Mindannyiunknak vannak emlékeink a jól sikerült iskolai kirándulásokról, vagy éppen arról, hogy a saját gyerekeink mesélik kipirult arccal, lelkesen az élményeiket. A Maszol által megszólaltatott pedagógus hosszan ecsetelte, milyen előnyei vannak az iskolán kívüli tevékenységnek a diák és a tanár-tanító szempontjából is, ám azt sem rejtette véka alá, hogy hatalmas felelősség nehezedik ilyenkor a szervező, és a gyerekeket kísérő pedagógusra, ezért sokan nem is vállalják, hogy az osztálytermen kívül is foglalkoznak a diákokkal.

Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő pedig arról beszélt, átalakultak ezek a programok, egyrészt mert „kinyílt a világ”, az Erasmus-program, cserediák-programok keretén belül rengeteg lehetőség van a külföldi utazásokra, másrészt a pedagógusok gyakran az Iskola másként és a Zöld hétre időzítik az iskolán kívüli tevékenységeket.

Az iskolán kívül ismeri meg a pedagógus valójában a diákjait

A gyerek teljesen másként viselkedik az iskolában, mint az iskolán kívül, szögezte le a Maszol megkeresésére Szőcs-Torma Katalin, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum angol szakos tanára, aki osztályfőnökként rengeteg kirándulást, iskolán kívüli tevékenységet szervez a diákjainak. Mint mondta, ha a tanár meg akarja ismerni a diákokat, és nem csak azt tartja szem előtt, hogy a tanóra ötven percében tanítson és számon kérjen, akkor ki kell vigye őket az iskolából, olyan tevékenységekbe kell bevonnia a gyerekeket, amely során kibontakozik a valódi személyiségük. „A kirándulásokon, az órákon kívüli programok során ismerem meg igazán őket. Ott mutatkoznak meg a gyerekek különböző erősségei, azok melyek nem köthetőek feltétlenül a tanuláshoz, a lexikális tudáshoz. Lehet, hogy a gyerek nem a legjobb matematikából, vagy angol nyelvből, de kitűnően főz, vagy tehetséges sziklamászó” – részletezte a pedagógus.

Hozzátette, ha a tanár csak az osztályteremben találkozik a diákjaival, lehet, hogy ezek a készségek soha nem derülnek ki számára, és nem tudja ezekben megerősíteni őket. Ilyen esetben fennáll annak a veszélye, hogy a gyerek azt hiszi, gond van vele, amiért nem teljesít kiemelkedően egyik, vagy a másik tantárgyból, holott közben rengeteg olyan erőssége lehet, ami csak az iskolán kívüli tevékenységekben mutatkozik meg.

Ezen kívül a tanórákon kívüli tevékenységek során a diákok tömbösítve és a gyakorlatban találkozhatnak a különböző tantárgyakkal, melyeket az osztályteremben elméletben tanulnak meg. „Ha kilépünk az iskolából, akkor körülöttünk van a földrajz, a biológia, ha elmegyünk egy múzeumba, a történelem, a művészetek, ha kerékpározunk, kirándulunk, a testnevelés” – mondta Szőcs-Torma Katalin.A tanár pedagógus nyeresége, hogy jobban megismeri a diákjait, csapatot épít. Ezt megteheti ugyan az osztályteremben is, de iskolán kívüli tevékenységekkel gyorsabban, hatékonyabban és eredményesebben ér célt: más kapcsolatot tud kiépíteni egy osztályközösséggel és a gyerekekkel egyenként, részletezte a sepsiszentgyörgyi tanárnő.

Ilyenkor minden gyerek a „tanáré”

Ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy hatalmas a felelősség, hiszen amikor a pedagógus például kirándulni viszi a gyerekeket, 24 órából 24 alatt őt terheli a felelősség, és sokkal több a kockázat, mint egy zárt osztályteremben, ahol jobban kontrollálhatóak a körülmények. Éjszaka sincs megállás, hiszen bármennyire is elfáradnak napközben a diákok, éjszakára „újjáélednek, mint a főnixmadár”, a pedagógus pedig oda kell figyeljen, hogy szavatolja a legnagyobb biztonságukat, osztotta meg tapasztalatait Szőcs-Torma Katalin.Mint mondta, a lehető legtöbb óvintézkedést megteszik, írásos beleegyezést kérnek a diáktól, a szülőktől a különböző programokhoz, megkövetelik a helyzetnek megfelelő ruházatot, például a túracipőt, ha éppen arra van szükség. Ha biciklitúrára mennek, előtte mindig tartanak felkészítőt, ahol nemcsak a közlekedési szabályokat ismertetik, hanem azt is, hogyan figyeljenek egymásra. A szervezéssel kapcsolatos papírmunka is időigényes, az nagy segítség, hogy a szállítási vállalatok, a szálláshelyek általában fel vannak készülve, késlekedés nélkül küldik a különböző elvárt engedélyeket.

Ha külföldre utazik a pedagógus a diákokkal felhatalmazásra, bizonylatokra, biztosításra is szükség van. Ezenfelül a szabályok szerint minden tíz gyermek mellé kell egy pedagógus, de ha például kerékpározni mennek, szeretik, ha még több felnőtt van a kíséretükben. Így a szervező tanár meg kell találja a partnereket, akik elkísérik a csapatot, fontos, hogy egy hullámhosszon legyenek, hiszen egymásra vannak utalva, és ajánlott, hogy ugyanazon a szabályok betartását várják el a gyerekektől.

„Rengeteg előnye, hozadéka van az iskolán kívüli tevékenységnek, de hatalmas felelősséggel jár, ezért egyre inkább már csak a »megszállott« pedagógusok vállalják a szervezést. Ezek a kirándulások a tanár számára nem a felhőtlen szórakozásról szólnak, örömmel vagyunk a gyerekekkel, de közben folyamatosan kattogunk, hogy mi a következő lépés, hogyan iktassunk ki lehetőleg minden kockázatot, hiszen ilyenkor minden gyermek a »miénk«” – összegezte Szőcs-Torma Katalin.

Átalakultak a kirándulások

Az iskolán kívüli tevékenységek, főként a kirándulások, utazások szervezését elsősorban az Iskola másként és a Zöld héten szorgalmazza az ezt szabályozó módszertan, szögezte Kiss Imre. A Kovászna megyei főtanfelügyelő a Maszol megkeresésére kifejtette, minden esetben láttamozásra be kell mutassa a szervező pedagógus a tanfelügyelőségen az erre összeállított dokumentációt, de a felelősség úgyis őt terheli. A szabadidős tevékenységek szervezése az utóbbi években átalakult, hiszen egyre több a lehetőség van a külföldi utazásokra, az Erasmus-programok az elmúlt tíz évben leegyszerűsödtek, hozzáférhetőbbé váltak, ezzel tíz év alatt megtöbbszöröződött a külföldi kirándulások száma. Kovászna megyében például nincs is olyan tanintézet, melynek pedagógusai, diákjai nem jutnak el egy tanévben legalább egyszer, de lehet többször is elutaznak a határon túl.

Ugyanakkor a magyarországi partnerségek, csere-programok révén szintén sok csoport utazik tanáraik kíséretében. Ezek során is hatalmas felelősséget vállalnak a tanárok, minél messzebbre utaznak, annál összetettebb a szervezés. Minden tíz gyermek mellé kell egy pedagógus, ha tanév közben utaznak, őket helyettesíteni kell, sok esetben ez is fejtörést okoz az iskoláknak. Mindenképpen úgy kell megoldani az iskolán kívüli tevékenységet, hogy az iskolában sem csorbuljon az oktatás, szögezte le Kiss Imre.

Rámutatott, a pedagógusok az Iskola másként, és a Zöld héten szervezik „töményen” a belföldi kirándulásokat. Ez a három csomag – a külföldi utak és a két külön hét – elegendő feladatot ró a pedagógusokra e téren. Másrészt a tapasztalatok szerint, nagy vonalakban ugyanazok a pedagógusok szervezik, kezdeményezik a kirándulásokat. Sokat nyom a latban a felelősség, hogy a tanár ismerje a gyerekeket, megbízzon bennük, hiszen olyankor is őt marasztalják el, ha rajta kívülálló okok, vagy éppen a gyerekek csintalansága miatt következik be valamilyen incidenst. „Mindenképpen előnyös a gyerekek számára, ha kirándulnak, utaznak, hiszen barátságokat kötnek, tágul a látókörük, alakul a személyiségük, javul a nyelvtudásuk, megismerik a környezetüket, a nagyvilágot, és tudatosulhat bennük, hogy itthon, a szülőföldön is milyen jó” – összegezte Kiss Imre.