Elemzés: Románia az ikerdeficit csapdájában – jövőre elkerülhetetlen az újabb költségvetési megszorítás

Évek óta ikerdeficit csapdájában rekedt Románia, ebből csak úgy juthat ki, ha újabb költségvetési megszorításokra kerül sor. Az idei választási évben ezt valószínű nem lépik meg, azonban 2025-ben számítani lehet újabb megszorításokra, figyelmeztet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatócsoportja.

Az utóbbi évek statisztikái azt mutatják, hogy Romániában az állam költségei jellemzően meghaladják a bevételeit, vagyis deficites a költségvetés, az import értéke pedig jellemzően meghaladja az exportét, ez pedig a folyó fizetési mérleg hiányának legfőbb komponense. Ez az ikercsapda, amely jelentősen növeli a román gazdaság sérülékenységét, derül ki a a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar (KGTK) Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoportjának elemzéséből.

Megoldások: adóemelés, költségcsökkentés, az adóbehajtás hatékonyságának növelése

A kutatócsapat elemzése szerint, 2025-ben elkerülhetetlen lesz a korrekció, ha rövid távon akarnak javítani a költségvetési deficiten az adóemeléssel jár, kérdés, hogy a gyors megoldás, mekkora terhet ró a vállalati szférára, milyen mértékben teszi azt tönkre.Illusztráció: Pexels Három megoldás jöhet szóba, az adóemelés, a adminisztratív költségek racionalizálása, az adóbehajtás hatékonyságának növelése a digitalizálással, vagy ennek a háromnak a „keveréke”, de ez esetben sem lehet kihagyni az adóemelést, ami a legérzékenyebben érinti a vállalati szférát.

„Ha számokat és a hiány mértékét megnézzük, mindennel lehet és kell is próbálkozni, beleértve a költségek ésszerűsítését, az adóbehajtás digitalizálását – ami már el is kezdődött – és ezzel a hatékonyság növelését, de rövid távon az várakozásunk, hogy újabb bevétel-növelő, adó- és illetéknövelő lépésekre is szükség lesz” – szögezte le a Maszol megkeresésére Szász Levente kolozsvári közgazdász, a kutatócsoport vezetője. Hozzátette, a kormányzás meg kell tudja tartani a kényes egyensúlyt, ám a vállalati szféra arra felkészüljön, hogy ha túl leszünk a választási éven, korrekciók várhatóak.

Hatodik éve görgetjük a hiányokat – az ország a legrosszabb helyzetben uniós szinten

Hosszú távon nem fenntartható, ha az állam jelentősen többet költ, mint amennyi a bevétele, ugyanis a hiányt csak kölcsönből lehet finanszírozni, a kölcsönök után fizetett kamatok pedig sokba kerülnek az államnak, ráadásul a folyó fizetési mérleg hiánya is erős függőséget jelent a külföldtől, részletezte Szász Levente.

Rámutatott, ha a két hiány együtt fennáll, nagyon nehéz kitörni a csapdájából, ez leginkább    a    kormányzati költségvetésén hiányának a visszaszorításával valósítható meg. A gazdasági elmélet tehát azt mondja, a kormányzatnak kell lépni annak érdekében, hogy csökkentse a állami költségvetés hiányát, ami közvetett módon a folyó fizetési mérleg hiányát is csökkentheti.

Ábra: Romanian Economic Monitor

A kutatócsoport kiszámolta, az elmúlt hat évre átlagban, a költségvetés hiány és a    folyó fizetései mérleg hiánya is átlag öt-öt százalék körül van GDP- arányosan, ezzel pedig Románia a utolsó helyen áll az Európai Unió tagországai között. Van ugyan még olyan ország, melynek volt hasonlóan magas költségvetési hiánya, de cserébe a folyó fizetési mérlege volt pozitív, illetve fordítva: a negatív folyó fizetési mérleg nem párosult ekkora költségvetési hiánnyal.

Egy kisebb mértékű költségvetési hiány elfogadható, bizonyos szintig érthető is, erre szabja meg az Európai Bizottság 3 százalékos határértéket, arra kellene törekednie a román kormánynak, hogy ezen a 3 százalékos hiányon belül tudjon maradni, szögezte le a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. Felidézte, Románia 2019 óta egyszer sem tudta elérni ezt a célt. Egy-két év kilengés különleges esetekben, mint a koronavírus-járvány, gazdasági válság, vagy rossz mezőgazdasági termés, még indokolható is lenne, ám öt egymást követő év után egyre nehezebben fenntartható. Az elmúlt évre ugyan még nincsenek meg a végleges adatok, de a legtöbb számítás szerint 5 százalék felett, 6 százalékhoz közelít a költségvetési hiány, ami majdnem a kétszerese annak, amit az Európai Bizottság elvár.

Rövid-, és hosszú távú megoldásokat is be kell vetni

A régióban is vannak országok, például , Lengyelország, Magyarország, ahol sikerült digitalizálással növelni az adóbehajtás hatékonyságát – jelenleg ezen a téren is utolsó helyen áll Románia a tagállamok között. A kutatócsoport tagjai korábban kiszámolták, ha Románia az áfa-behajtás terén elérné az uniós átlagot, majdnem 3,2 százalékponttal csökkenthetné a költségvetés hiányt.

Fotó: Pixabay

Ezzel csak az a gond, hogy ezt egyik napról a másikra nem lehet megvalósítani, a digitális rendszereket be kell vezetni, rá kell venni a gazdasági szereplőket, hogy alkalmazzák, ki kell alakítani mechanizmusokat, hogy ne lehessen megkerülni, tehát csak közép- és hosszútávon lesznek eredmények, a bajt pedig már rövid távon is orvosolni kellene, mutatott rá Szász Levente.    A politikum ígéretet tett, hogy idén nem lesz adóemelés, mindenki arra számít (sőt a költségvetési törvény is ezzel számol Romániában), hogy 2024-ben is meghaladja az állami költségvetés hiánya az Európai Bizottság 3 százalékos határát, tehát már hatodik éve görgetjük előre a deficitet.

Az még nem nem történt meg, hogy emiatt visszafogták volna az uniós pénzek kifizetését    Románia fele, de ez a 3 százalék egy jelzésértékű pszichológiai határ, hogy efelett az állam nem tud elég jól gazdálkodni ahhoz képest, ahogy elvárják tőle. A piaci szereplők ilyenkor levonják a következtetéseket, egyre drágábban hajlandóak Romániát hitelezni, és egyre nehezebben helyzetbe kerül az ország, összegzett Szász Levente.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?