Borulhat a költségvetés a verespataki per miatt
A fizetendő kártérítés több mint 9 milliárd lejjel növelné az egyébként is tetemesre tervezett deficitet.
A verespataki aranykitermelési per elvesztése miatt előállt helyzetről is tárgyalt szerdai ülésén a kormány. A Pénzügyminisztérium azt javasolta, hogy a kormány állítson fel egy küldöttséget, mely tárgyalni fog a Gabriel Resources képviselőivel, írja az economedia.ro.
Ez azért fontos, hogy megelőzzék egyes intézmények és állami cégek bankszámláinak zárolását, amire volt már példa 2020-ban, amikor a Micula fivérek, az Izvorul Minunilor ásványvizet gyártó cég tulajdonosai közel 400 millió eurós kártérítési pert nyertek meg a román állam ellen.
A tárgyalásokat valószínűleg a pénzügyi- és az igazságügyi tárca képviselői folytatják majd a kormány nevében. A küldöttség minden bizonnyal a részletekben történő fizetést fogja javasolni, s a pénz egy része helyett felajánlhat részvényeket állami vállalatokban.
A kormány megpróbálhatja jogi úton érvényteleníteni a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának (ICSID) határozatát, azonban a Pénzügyminisztérium szakértői szerint roppant kicsi az esély a sikerre, írja az economedia.ro. Ha ezt az utat választja is a Ciolacu-kabinet, akkor is fizetni kell, ugyanis egy újabb per nem vonja maga után a február 10-re várható ítélet felfüggesztését.
Nagyon fontos lenne, hogy a kormány mihamarabb egyezségre jusson a Gabriel Resources vezetőségével, mivel ha nem fizet idejében, az késedelmi kamatokat jelent. A per elvesztése a legrosszabbkor jött, ugyanis a 2024-es költségvetés tervezete eleve nagy, 5 százalékos deficittel számol, ráadásul a független gazdasági elemzők a büdzsé sarokszámait túlontúl optimistának tartják.
A tervezet szerint idén 86,6 milliárd lej lesz a költségvetési hiány. Ha a kormány 2024 folyamán kifizetné a teljes kártérítést, az 9,2 milliárddal dobná meg a deficitet, 95,8 milliárd lejre növelné azt, vagyis GDP-arányosan meghaladná az 5,5 százalékot.
A kanadai Gabriel Resources azért indított pert Románia ellen, 3,3 milliárd dolláros kártérítést követelve, mert, bár megvásárolta a bányalicencet a verespataki arany és ezüst kitermeléséhez, utóbb nem kapta meg a szükséges engedélyeket.