Évek óta ikerdeficit csapdájában rekedt Románia, ebből csak úgy juthat ki, ha újabb költségvetési megszorításokra kerül sor. Az idei választási évben ezt valószínű nem lépik meg, azonban 2025-ben számítani lehet újabb megszorításokra, figyelmeztet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatócsoportja.

Az utóbbi évek statisztikái azt mutatják, hogy Romániában az állam költségei jellemzően meghaladják a bevételeit, vagyis deficites a költségvetés, az import értéke pedig jellemzően meghaladja az exportét, ez pedig a folyó fizetési mérleg hiányának legfőbb komponense. Ez az ikercsapda, amely jelentősen növeli a román gazdaság sérülékenységét, derül ki a a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar (KGTK) Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoportjának elemzéséből.

Megoldások: adóemelés, költségcsökkentés, az adóbehajtás hatékonyságának növelése

A kutatócsapat elemzése szerint, 2025-ben elkerülhetetlen lesz a korrekció, ha rövid távon akarnak javítani a költségvetési deficiten az adóemeléssel jár, kérdés, hogy a gyors megoldás, mekkora terhet ró a vállalati szférára, milyen mértékben teszi azt tönkre.Három megoldás jöhet szóba, az adóemelés, a adminisztratív költségek racionalizálása, az adóbehajtás hatékonyságának növelése a digitalizálással, vagy ennek a háromnak a „keveréke”, de ez esetben sem lehet kihagyni az adóemelést, ami a legérzékenyebben érinti a vállalati szférát.

„Ha számokat és a hiány mértékét megnézzük, mindennel lehet és kell is próbálkozni, beleértve a költségek ésszerűsítését, az adóbehajtás digitalizálását – ami már el is kezdődött – és ezzel a hatékonyság növelését, de rövid távon az várakozásunk, hogy újabb bevétel-növelő, adó- és illetéknövelő lépésekre is szükség lesz” – szögezte le a Maszol megkeresésére Szász Levente kolozsvári közgazdász, a kutatócsoport vezetője. Hozzátette, a kormányzás meg kell tudja tartani a kényes egyensúlyt, ám a vállalati szféra arra felkészüljön, hogy ha túl leszünk a választási éven, korrekciók várhatóak.

Hatodik éve görgetjük a hiányokat – az ország a legrosszabb helyzetben uniós szinten

Hosszú távon nem fenntartható, ha az állam jelentősen többet költ, mint amennyi a bevétele, ugyanis a hiányt csak kölcsönből lehet finanszírozni, a kölcsönök után fizetett kamatok pedig sokba kerülnek az államnak, ráadásul a folyó fizetési mérleg hiánya is erős függőséget jelent a külföldtől, részletezte Szász Levente.

Rámutatott, ha a két hiány együtt fennáll, nagyon nehéz kitörni a csapdájából, ez leginkább    a    kormányzati költségvetésén hiányának a visszaszorításával valósítható meg. A gazdasági elmélet tehát azt mondja, a kormányzatnak kell lépni annak érdekében, hogy csökkentse a állami költségvetés hiányát, ami közvetett módon a folyó fizetési mérleg hiányát is csökkentheti.

A kutatócsoport kiszámolta, az elmúlt hat évre átlagban, a költségvetés hiány és a    folyó fizetései mérleg hiánya is átlag öt-öt százalék körül van GDP- arányosan, ezzel pedig Románia a utolsó helyen áll az Európai Unió tagországai között. Van ugyan még olyan ország, melynek volt hasonlóan magas költségvetési hiánya, de cserébe a folyó fizetési mérlege volt pozitív, illetve fordítva: a negatív folyó fizetési mérleg nem párosult ekkora költségvetési hiánnyal.

Egy kisebb mértékű költségvetési hiány elfogadható, bizonyos szintig érthető is, erre szabja meg az Európai Bizottság 3 százalékos határértéket, arra kellene törekednie a román kormánynak, hogy ezen a 3 százalékos hiányon belül tudjon maradni, szögezte le a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. Felidézte, Románia 2019 óta egyszer sem tudta elérni ezt a célt. Egy-két év kilengés különleges esetekben, mint a koronavírus-járvány, gazdasági válság, vagy rossz mezőgazdasági termés, még indokolható is lenne, ám öt egymást követő év után egyre nehezebben fenntartható. Az elmúlt évre ugyan még nincsenek meg a végleges adatok, de a legtöbb számítás szerint 5 százalék felett, 6 százalékhoz közelít a költségvetési hiány, ami majdnem a kétszerese annak, amit az Európai Bizottság elvár.

Rövid-, és hosszú távú megoldásokat is be kell vetni

A régióban is vannak országok, például , Lengyelország, Magyarország, ahol sikerült digitalizálással növelni az adóbehajtás hatékonyságát – jelenleg ezen a téren is utolsó helyen áll Románia a tagállamok között. A kutatócsoport tagjai korábban kiszámolták, ha Románia az áfa-behajtás terén elérné az uniós átlagot, majdnem 3,2 százalékponttal csökkenthetné a költségvetés hiányt.

Ezzel csak az a gond, hogy ezt egyik napról a másikra nem lehet megvalósítani, a digitális rendszereket be kell vezetni, rá kell venni a gazdasági szereplőket, hogy alkalmazzák, ki kell alakítani mechanizmusokat, hogy ne lehessen megkerülni, tehát csak közép- és hosszútávon lesznek eredmények, a bajt pedig már rövid távon is orvosolni kellene, mutatott rá Szász Levente.    A politikum ígéretet tett, hogy idén nem lesz adóemelés, mindenki arra számít (sőt a költségvetési törvény is ezzel számol Romániában), hogy 2024-ben is meghaladja az állami költségvetés hiánya az Európai Bizottság 3 százalékos határát, tehát már hatodik éve görgetjük előre a deficitet.

Az még nem nem történt meg, hogy emiatt visszafogták volna az uniós pénzek kifizetését    Románia fele, de ez a 3 százalék egy jelzésértékű pszichológiai határ, hogy efelett az állam nem tud elég jól gazdálkodni ahhoz képest, ahogy elvárják tőle. A piaci szereplők ilyenkor levonják a következtetéseket, egyre drágábban hajlandóak Romániát hitelezni, és egyre nehezebben helyzetbe kerül az ország, összegzett Szász Levente.