Nem jutnak be a becslések szerint a felvidéki magyarság képviselői az Európai Parlamentbe. A szombaton megszervezett szlovákiai választások nyomán várható mandátumelosztásról a Politico online politikai magazin európai szerkesztősége készített előrevetítést. Eszerint sem a Magyar Közösség Pártjának (MKP), sem pedig a szlovák-magyar párt, a Most-Híd képviselője nem szerez mandátumot május 25-én, így a felvidéki magyarság képviselet nélkül marad az európai törvényhozásban.

A becslés szerint a legtöbb mandátumot (3 képviselő) az  Irány-Szociáldemokrácia (SMER-SD) szerezné 21 százalékos szavazataránnyal, 2-2 mandátummal követné a Mi Szlovákiánk Néppárt (L’SNS), a Szabadság és Szolidaritás (SAS), valamint  a Független Személyiségek (OĽaNO) nevű csoportosulás, 1-1 mandátumot szerezne továbbá a Család Vagyunk (Sme Rodina), a Keresztény Demokrata Mozgalom (KDH), a Progresszív Szlovákia (Progresívne Slovensko) és az Együtt-Polgári Demokrácia (Spolu-OD) alkotta koalíció, valamint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). A magyar párt, az MKP illetve a szlovák-magyar vegyes alakulat, a Most-Híd, 3,25 százalékra, illetve 4,15 százalékra becsült eredménnyel az 5 százalékos küszöb alatt helyezkedne el. Ez egyben az első alkalom lenne, hogy a felvidéki magyarságnak nincs képviselője az európai törvényhozásban.

„Szélsőséges” európai siker várható

Összhangban az európai tendenciákkal, Szlovákiában is felfelé ível a szélsőséges alakulatok népszerűsége, ezek váratlan sikereket érhetnek el az EP-választásokon, bár pontosan nem becsülhető meg, hogy ez mit is jelent: az országban kevés közvélemény-kutatás készült, amely az egyes pártok várható EP-választási eredményeivel foglalkozott.

A felvidéki Új Szó portál arról számol be, hogy a SMER kormánypárt listáját Monika Beňová, jelenlegi EP-képviselő vezeti. A második Miroslav Číž, parlamenti képviselő, a harmadik helyet Róbert Hajšel, az Európai Parlament pozsonyi kapcsolattartó irodájának volt vezetője kapta meg. Mindhárman mandátumot szerezhetnek az előrejelzések szerint.

A SMER-éhez közeli eredménnyel juthat be az EP-be az intenzív közösségimédia-jelenléttel és óriásplakátokkal kampányoló Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) szélsőséges párt is, amelynek listáját két parlamenti képviselője vezeti. Az első helyezett Martin Beluskýé-t Milan Mazurek követi, aki korrupciógyanús ügyletei mellett romaellenes és rasszista kijelentéseivel tűnt ki, ennek vádjával bíróság elé is állították. 2015-ben részt vett egy pozsonyi skinhead-tüntetésen, ahol verbálisan bántalmazott muzulmán vallásúakat. A Főügyészség egy neki tulajdonított Facebook-bejegyzést is vizsgált, amelyben hazug mesének nevezte a holokausztot. Ugyanakkor a párt listáján negyedik helyet kapott – így vélhetően nem szerez mandátumot – Lukáš Kopáč, a már említett skinhead-tüntetés egyik szervezője.

Václav Hřích politológus a hnonline. sk portálnak úgy nyilatkozott: a Legfelsőbb Bíróság döntését, amely szerint nem oszlatták fel a pártot, az alakulat jól kommunikálta le, a médiafigyelem pedig hozzásegített népszerűségének és választóbázisának növekedéséhez.

A Politico az említett előrevetítését egy áprilisban készült felmérésre alapozza, amelyet a Focus ügynökség hozott nyilvánosságra. Az euractiv.sk szerint a mandátumbecslést általában megnehezíti, hogy több párt is a bejutási küszöb környékén, vagy az egy és két mandátum közti határon mozog.

MKP és Most-Híd első alakommal küszöb alatt?

A májusi kampányhajrában résztvevő két magyar jelölt – az MKP egykori elnöke, 2014-től pedig EP-képviselője, Csáky Pál, illetve Nagy József, a vegyes Most-Híd ugyancsak 2014-től EP-képviselői mandátumot szerzett jelöltje – egy április 25-én szervezett televíziós kerekasztal keretében ütköztette nézeteit. Ezen az eszmecserén  az MKP-s politikus nem titkolta, hogy a sorozatos öt százalék alatti felmérések után pártjának most komoly szüksége van a sikerélményre.

Az ma7.sk portál beszámolója szerint az MKP és a Híd európai parlamenti listavezetője azért ült egy asztalhoz, mert „Szlovákia uniós csatlakozása óta most először van valós és komoly veszélye annak, hogy európai parlamenti érdekképviselet nélkül marad a felvidéki magyarság”.

Május elején  sem közölt ennél biztatóbb információkat a felvidéki média: a trafik.sk független hírportál a határon túli magyarság EP-képviseletét firtatva jegyzi meg „Szlovákiában és Romániában jelenleg két-két olyan magyar képviselő van, akik valamelyik kisebbségi párt listáján jutottak be. A két felvidéki Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja részéről és Nagy József, a Most-Híd képviselője. A két párt viszont kibékíthetetlen ellentétben van egymással és jelenleg semmi esélyt sem látni a közös fellépésre, bár vannak összeesküvés elméletekbe illő hírek, hogy mégiscsak létezik valamilyen együttműködési terv a közeljövőre, de erre az elméletre egyelőre nincs bizonyíték. Az Európai Parlament legutóbbi mandátumbecslése alapján viszont egyik pártnak sem lesz EP-képviselője, az MKP 3,2, a Híd pedig 4 százalékon áll.”

A szlovák elnökválasztás, mint „előzmény”

Az RMDSZ februári kolozsvári kongresszusán részt vevő Menyhárt József MKP-elnöknél rákérdeztünk arra: hogyan hat ki a magyar választói morálra a közelgő EP-választáson az, hogy ő el sem indult a szlovákiai elnökválasztáson, hanem visszalépett Robert Mistrík ellenzéki jelölt javára? Az MKP elnöke akkor bizakodónak mutatkozott.

Kevéssel ezután kiderült, hogy az MKP által támogatott Robert Mistrík is visszalépett a későbbi győztes, Zuzana Čaputová ügyvédnő javára, az MKP pedig arra biztatta szavazóit, „hogy a márciusi államfőválasztás során olyan jelöltet támogassanak, aki nem a jelenlegi kormánypártokat, illetve a szélsőséges nézeteket képviseli.” Ez pedig burkoltan az államfői választásokon szintén induló Bugár Béla Most-Híd elnök ellen is szóló üzenet volt. Kérdés viszont az, hogy mennyivel növelte volna az MKP népszerűségét az, ha a párt közvetlenül támogatta volna Čaputovát, aki végül magyar szavazatokkal is került a köztársasági elnöki székbe? Jelezte is ezt azzal, hogy magyarul is megköszönte a választói támogatást.

Tény viszont az, hogy ebben a választási megmérettetésben egyik alakulat sem mutatkozott  hajlandónak az együttműködésre, aminek nem lehet túl nagy mozgósító hatása a felvidéki magyar választókra a május 25-i EP-választásokon.