Kalotaszeg egyik rejtett falucskájában, Nyárszón több hagyományos ház is várja a megújulást, ahogyan Körösfő területén is – ezekbe fognak új életet lehelni az Országos Helyreállítási Terv keretében, hogy a Hívogató Románia programban, a hagyományos házak útján szerepelhessenek. Vincze Minya István református lelkész elmondása szerint tájház, falumúzeum, kulcsos szoba kerül az épületekbe, amelyek többségét a tulajdonosok a továbbiakban is lakni fogják.

A faluban tett sétánk során a lelkész elmondta, reméli, hogy a projekt eredménye pluszt hoz majd a falvaknak: „változtat az életfelfogásukon, a stílusukon, nem utolsó sorban munkahelyeket teremt, ami mind-mind a régiónak a megmaradását fogja elősegíteni és mozdítani”.

Ükapáink építették – jelképes címet viselő – sorozatunkban szakértők és helybeliek segítségével mutatjuk be az ország legnagyobb örökségvédő programjához csatlakozott erdélyi helyszíneket, köztük Hargita, Szilágy, Bihar, Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szeben, Temes és Fehér megye épített örökségét, azok történetét, és a helyreállításukra készült terveket. Fény derül arra is, hogyan őrzik meg az épületek eredeti stílusát, miközben korszerűsítik ezek infrastruktúráját.

Hozzátette, kezdetben azt szerette volna, hogy a roppant idős és rozoga állapotban lévő kántori lak megmeneküljön az összeomlástól. De hiába próbálták az évek alatt szépítgetni, renoválni, az anyagi hiány miatt – kicsi a gyülekezet, pár tucatnyi ember él a településen állandó jelleggel – nem volt lehetőségük teljes mértékben felújítani. Ennek köszönhetően találtak rá a pályázati lehetőségre, ami egyéb falusi portákat is bevont a folyamatba: így Nyárszón négy, Körösfőn pedig egy ház újulhat meg, összesen 5 örökség, noha kezdetben, a pályázati jelentkezés idején 21 ház szerepelt a községben, ám a többi jogi háttere nem volt tiszta.

Megtudtuk, a község legrégibb, megújulásra váró háza az 1760-as években épült, de a többi is matuzsálemi kort ért meg: az 1890-től 1920-ig terjedő időszakban létesültek. Sikerült is találkoznunk az egyik tulajdonossal, Hover Judittal, aki dédszülei örökségét őrzi udvarán. A kapun belépve egy pontosan kettéosztott tornácos porta áll, kőalappal, amelynek az volt a rendeltetése, hogy két családot szolgáljon ki az 1920-as években.

Az alsó szint, a kőrész a családi műhelyeknek adott teret, ott dolgoztak a kézműves családtagok, fent pedig az életüket töltötték. „Mi mindenképp meg akartuk őrizni a tornácos részt, pályázattól függetlenül is az volt a terv, hogy abban a stílusban őrizzük meg a házat, amelyben épült. Ezért is örültünk, amikor kiderült, a pályázat által segítséget kapunk, és még szebben valósíthatjuk meg a terveinket” – fogalmazott a tulajdonos, akinek álma, hogy a családi örökség ismét lakhatóvá váljék.