Kik is valójában a székelyek? A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum új, nagyszabású kiállítása erre a kérdésre próbál választ adni – tárgyakon, történeteken és emberi sorsokon keresztül. A Székelyek című tárlat kedden nyílik Sepsiszentgyörgyön, és több mint egy évig várja a látogatókat. A kiállítás a székely identitás gazdagságát mutatja be és egyúttal szembe megy a székelyekről élő sztereotípiákkal.

Kettős ünnep várja október 21-én, kedden 18 órától a látogatókat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban: a Székelyek című kiállítás megnyitója és az Orbán Balázs-díj átadója.

Ritkaságok és megrendítő történetek

A kiállítás nemcsak a hagyományőrzésről szól, hanem a székely néplélek bemutatásáról – találékonyságról, kitartásról, vallásosságról és sokféle mentalitásról. A kurátorok – dr. Kinda István, és Gyarmati Zsolt – célja az volt, hogy a látogatók ne csupán múltidéző tárgyakat lássanak, hanem élő kultúrát, amelyben a régi és az új természetesen kapcsolódik össze.

A tárlat nem fél az érzelmes történetektől sem. Látható lesz például egy 1981-es csíki hozomány, amelyet egy fiatal menyasszonynak készítettek, aki tragikusan elhunyt egy gázrobbanásban. Ugyanakkor ott a cséplőgépbe esett leány balladájának csíkmadarasi példája is – amely szerencsésen végződött, hiszen a baleset túlélője később családot alapított. De nemcsak a múlt, hanem a jelen is helyet kap: egy 2024-es borvizes műanyag flakon emlékeztet a borvizek vasas összetételére, és arra, miért hívták egykor a bibarcfalviakat „rozsdásbelűeknek”.

A székelység arca: múlt és jelen párbeszédben

A kiállítás 7 fő témakörben, több 100 tárgyon és fényképen, 10 dokumentumfilmen és interaktív eszközökön keresztül mutatja be Székelyföldet. Dr. Kinda István szerint „nem idealizált, mitikus képet” akartak mutatni, hanem élő valóságot – ahol a népi kultúra, a kézművesség, a gasztronómia, a vallás és az identitás egyszerre van jelen.

A sepsiszentgyörgyi kiállítás három teremben és a folyosón kapott helyet, 360 négyzetméteren. A tárlatban digitális és interaktív elemek is vannak: a látogatók több száz népzenei részletet hallgathatnak meg, és akár meg is érinthetnek néhány tárgyat.

Gyarmati Zsolt, társkurátor, arra hívta fel a figyelmet, hogy a sepsiszentgyörgyi kiállítás nem egyszerű másolata a budapesti rendezésnek.

Míg a magyar fővárosban egy nagy térben volt látható a anyag, itt tematizált, teremről teremre haladó koncepcióval dolgoztak: így a látogató könnyebben felismeri saját vidékét, egy kaput, egy viseletet vagy helyi tárgyat. Gyarmati szerint ez a megközelítés másféle, személyesebb élményt ad: „Itthon a mi közösségünknek szólunk — és a látogatók rögtön felismerik a saját világukat.”

„A tér a miénk” – üzenet a jövőnek

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a hétfői sajtótájékoztatón hangsúlyozta:
„Meg kell jelenítenünk magunkat, mert a tér a miénk. Ami igazán fontos, azt másoknak is látniuk kell – a székelyeknek, a velünk együtt élő népeknek és a turistáknak egyaránt.”Szerinte a székelységnek vannak korlátai – fizikaiak, számbeliek és politikaiak –, de a székelység igazi ereje a hitben és a közösségi öntudatban rejlik. „Ha csak a mindennapjainkat éljük, abból semmi nem lesz. Ennél többet kell vállalnunk, mert hiszünk a székely néplélekben – abban a megfoghatatlan erőben, ami bennünk van.”

„Álom nélkül nincs semmi”

Vargha Mihály a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója emlékeztetett: több mint húsz éve érlelődött a közös székely kiállítás gondolata. „Sokan kételkedtek, hogy meg lehet-e valósítani – de álom nélkül nincs semmi, és a muníció idővel mindig megérkezik.” A Néprajzi Múzeummal való partnerségnek és tíz múzeum, egyházi és civil szervezetek, magánszemélyek együttműködésének köszönhetően valósult meg az első változat, amelyet tízezrek láttak Budapesten. Most pedig Székelyföldre érkezett „hazatérve” – ezúttal a helyi közösségnek szól.

A Székelyek kiállítás egyszerre tisztelgés a múlt előtt és tükör a jelennek. Megmutatja, honnan jöttünk, miben hiszünk, és merre tartunk. Miközben tárgyakat, történeteket, balladákat nézünk, talán mindannyian közelebb kerülünk a válaszhoz: kik is vagyunk mi, székelyek?

Orbán Balázs-díj és Székelyföld Napok

A sepsiszentgyörgyi kiállításmegnyitó után az Orbán Balázs-díj átadására is sor kerül, amelyet minden évben a Székelyföld Napok keretében osztanak ki. Három megye – Kovászna, Hargita és Maros – jelöl egy-egy személyt, idén Háromszék a házigazda.

A díj tematikája idén a népi műveltség továbbörökítőit, pedagógusokat, kézműveseket és népi mesterségek oktatóit ismeri el. Tamás Sándor úgy fogalmazott: „Amíg mi családban és nemzetben gondolkodunk, mások csak a mában tudnak élni. Aki nemzetben gondolkodik, annak hosszabb távlatokban kell terveznie, és felelősebben hozza meg döntéseit.”