Az iskolakezdés nemcsak a diákok számára jelent új időszámítást, hanem a felnőttek közötti kapcsolattartást is alaposan próbára teszi. Az utóbbi években egyre határozottabban fogalmazódik meg a szülők részéről az az elvárás, hogy a tanítók és osztályfőnökök a nap 24 órájában álljanak rendelkezésre, azonnal válaszoljanak a telefonhívásokra, vagy reagáljanak a közös üzenetküldő csoportokban felmerülő kérdésekre. Hol van a határ a gyermek érdekében elengedhetetlen együttműködés és a pedagógusok túlterhelése között? – erre a kérdésre kerestük a választ.

Bolla Emese, a kolozsvári Waldorf iskola pedagógusa 25 éves tanítási tapasztalattal a háta mögött úgy véli, ez a kérdés mindkét oldalról szülhet nehézséget és elégedetlenséget, ám a cél a gyerek érdekében a gördülékeny kapcsolattartás és együttműködés.

Gyerekre fókuszáló szülők, huszonöt családért felelős pedagógus

„Amikor a saját gyermekünkről van szó, teljesen másként reagálunk, mint más helyzetekben. A pedagógus fele ebből adódik az elvárás, hogy ne csak munkaidőben álljon készenlétben, és 24 órából 24-et legyen elérhető. Huszonöt éve tanítok, ez volt mindig a legnagyobb kihívás, mert a szülő azonnali megoldást vár, és ez egy teljesen normális reakció. Viszont abba is bele kell gondolni, hogy a szülő egy gyerekre összpontosít, a pedagógusnak viszont 25 »családja« van. Ha mindenki telefonál, vagy kérdez valamit a WhatsApp-csoportban, az nagyon leterhelheti a tanítót” – mutatott rá a szakember.

Meglátása szerint a megoldást a pedagógus részéről megfogalmazott világos és egyértelmű határok jelentik. Bolla Emese szerint a tanítónak kell tisztáznia, hogy számára mi az „élhető”.

„A »tiszta beszéddel« van a gond, mert a pedagógusok többségében is az a képzet alakult ki, hogy mindig elérhetőnek kellene lenniük, holott ez lehetetlen, hiszen fárasztó, másrészt nekik is van családjuk. A világos kommunikáció a pedagógus feladata, csak nehéz felnőni ahhoz, hogy a tanító kiálljon és meghúzza a határokat. Pedig ha időben tisztázza, hogy például nem szeretne WhatsApp-csoportot, csak egyéni üzenetben keressék, vagy naponta 15 és 17 óra között hívják telefonon – a szülők többsége ezt megérti és tiszteletben tartja. Az nem megoldás, ha éveken keresztül próbál megfelelni az elvárásoknak, majd belefárad, és »kilép a csoportból«, ami nem egy felnőtt hozzáállás” – hangsúlyozta a tanítónő.

Túlféltés, csoporthatás és a gyermek saját megküzdési stratégiái

A pedagógus arra is felhívta a figyelmet, hogy a szülőknek érdemes árnyaltabban szemlélniük az iskolai konfliktusokat, és nem kell minden panaszra azonnal reagálniuk.

„A szülőknek meg kell érteniük, hogy ami otthon hatalmas problémának tűnik, nem biztos, hogy a valóságban is az. Amikor egy gyermek hazamegy az iskolából, természetes, hogy a szüleinek panaszkodik, de nem biztos, hogy arra azonnal ugrani kell. Elég, ha jelzik a pedagógusnak, hogy szembesültek egy helyzettel, és egyeztetnek, mikor beszélhetnek róla” – fejtette ki Bolla Emese.

Tapasztalatai szerint az esetek háromnegyedében nincs szükség azonnali beavatkozásra. Kifejtette, régebben más volt a szülők hozzáállása, most viszont tetten érhető a »túlféltés«, ami válasz az iskolai bullying előtérbe kerülésére. De ha a gyereknek egyszer van egy sérelme az iskolában, az még nem jelent feltétlenül zaklatást.

„A gyereknek is jót tesz, ha a szülő kivárja, hogy meg tudja-e oldani a problémát, hiszen a diákok gyakran a maguk módján, de jól menedzselik a konfliktusokat. Természetesen a súlyos problémáknál azonnali felnőtt beavatkozásra van szükség” – szögezte le a kolozsvári pedagógus.

Bolla Emese a csoportos chatcsatornák buktatóira is kitért: „Személy szerint nekem tanítóként nem volt WhatsApp-csoportom, de szülőként benne voltam egyben, ahol az osztályfőnök tisztázta a kereteket: megkérte a szülőket, hogy ne írjanak vissza feleslegesen, például egy bejegyzésére ne válaszoljanak mind a huszonöten, hogy »Köszönöm!«.”

Rendszer, eseménynaptár és hűtőmágnes: a megelőzés eszközei

A folyamatos esti és hétvégi üzenetváltások jelentős része megelőzhető átlátható és előre megtervezett iskolai szervezéssel, hívta fel a figyelmet Bolla Emese.

„A kapcsolattartást megnehezíti, ha az iskolának nincs előre megtervezett programja. A Waldorf iskolában az év elején eseménynaptárt adunk a szülőknek, sőt ebből egy hűtőmágnest is készítettünk. Így mindig szem előtt van, nem kallódik el a papír, és nem kell visszakeresni a telefonban a táblázatot. Én vasárnap reggel írok egy rövid ismertetőt a következő hétről, ez az emlékeztető segít abban, hogy ne 25 szülő kérdezzen rá ugyanarra. Emellett egyre több iskolában szokás a heti fogadóóra, ahol személyesen vagy telefonon sok mindent át lehet beszélni” – részletezte a pedagógus.

Bolla Emese szerint a szülőket meg kell tanítani a kapcsolattartásra, hiszen előkészítős kisdiák szüleiként még nincs ebben tapasztalatuk.

„A pedagógusokat erre külön fel kellene készíteni, hiszen a szülőkkel való kapcsolattartás ugyanolyan fontos, mint a felkészülés a másnapi, gyerekekkel való foglalkozásokra. Az elemi iskolában nagyon hatékony az évi egyszeri egyéni beszélgetés a szülővel, emellett a kicsiknél a több megbeszélnivaló miatt minden modulban tartunk szülői estet. A kommunikációnak jónak és gördülékenynek kell lennie ahhoz, hogy a gyermek-pedagógus-szülő hármasa jól működjön. A megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt, mert az a legrosszabb, ha oda fajul a helyzet, hogy a pedagógus belefárad és például kilép a közös csoportból” – összegezte a pedagógus.

Mit mond a jogszabály?

A kapcsolattartás kereteit a hivatalos szabályzatok is rögzítik, igaz, a digitális csatornák használatát nem teszik kötelezővé. Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő a vonatkozó közoktatási szabályzat (ROFUIP) előírásait ismertetve elmondta: „A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás biztosítása érdekében az osztályfőnök minden egyes tanítási időszakra vonatkozóan, a szülőkkel egyeztetve határoz meg egy találkozót.  Ennek célja a tanulók tanulmányi helyzetének bemutatása, valamint az oktatással vagy a magatartással kapcsolatos problémák megvitatása. Ezen felül az osztályfőnök a tanév elején, végén és szükség esetén bármikor szervezhet szülői értekezletet.”

A főtanfelügyelő rámutatott, hogy a szaktanárok esetében a szabályzat nem ír elő kötelező heti vagy havi kapcsolattartási gyakoriságot, de a diák tanulmányi eredményeiről, hiányzásairól vagy magatartási gondjairól nekik is tájékoztatniuk kell a családot.

„A szabályzatban nem szerepel, hogy a pedagógus köteles lenne online kapcsolatot tartani vagy WhatsApp-csoportot működtetni. Az viszont a hivatás szerves része, hogy élő és állandó kapcsolatot ápoljanak a szülőkkel, és ne utasítsák vissza őket, ha érdeklődnek. A közös üzenetküldő csoportok felülete elsősorban az információmegosztást kell szolgálja, nem pedig a vélemények végeláthatatlan ütköztetését. A legfontosabb, hogy minden fél a gyermek érdekét szem előtt tartva működjön együtt” – összegezte Kiss Imre.