Ükapáink építették

Ükapáink építették: Gernyeszeg – a Teleki-kastély

A gernyeszegi Teleki-kastélyt valamikor a Maros ékköveként emlegették, az idő múlásával azonban egyre romosabbá vált: a „gyöngyszemen” végigsöpört a kommunizmus, aminek következtében kastélyból kezelőközponttá változott, és a kornak, illetve rendeltetésének megfelelően kiüresedett, leépült. Pedig a stílus, amelyben épült, Erdély-szerte egyedivé tette: Grassalkovich-barokk kastélynak tervezték, a választott irányzatot az 1700-as években a vidékünkön nem ismerték még – világosított fel Kálmán Attila történész, a hely idegenvezetője, akivel a kastély jelenét és múltját térképeztük fel. A kastély az Országos Helyreállítási Tervből finanszírozott projekt révén újulhat meg, és válhat újra a megye ékkövévé.

Ükapáink építették – jelképes címet viselő – sorozatunkban szakértők és helybeliek segítségével mutatjuk be az ország legnagyobb örökségvédő programjához csatlakozott erdélyi helyszíneket, köztük Hargita, Szilágy, Bihar, Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szeben, Temes és Fehér megye épített örökségét, azok történetét, és a helyreállításukra készült terveket. Fény derül arra is, hogyan őrzik meg az épületek eredeti stílusát, miközben korszerűsítik ezek infrastruktúráját.

A gernyeszegi Teleki-kastély barokk stílusáról híresült el, hiszen nem a szokványos barokkot, hanem a Grassalkovich-barokkot képviseli. Helyén már az 1400-as években is erődítmény állt, egy középkori várkastély, ez került az 1600-as években a Teleki család tulajdonába. 1772-ben döntött úgy a család akkori feje, hogy mivel a várkastély már nem felel meg a kor ízlésének, ideje lebontatni és elhordatni az építményt. Hozzálátott tehát az új kastély építéséhez, ami több generáció kemény munkája árán jöhetett létre – tudtuk meg Kálmán Attila történésztől, a kastélyban tett sétánk során.

A Maros ékessége lett tehát a különleges, u alakú kastély, amely befelé tárulkozik hosszan, és nem előre nyúl. Ám hiába volt különleges, az államosítás során másfajta funkcióval látták el, és díszes termeit TBC-ben szenvedő, beteg gyermekekkel töltötték meg. Közben fokozatosan kiürült: a helybéliek el-elhordták az értékesebb tárgyakat, a falára gyermekeknek szánt rajzok, mesefigura-firkák kerültek, és szinte csak a három muránói üvegcsillárja bizonyította, hogy valaha tekintély, gazdagság és méltóság honolt a falak között.

„Gernyeszeg mégis szerencsés olyan értelemben, hogy a kastélyában intézményt működtettek, és nem folytattak benne mezőgazdasági tevékenységet. Használhatták volna traktorállomásnak vagy lovak istállójának is, de úgy döntöttek, TBC-preventóriummá alakítják” – részletezte a közelmúltat Kálmán Attila, majd hozzátette, 2011-ben vehette ismét birtokába a Teleki-család, és napjainkban is magántulajdonukba tartozik a kastély parkjával együtt.

Az építmény egyik legszebb terme a díszterem, amit 1905-ben alakítottak ki. Talán ez az a helyiség, ami leginkább megőrizte a gazdag múlt lenyomatát, hiszen mennyezetén még mindig díszeleg az eredeti freskó, és a muránói üvegcsillárok is ebben a teremben találhatóak meg, ám már sokkal kopottabban és egyszerűbben.

A szobák között olyan is van, ami az államosítás utáni periódusra emlékeztet: a tulajdonosok úgy döntöttek – akár tetszik, akár nem – ennek az időszaknak is termet kell szentelniük, mert a kastély életéhez szervesen hozzájárult. Ezért hagyták meg a mesefigura-falfestményeket, amelyek meghökkentik az odalátogatót. Emellett két szobát megpróbáltak eredeti bútorokkal berendezni: a kisszalon például az 1945 előtti világot idézi, megtaláltak ugyanis néhány olyan bútordarabot, ami bizonyíthatóan a kastély tulajdonát képezte az államosítás előtt.

Noha jelenleg is van benne valami romantikus és lehengerlő, a kastély talán most éli legfásultabb korát, ugyanis a közelgő felújítás miatt elkezdték kiüríteni jellegzetes termeit. „Szerencsés helyzetben van, hiszen a fejlesztési tervből fog részesülni, méghozzá olyan összeggel, amiből a teljes épület felújítható” – lelkendezett Kálmán Attila, a hely idegenvezetője hangsúlyozva, hogy a munkálatok rövidesen elkezdődnek, 2026-ra már egy új fénykorát élő Teleki-kastély fogadja az érdeklődőket.

A kastély jövőjét illetően megtudtuk, szeretnék, hogy kulturális központként működjék, mert a tapasztalataik szerint eddig is megfelelt ennek a véletlenül ráosztott feladatnak: falain belül konferenciákat, kastélynapokat, művésztáborokat szervezte, de esketés és ballagási fotózás is zajlott már benne. Ugyanakkor egy múzeumot is terveznek létrehozni, állandó és időszakos kiállításokkal. Bíznak benne, hogy azáltal, hogy mindenki számára nyitottá teszik, a helyi, azaz erdélyi látogatók száma megnövekszik, és még többen látogatnak majd Gernyeszegre.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?