Szilágynagyfalu Szilágy megye egyik legnagyobb települése és községe. Központjában a Bánffy-kastély áll, amely az idők folyamán egykori csillogását romos külsőre cserélte, és ahelyett, hogy ékszerdobozként tündökölne, kiüresedetten, romosan magaslik. Noha a Bánffy család a XV. században érkezett a településre, és 500 évig volt annak patrónusa, fenntartója, sőt a teljes gazdasági, közművelődési élet mozgatórugója is, egykori lakhelyük nem tükrözi a valamikori csillogást: az idők folyamán sokszor átépítették kastélyukat, amit a család leszármazottjai 1937-ben a református egyháznak adtak el. Tőlük államosították, így lett a fogyatékkal élő gyermekek intézete, amit leharcolt állapotban kapott vissza a református egyház. Szőnyi Levente református lelkész elmondása szerint egészen mostanáig nem lett volna elegendő forrásuk a tatarozására, jelenleg azonban az Európai Unió helyreállítási alapjából nyertek 1,4 millió euró plusz áfa összeget a felújításra.

Ükapáink építették – jelképes címet viselő – sorozatunkban szakértők és helybeliek segítségével mutatjuk be az ország legnagyobb örökségvédő programjához csatlakozott erdélyi helyszíneket, köztük Hargita, Szilágy, Bihar, Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szeben, Temes és Fehér megye épített örökségét, azok történetét, és a helyreállításukra készült terveket. Fény derül arra is, hogyan őrzik meg az épületek eredeti stílusát, miközben korszerűsítik ezek infrastruktúráját.

Fórizs László alpolgármester felvilágosított, a 810 éves ősi magyar, Árpád-kori település érdekessége a Bánffy-kastély, mivel annak kövei a tavaly felárt apát kolostor romjaiból kerültek ki, évszázadokkal ezelőtt annak falait erősítették.

A lelkipásztor hozzátette, azóta sokszor átépítették már az épületet, az eredeti kastély sokkal kisebb volt a ma terebélyesedő változatánál, ám tény, hogy hiába a méretek, ma a legmegbotránkoztatóbb annak állapota. Az 1850-es években még egy pusztító tűzvész után is képesek voltak a kastélyt visszaállítani, a kommunizmus lejártával azonban nem sikerült tatarozni, mert a református egyháznak nem volt elegendő forrása a költséges beavatkozásra.

A kastély egyébként a Losonczi-Bánffy család birtokát képezte, aki a bonchidai és a válaszúti Bánffy családdal áll rokonságban. Sokáig csupán nyári uradalomként használták, míg báró Bánffy Albert családja le nem telepedett Szilágynagyfaluban, ahol egészen 1937-ig élt. Ebben az adták el kastélyukat a református egyháznak, és a család távozott a településről.

„Sajnos az államosítás következtében a református egyház elveszítette az épületet, ami a kommunizmus ideje alatt sokáig kórházként funkcionált, aztán az utóbbi években, a 80-as, 90-es években fogyatékos gyermekek intézeteként működött” – részletezte a lelkipásztor kiemelve, hogy 50-60 gyermeknek viselték gondját az épületben, amelynek impozáns termeit sok apró közfallal „szeleteltek” kicsire, intézetszerűre. Ezeket a nemsokára kezdődő felújítási munkálatok során mind kibontják, hogy a nagytermek visszakaphassák eredeti formájukat.

Mint mondta, nagy örömükre szolgál, hogy idén sikeres pályázatot nyertek, az Országos Helyreállítási Alap keretében Európai Uniós támogatásból a 12 turisztikai útvonal egyikébe, a Kúriák útjának listájára kerültek fel. Ez annyit tesz, hogy a Hívogató Románia programban a kastély épülete kívülről-belülről megújul, erre 1,4 millió euró (plusz áfa) összeget kapnak.

„Hálásak vagyunk az RMDSZ-nek is, akik mindenben segítettek. Még annak idején 2008-ban, az előző lelkész, Lukács József esperes az RMDSZ hathatós segítségével kijárta, hogy visszaadják az egyháznak az épületet, és most szintén az RMDSZ támogatásával sikerült ezt a pályázatot megnyernünk, és bízunk benne, hogy a kastély hamarosan megújul” – fűzte hozzá a lelkész.

Kiemelte, terveik közt szerepel a kastély falain belül kulturális turisztikai központot kialakítani, amely egyrészt segítheti a helybelieket hagyományaik megőrzésében, másrészt turistákat csalogat a helyszínre, akik a különféle tervezett kiállítóterekben megismerhetik a térség kultúráját. Az érdeklődők számíthatnak a Bánffy-család életét bemutató kiállításra, illetve az Arany-család életét és Arany János költészetét bemutató kiállításra, valamint egy népművészeti örökséget összegyűjtő tárlatra.

Az alagsorban, a pincerészben egy borászati múzeumot alakítanak ki, pincehangulatot a látnivalók mellett borkóstolással teremtenek majd. Az emeleten pedig egy hatalmas, 20-22 méter hosszú, 8 méter széles konferenciatermet hoznak létre, ami 150-200 főt bír befogadni. Reményeik szerint ezek által felpezsdítik a kulturális életet és a helyi közösség életét. Ám addig még hosszú az út, a munkálatoknak jócskán akadnak nehézségei. Az egyik legnagyobb a megfelelő szakemberek megtalálása.

Fórizs László alpolgármester hangsúlyozta, fontos visszaállítani eredeti állapotába a kastélyt, mert abban rejlett valamikor a falu ereje, minden a kastélyból indult ki, gazdaságilag, társadalmilag és turisztikailag egyaránt. „Sajnos a turizmusból nagyon kevesen élnek a falubeliek közül, de reméljük, hogy ez fellendíti majd” – fogalmazott az alpolgármester, akinek meggyőződése a megújulás a turizmus központjává teheti az építményt, hiszen nemsokára elkészül a várva-várt autópálya és annak lehajtója, így a Bánffy-kastély elérhetőbb és csalogatóbb lesz, mint valaha.