Egyetlen lépésre vagyunk a befektetésre nem ajánlott kategóriától, de legalább stabil kilátással, ami pozitívum.

Bár az ország gazdasági növekedése jóval meghaladja az Európai Unió átlagát, a GDP-arányos államadósság pedig bőven az uniós átlag alatt van, Romániát a befektetésre ajánlott legalacsonyabb kategóriában tartják nyilván hosszú évek óta a hitelminősítők. A szakértők szerint leminősítés egyelőre nem fenyeget bennünket, de a hatalmas költségvetési hiány miatt a minősítés javulására sem számíthatunk.

„Arra számítók, hogy a minősítés változatlan marad. Nem látok jobb makrogazdasági körülményeket vagy olyan változásokat a költségvetési- és adópolitikában, hogy a besorolásunk javulhatna” – nyilatkozta a Ziuarul Financiarnak Radu Ciobanu, a Bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia docense.

„Általában a hitelminősítők ódzkodnak attól, hogy választási évben változtassanak a besoroláson, hogy ne lehessen őket politikai befolyásolással vádolni. Ha megnézzük a gazdasági adatokat, akkor inkább leminősítésre számíthatnánk, mivel nagyon nagy a deficit, s a legnagyobb inflációnk van az Európai Unióban” – mondja Dragoș Cabat gazdasági elemző.

„Nem hiszem, hogy javulhatna a közeljövőben, tekintettel a deficitjeinkre. A hitelminősítők gyakran említik, hogy Romániának két horgonya van: az uniós tagság és az országos helyreállítási terv. Ameddig nem utasítják vissza a kifizetési kérelmeinket, addig nem fog romlani a minősítésünk” – véli Adrian Codîrlașu, a pénzügyi elemzőket tömörítő szakmai szervezet, a CFA Románia alelnöke.

„Leronthatjuk a minősítést, ha a kormámnyzati deficitek és a közadósság szintje meghaladják a jelenlegi előrejelzéseinket, az alacsonyabb gazdasági növekedés következményeként” – olvasható a Standard & Poor’s legutóbbi értékelésében.

Az, hogy a nemzetközi hitelminősítők hogyan látják Romániát nagyban befolyásolja, milyen költséggel jut az ország hitelekhez. Jelenleg az Európai Unióban Románia és Magyarország fizeti a legmagasabb kamatokat a nemzetközi piacról felvett kölcsönök után. Tavaly az államadósság kamatai 31 milliárd lejt tettek ki, ami a GDP 2 százalékával volt egyenértékű.