Ükapáink építették

Ükapáink építették: Kovászna megye – a szacsvai középkori templom

Szacsva, Háromszék egyik legkisebb települése mintegy 120 lelket számlál, mégis igazi kincses templomot rejt központjában. A műemlék a 14. században épült, és a Szent László legenda egy részletét mutatja be nemrégiben felbukkant, hosszú ideig vakolattal elfedett falképein. A Réty községhez tartozó apró falucska A-kategóriás műemléktemploma valódi ékszerdoboz, amely nem csupán értékes falfestményeket, hanem kazettás mennyezetet, festett bútorzatot is magáénak tudhat. Egyelőre használaton kívüli, ugyanis az idejétmúlt szerkezet pár évvel ezelőtt olyannyira megsérült, hogy az istentiszteleteknek költözniük kellett, azonban az Országos Helyreállítási Terv keretében 2,4 millió euróból újulhat meg 2026-ig, és válhat ismét a lelki élet alapkövévé, illetve turisztikai látványossággá.

A műemléktemplom története a 14. századig nyúlik vissza, falképei részletesen mesélnek a múltról. Noha ezek egyrészét a későbbi átépítések és javítások során eltávolították, vakolattal fedték le, a templom még mindig tartogat kincseket. Részben látható a Szent László legenda harci jelenete, illetve a szent Erzsébet gyógyítási jelenet töredéke is.

A településen tett látogatásunk során a község polgármestere, Dombora Lehel és Dezső László Levente református lelkipásztor mutatták be nekünk a református műemléktemplomot. Megtudtuk, öt éve nem látogatható a templom, ugyanis egy földrengés következtében olyan statikai sérülések keletkeztek a falain, amelyek veszélyessé tették az istentiszteleteken való részvételt, méghozzá azért, mert egy utólagos épített támfal vált le az épületről, és a fal is súlyosan megrepedt – ekkor kezdték a részletes munkát az illetékesek.

Ükapáink építették – jelképes címet viselő – sorozatunkban szakértők és helybeliek segítségével mutatjuk be az ország legnagyobb örökségvédő programjához csatlakozott erdélyi helyszíneket, köztük Hargita, Szilágy, Bihar, Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szeben, Temes és Fehér megye épített örökségét, azok történetét, és a helyreállításukra készült terveket. Fény derül arra is, hogyan őrzik meg az épületek eredeti stílusát, miközben korszerűsítik ezek infrastruktúráját.

Azaz a polgármester és a lelkész, akik abban egyöntetűen egyetértettek, hogy a templom felújítása – bár az egyház projektje – a református egyház és az önkormányzat közös feladataként tekint rá, egymást segítve haladnak ezen az úton, ami kezdetben – egészen addig, míg sikeresen megnyerték a PNRR pályázatot – roppant nehezített terepnek minősült.

„A restaurálási terv először csak a statikai részekre terjedt ki, és a finanszírozás még kérdéses volt. A magyarországi támogatás lehetősége felmerült, de az eredeti tervek csak a megerősítésre és újravakolásra koncentráltak” – részletezte Dombora Lehel polgármester hangsúlyozva, hogy nem mertek hinni abban, hogy ennél többet is tehetnek az örökségért, mígnem váratlanul előttük termett az Országos Helyreállítási Terv, és a Szent László útja pályázatba a református műemléktemplom is bekerülhetett. „Ez radikálisan megváltoztatta a projekt irányát” – fogalmaztak.

A támogatás összege olyannyira túlszárnyalta az elvárásaikat, hogy a 2,4 millió euró nem csupán a templom felújtására elegendő, hanem a vele szemben lévő, használaton kívüli telek „beüzemeltetésére” is. Ott valamikor a papilak és gazdasági épületek álltak, ezek helyére terveznek létrehozni egy háromrészes látogatóközpontot.

Mint mondták, céljuk, hogy 2026-ra a templom teljes pompájában ragyogjon. Az A-kategóriás műemlék felújítása azonban komoly kihívást jelent, hiszen az anyagbeszerzés is kemény munka, nem beszélve arról, hogy milyen nehéz jó szakembereket találni, akik megtartják a templom eredeti stílusát, hagyományos építészeti elemeit, kivitelezését. Ugyanakkor a látogatóközpont megteremtésével új munkahelyeket hoznának létre, az épület egyes részeit főként a gyerektáboroztatásra használnák.

Büszkék arra, hogy Szent László legendája a szacsvai templom falán is megjelenik, azonban nem csak a falfestményeket akarják népszerűsíteni, hanem a települést és a községet is. A rétyi turizmus különösen dübörög, mert a Rétyi nyír számos látogatót vonz a községbe, így számításaik szerint a templom és a látogatóközpont a turisták aktív jelenlétét erősítené.ú

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?