajtása során készített jelentések jó alkalmak arra, hogy a problémás helyzetekre az EP közvetlenül felhívja a figyelmet.

„A kárpátaljai magyarságot ért támadások, az oktatási és a nyelvhasználati törvény kedvezőtlen módosítása, a magyar parlamenti képviselő megválasztásának ellehetetlenítése, a Brenzovics László KMKSZ-elnöknél rendezett házkutatás, a szélsőséges alakulatok fenyegetése a magyar közösség vezetői ellen, legutóbb Bocskor Andrea EP-képviselő halállistára helyezése mind-mind okot jelentenek arra, hogy az EU követelje Ukrajnától nemzetközi kötelezettségeinek betartását. A Parlament jelentése ezt most nyomatékosan megtette, az Európai Bizottságon lesz a sor, hogy a tárgyalások során ezt számon kérje a kijevi vezetéstől” – fogalmazott Vincze Loránt.

Az Európai Parlament felkéri az ukrán hatóságokat, hogy az államnyelv támogatásáról szóló jogszabály végrehajtásakor tartsák tiszteletben a kisebbségi közösségek azon jogát, hogy saját nyelvüket ápolják és használják, valamint hogy a nemzeti kisebbségeket, nyelveiket és az oktatáshoz való jogukat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyék.

Kapcsolódó

„Saját vérükben fognak megfulladni” – újabb fenyegető levelet kaptak a kárpátaljai magyarok

Szijjártó Péter külügyminiszter kijevi látogatásának napján újabb fenyegető levelet kapott a kárpátaljai magyar közösség. Az előző hasonlóan az e-mail ezúttal is az ukrajnai magyar külképviseletekhez és az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központhoz érkezett.

Kárpátalja fenyegetés Ukrajna

A képviselők nehezményezik, hogy a 2019-es ukrán parlamenti választások során az egy mandátummal rendelkező választókerületek határait a nemzeti kisebbségek képviselete szempontjából kedvezőtlenül határozták meg. Arra is figyelmeztet, hogy egyes régiókban, például Kárpátalján választási visszaéléseket figyeltek meg, például „klónjelöltek” indítását, ami csökkentette annak esélyét, hogy magyar kisebbségi tagok kerüljenek a parlamentbe.

A dokumentum szerint Ukrajna nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az unió által nyújtott politikai, technikai és pénzügyi támogatás szintje attól függ, hogy milyen mértékben teljesíti az Unió és tagállamai felé tett – különösen a reformfolyamattal, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a kisebbségekkel és az alapvető szabadságokkal, valamint a valódi és hatékony jogállamiság megteremtésével kapcsolatos – kötelezettségvállalásait. A jelentés elítéli az etnikai vagy nyelvi alapú gyűlöletbeszédet és megkülönböztetést, valamint a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségeket célzó álhíreket és félretájékoztatást.

A biztonságpolitikai főképviselőtől is magyarázatot kértek

A parlamenti vitával egyidőben kaptak választ az Európai Néppárt magyar EP-képviselői – köztük Vincze Loránt és Winkler Gyula RMDSZ-es képviselők – Joseph Borrelltől, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjétől az ukrajnai magyarok ügyében hozzá intézett kérdésre. Levelükben felhívták a főképviselő figyelmét, hogy „2017 óta rendszerszerűen zajlik a kisebbségi jogok megsértése, a magyarok elleni gyűlöletbeszéd a médiában, sorozatosak a gyűlölet-bűncselekmények, a felvonulások, a nacionalista félkatonai csoportok és a Mirotvorec weboldal provokációi, végül pedig a Magyar Párt székhelye elleni bombatámadás és gyújtogatás”.

Kapcsolódó

Fenyegető levelet kapott több ukrajnai magyar diplomáciai képviselet és kárpátaljai intézmény

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai hivatalos kijevi látogatásának előestéjén.

Kárpátalja fenyegetés Ukrajna

Bár konkrét cselekvésre nem tett utalást, a külügyi főképviselő beszámolt róla, hogy a legutóbbi EU–Ukrajna csúcstalálkozón mindkét fél vezetői megerősítették elkötelezettségüket a demokrácia, a jogállamiság, a nemzetközi jog és az emberi jogok – többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – közös értékei mellett, és „ezt minden bizonnyal megfelelő intézkedések követik majd”.

Tájékoztatása szerint ezt a megközelítést a csúcstalálkozót követően a főképviselő, valamint a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos által Ukrajna miniszterelnökével folytatott konferenciabeszélgetés során ismét megerősítették. „Az EU továbbra is aktívan védelmezi és előmozdítja ezeket az elveket, ami a tisztelt képviselők által említett aggasztó fejlemények miatt egyre fontosabb” – zárta Joseph Borrell a magyar képviselőknek adott válaszát.

(A nyitóképen az EP egyik ülése | Illusztráció: Hargita Megyei Tanács Sajtószolgálata)