Csíkszentgyörgy A hagyományos falu útja pályázat keretében újítja meg nyolc hagyományos házát, amelyek 100-150 esztendővel ezelőtt épültek – köztük olyan is van, amelynek bútorzata, belső elrendezése a letűnt korból való, ugyanis egykori tulajdonosai halála után senki sem mozdította el a dolgaikat. A házak az Országos Helyreállítási Terv részeként újulnak meg 2,9 millió lejből, azaz házanként 60 ezer euróból – világosított fel Réti Zsófia polgármester.

„A legtöbb ház komoly történettel rendelkezik” – osztotta meg velünk büszkén a polgármester kiemelve, hogy van olyan, amelyben egyhelybéli tanító házaspár lakott, ebben a bútorok és a belső tér még szinte érintetlenek; egy másikban Márton Ferenc festőművész született – ezt később múzeumként tervezik működtetni, ezzel tisztelegve a falu művésze előtt; de van olyan is, amely egy örmény kereskedőé volt – és talán ez láttatja leginkább, mekkora különbség volt egy évszázada a kereskedő és az egyszerű falusi ember között.

Ükapáink építették – jelképes címet viselő – sorozatunkban szakértők és helybeliek segítségével mutatjuk be az ország legnagyobb örökségvédő programjához csatlakozott erdélyi helyszíneket, köztük Hargita, Szilágy, Bihar, Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szeben, Temes és Fehér megye épített örökségét, azok történetét, és a helyreállításukra készült terveket. Fény derül arra is, hogyan őrzik meg az épületek eredeti stílusát, miközben korszerűsítik ezek infrastruktúráját.

Mint mondta, érdemes felújítani a 100-150 éves házakat, mert azok értéket mutatnak a következő generációknak, illetve étéket teremtenek a községnek. Hozzátette, nem csupán ezzel a nyolc gyöngyszemmel rendelkezik a falu, sokak portája megújulhatott volna még, ha rendelkeznek tisztázott tulajdonjoggal. Azóta többen rendezték a hivatalos dokumentumokat, és számításaik szerint még legalább két hasonló projektnyi házuk lenne. „Ezt egyfelől azzal magyarázzuk, hogy a szegénység konzervál, másfelől sokan odafigyeltek az örökségükre, nem akarták lerombolni azt, hogy egy szép, új, nagy házat építsenek annak helyére, mert érezték, az értéket meg kell őrizniük az utókornak – tette hozzá.

Az épületek felújtására 33 hónapot kaptak. A legfontosabb szempont az, hogy a legrosszabb állapotban lévővel kezdjék, hogy azt még tél előtt sikerüljön konzerválni. A legtöbbet zsindellyel födik újra, ezért az anyagbeszállítók munkájától és gyorsaságától is függ, hogy milyen iramban haladnak majd a munkálatok. Ha elkészülnek, tervük egy turisztikai programba bevonni a hagyományos portákat, hogy kulturális körsétaként, illetve építészeti „kiállítás” szempontjából hasznosítsák