A karácsony jelentheti az örömöt, a szeretetet, a szeretteinkkel való együttlétet, de ugyanakkor lehet a stressz időszaka is. Sőt, egyesek életében felváltva jelenti mindkettőt: noha együtt a család, és az ünnep szeretetben zajlik, ugyanakkor stresszesek is a családtagok, hogy minden az elvárásoknak megfelelően alakuljon. Mi történik akkor, ha valaki magányosan ünnepel? Ha nem hangolódik a karácsonyra? Vagy, ha túl sok elvárást támaszt az ünneppel szemben? Hétköznapi pszichológiánk sorozatunk legújabb részéből kiderül.

Molnár Hunor klinikai szakpszichológus, CBT terapeuta Hétköznapi pszichológiánk című sorozatunkban olyan témákat tár fel, amelyek a legtöbb korosztályt foglalkoztatják: gyereknevelés, házasság, pár- és emberi kapcsolatok, valamint aktuális jelenségek is terítékre kerülnek a kéthetente megjelenő cikkekben. Ha ön is keresi a választ bizonyos élethelyzetekre, küldje el kérdését a bereczki.szilvia@maszol.ro e-mail-címre, és a szakember válaszol.

A karácsonyban a legfontosabb – talán a munkám során is ezt hallottam a leggyakrabban – a társak, családtagok jelenléte. Mivel ez az ünnep a szeretetről, és valahol a közös megélésről szól, hiszen gyakran ilyenkor jönnek haza a külföldön élő vagy dolgozó rokonok; azok a személyek, akik egyedül vannak, nehezebben élhetik meg a karácsonyt. Gondoljunk bele, hogy érezhetik magukat a magányosan karácsonyozó emberek, amikor kimennek az utcára, és mindenhol boldog családokat látnak, de tudják azt, hogy őket senki sem várja otthon. Ez megkeserítheti az ünnep szépségét.

Pont ezért lenne érdemes odafigyelnünk egymásra, olyan barátokra, ismerősökre, akikről tudjuk, hogy egyedül vannak. Próbáljuk meg enyhíteni a magány okozta fájdalmaikat. Illetve, ha mi vagyunk azok, akik most valamilyen oknál fogva egyedül ünnepeljük a karácsonyt, megpróbálhatunk olyan tevékenységeket művelni, amelyek örömöt okoznak vagy a már köznyelvben is sokat használt flow élményt adnak. Ebben az időszakban nagyobb figyelmet fordíthatunk arra, amiért hálásak vagyunk, meditálhatunk, relaxálhatunk, elhatározhatjuk, hogy naponta teszünk valami jót. Ezek a technikák segíthetnek javítani a kedélyállapotunkon. Ha nyitott szemmel járunk, talán kereshetünk valakit, aki hasonló helyzetben van, mint mi, és megoszthatjuk vele az ünnepet. Ha rendet teszünk magunkban, az ünnep egyedül is lehet olyan szép, mint valaki mással!

A karácsony másik fontos történése a rituálé, az ünnepre hangolódás. A felkészülés azért is hasznos, mert segít előkészíteni a helyet és az érzelmeinket arra, hogy egy ünnep kezdődik, amit a saját elvárásainkhoz mérten szeretnénk fogadni. Ebben az esetben kevesebb lesz a mérgelődés, mert tudjuk, hogy amit teszünk, saját magunk miatt tesszük, ez is a felkészülésünk része. Ugyanakkor tartsuk tiszteletben azt is, hogy szeretteinknek a felkészülés mást jelenthet. Ha egész héten a porszívóval terrorizálom a családot, és bármikor belépnek az ajtón, a kezükbe nyomok egy felmosórongyot, több konfliktust idézhetek elő, így az ünnepi vacsorán nem egy átszellemült családdal, hanem a „járjon már le és hagyjuk egymást békén” hozzáállással találkozhatunk.

Kapcsolódó

„Szép karácsonyunk lesz, ha belehalunk is!” – mikor lett az ünnep része a veszekedés?

„… kölyöknek transformersz kell mondtam ugy-e, ne akassz ki már eljöttem, forduljál meg, nagy bőgés lesz, hol parkoljak, ráksúly egye, bédugult az egész város, policok is mind figyelnek / karácsonyfát kitől vegyük, ejsze nincs meg, ne őrjíts meg, nem volt időm, egyfeszt futok, műfenyővel nehogy hazaállíts, jó, de a normand mind elfogyott, akkor menj ki az erdő alá, s fa nélkül haza ne jőjj, nem is megyek…”

családi dráma karácsony ajándék konfliktus

A túl konkrét elvárások és elképzelések nem könnyítenek a felkészülésen. Amennyiben sikerült egész koreográfiát megrendeznünk a fejünkben, hogy ki hányra érkezik vacsorára, hogy néz ki a fa, hány órakor szolgáljuk fel az ünnepi étket, vagy mindenkinek piros pulcsiban és rénszarvasos fejpántban kell lennie; van egy rossz hírem: az életben gyakran megesik, hogy nem a terveink szerint zajlanak az események. Ha túl mereven ragaszkodunk az elképzeléseinkhez, megfoszthatjuk magunkat és szeretteinket a spontán örömöktől, a különféle szeretetkifejezéstől, olyan dolgoktól, amelyek valószínűleg emelnék az ünnep varázsát. Ne feledjük, ez az ünnep a szeretetről szól – ha az elménkben egy változtathatatlan forgatókönyv van, akkor az ünnep csak rólunk fog szólni, holott a lényege a kölcsönösség, az egymásra való odafigyelés lenne.

Mivel az élethez sajnos nem kapható recept, így az ünnephez sincs semmi biztos tanács, amely biztosíthatna arról, hogy idén minden jól fog menni. De ha nem tévesztjük szem elől azt, hogy miről szól az ünnep, és cselekedeteinket a saját értékrendünkhöz igazítjuk, valószínű szebb lesz a karácsonyunk. Figyeljünk egymásra!

(Cikkünk korábban 2022. december 21-én jelent meg)