Vincze Loránt: elfogadhatatlan a 21. század Európájában nemzetiségi alapon ingatlanokat elkobozni

Elfogadhatatlan a 21. század Európájában nemzetiségi alapon ingatlanokat elkobozni – jelentette ki Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az EP Petíciós bizottságának keddi ülésén, amelyen a Szlovákiában még mindig érvényben lévő Beneš-dekrétumok ügye szerepelt napirenden.

„A vagyonelkobzásokat elrendelő Beneš-dekrétumok eltörlése közelebbről tekintve Szlovákia történelmi adóssága, de az alapjogokat védő és a diszkrimináció minden fajtáját elítélő Európai Uniónak is kötelessége megszólalni az ügyben és elmarasztalni a felvidéki magyarok jogfosztását” – fogalmazott Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az ülésen.

A szakbizottság napirendjén két petíció szerepelt. Az egyiket 2012-ben kezdeményezte Juhász Imre, a magyar alkotmánybíróság tagja és Hahn-Seidel Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője, a másik petíciót PráznovszkyMiklós érsekújvári ügyvéd, a Nobilitas Carpathiae elnöke és Thajnay Mária, az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottságának főtitkára nyújtotta be 2014-ben.

A Beneš-dekrétumok olyan, a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó rendeletek, melyeket Edvard Beneš egykori köztársasági elnök hozott 1945-ben a nemzetállam megteremtése érdekében. A több mint száz határozatból 13 az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítette és ez alapján fosztotta meg a két közösséghez tartozókat alapvető polgári jogaiktól és vagyonuktól.

Az RMDSZ EP-képviselője felszólalásában emlékeztetett rá: a szlovák parlament 2007-ben, három évvel az uniós csatlakozást követően határozatban erősítette meg a dekrétumok sérthetetlenségét, majd annak Alkotmányügyi Bizottsága 2018-ban tette ugyanezt.

Az uniós intézményekben többször téma volt már a dekrétumok ügye, az Európai Parlament már az érintett tagállamok uniós csatlakozását megelőzően heves vitákat tartott róluk. A Petíciós Bizottság sem először foglalkozik a témával, jelentős elmozdulás uniós szinten viszont még nem történt. A felvidéki magyar EP-képviselők a korábbi mandátumok során folyamatosan azon dolgoztak, hogy nyitva maradjanak a Beneš-dekrétumokról szóló petíciók. Vincze Loránt EP-képviselőként a felvidéki magyar ügyek európai parlamenti képviseletét is vállalta, kiemelten a diszkriminatív dekrétumok ügyét.

Sikerült elérnünk, hogy a Szlovákiában még mindig érvényben lévő Beneš-dekrétumok ügyéről szóló petíciók továbbra is...

Közzétette: Vincze Loránt – 2021. január 26., kedd

Vincze Loránt az Európai Bizottság álláspontját cáfolva felhívta a figyelmet: csupán látszólag van szó egy történelmi jogszabálygyűjteményről, hiszen az elmúlt hónapok eseményei, például a D4-es autópálya építésénél állami hatóság által elindított tulajdon-elkobzási kísérlet, illetve a Bosits-ügy azt bizonyítják, hogy egyes dekrétumok joghatása ma is megvan.

A 21. században – állami hatóságok közreműködésével – a kollektív bűnösség elve alapján eredetileg a 40-es évek végén elrendelt ingatlan-elkobzások érvényesítése vagy annak kísérlete zajlik, erről hivatalos dokumentumok és bírósági eljárások is tanúskodnak. Ha csak a jogi oldalát nézzük a dolgoknak, akkor is azt kell mondanunk, hogy elfogadhatlan, hiszen alapja a nemzetiségi hovatartozáson alapuló diszkrimináció egyik legsötétebb korokat idéző változata” – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője.

Véleménye szerint az Európai Bizottságot új, mélyrehatóbb vizsgálatra kell bírni az ügyben, a petíciós bizottságnak pedig, amint a helyzet engedi, tényfeltáró utat kell szerveznie Szlovákiába. A képviselő azt is javasolta, hogy írásban kérjék ki a szlovák kormány álláspontját, rákérdezve a megoldás lehetőségeire, illetve, hogy a LIBE jogállamisággal foglalkozó munkacsoportja szintén vizsgálja meg a kérdést.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A petíciós bizottság úgy döntött, nyitva hagyja a petíciót, illetve felkéri az Európai Bizottságot, hogy a friss bírósági dokumentumok figyelembe vételével folytasson mélyreható vizsgálatot.

A felszólalók szerint megengedhetetlen jogsértés folyik ma is

A keddi meghallgatáson Hahn-Seidl Alida hangsúlyozta, „a nyíltan diszkriminatív Beneš-dekrétumok formailag és tartalmilag is hasonlóságot mutatnak a második világháború idején a zsidósággal szemben alkalmazott törvényekkel". Magukban foglalják az állampolgárságtól, valamint a vagyontól és földtulajdontól való megfosztást, a közalkalmazottak elbocsátását, a nyugdíjak és szociális juttatások megvonását, a kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatását és vagyonuk elkobzását, bankbetétjeiknek befogyasztását – sorolta.

Kijelentette: az alapvető jogsértést az okozza a dekrétumok tekintetében, hogy a szlovák nemzeti tanács 2007 szeptemberében határozatot fogadott el, amellyel a dekrétumok összességét megkérdőjelezhetetlennek és megváltozhatatlannak nyilvánította. A határozat által a dekrétumok a szlovák jogrend részét képezik. Alkalmazásukkal az érintettek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, amelyet a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyik, 2020-ban hozott ítélete is megerősít.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a dekrétumokra hivatkozva folytatott közigazgatási és bírósági eljárások során súlyosan diszkriminatív, etnikai és nemzeti hovatartozás alapján az érintettek alapvető jogait sértő döntések születnek még ma is Szlovákiában.

A petícióban arra mutatnak rá, hogy az európai uniós tagország Szlovákia olyan jogsértő szabályozást tart jogrendjében, amely szembe megy az uniós joggal és a közös európai értékrenddel. Amíg a dekrétumok hatálya fennál, sérülnek az emberi jogok, a tulajdonjogok és az unió jogrendszere – emelte ki Hahn-Seidl Alida.

Juhász Imre a felszólalásában hangsúlyozta: a dekrétumok komoly jogsértést jelentenek. Emlékeztetett arra, hogy a diszkrimináció bármely formája tiltott az Európai Unióban. A petíció által elindult vita arról szól, hogy a kollektív bűnösség, a kollektív büntetés elfogadható-e a 21. századi Európai Unióban – tette hozzá.

Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a felszólalásában kijelentette: a dekrétumok nem pusztán történelmi dokumentumok, ugyanis jelenleg is érvényes igazságügyi és eljárásjogi hatályuk van. Mint emlékeztetett, a strasbourgi emberi jogi bíróság ítélete is megerősítette, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is vagyonelkobzás folyik Szlovákiában.

Az szakbizottság képviselői az Európai Bizottság határozott kiállását kérik a Beneš-dekrétumok jogfosztásai ellen, és felszólítják az Európai Parlamentet, küldjön mielőbb tényfeltáró bizottságot Szlovákiába – közölte Kósa Ádám.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?