Az online és a jelenléti oktatás folyamatos váltakozása nemcsak a gyerekek szocializációs szokásait alakítja át, de személyiségük fejlődésére is hatással van. A tartós egyedüllét, majd a hirtelen jött társas ingerek a szorongást is felerősíthetik. A rutin felborulása, az állandó bizonytalanság viszont olyan új helyzeteket teremt, amelyek a kiskorúak problémamegoldó gondolkodásának kialakulását, alkalmazkodóképességének erősödését eredményezhetik. Azonban a feszült pszichés állapot egyes esetekben motiválatlanságba sodorhatja a diákot, ennek pedig a tanulás háttérbe szorulása, a tananyaggal való elmaradás lehet a következménye.

Dr. Erdély Judit, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum pedagógusa a Maszolnak hangsúlyozta: a rendszertelen életforma senkinek sem jó. A gyerekek, tanárok, és persze a szülők is megsínylik ezt az időszakot. „Ha a rend megbomlik körülöttünk, annak rossz hatása van a hangulatunkra, a lelkünkre, egy idő után szorongást, feszült pszichés állapotot, sőt akár pszichoszomatikus problémákat is okozhat” – magyarázta. Úgy gondolja, ez a gyerekek esetében fokozottan érvényes. Az ember érzi, hogy valami elüt a normalitástól, próbál igazodni a megváltozott körülményekhez, igyekszik megfelelni. „Egy idő után óhatatlanul elindulnak a védekező reakciók, és ekkor jön a motiváltság elvesztése, a »minden mindegy« érzés” – tette hozzá Erdély Judit.

Előnyök és hátrányok oktatói szemszögből

A legtöbb iskolában az előző évi kezdeti zűrzavarhoz képest az intézmények ma már megtalálták az utat az online tanítás zökkenőmentes működéséhez. A Maszolnak nyilatkozó pedagógus szerint ez technikailag jól működik, de az oktatási formák váltakozása félelmet kelt a diákban és tanárban egyaránt, hiszen bármelyik pillanatban felborulhat a megszokott rend. „A folyamatos váltások, amelyekben az idei tanév elejétől benne voltunk, vagyunk, és tartok tőle, hogy leszünk is év végéig, még rontották, rontják az amúgy is nagyon rossz helyzetet: az iskolába visszatérve ugyan örültünk egymásnak, ideig-óráig tartott is a lelkesedés, a találkozás eufóriája, de a maszkviselés, az egyéb megszorítások fokozták a szorongást” – idézte fel Erdély Judit. Mindemellett minden rázúdult a diákokra és tanárokra is: a folyamatos tempó, hogy ki kell használni az időt, amíg az iskola kapui nyitva állnak.

Felmerül a kérdés, hogy milyen hiányosságokat kell pótolni egy otthon töltött huzamosabb tanulási periódus után. Az oktató véleménye szerint a távoktatás sem „ördögtől való”, vannak előnyei: rengeteg anyag eljut a gyerekekhez, motiválni is lehet a diákokat. A tananyagban lemaradás a 2019–2020-as időszakban volt jellemző, „amikor még teljesen kaotikus állapotok voltak, amikor minisztériumi rendeletek kényszerítettek bennünket folyamatos megalkuvásra: azokat a gyerekeket is le kellett zárni, akik gyakorlatilag kihagyták a félévet, nem kapcsolódtak bele a munkába, kallódtak” – emelte ki. Azóta normalizálódott a helyzet, véleménye szerint a pedagógusok többsége eredményes módszereket dolgozott ki a hatékony tanításra. Ugyanakkor borítékolható, hogy a jelenléti értékelés során kisebb jegyeket, gyengébb eredményeket érnek el a diákok.

Erdély Judit magyartanár megfogalmazta, hogy nem várt rendkívüli helyzeteket, meglepetéseket okozott az online oktatás, amelyek az iskolapadban nem feltétlen derülnek ki. „Rá kellett döbbenünk arra, hogy gyerekeink, akiket általában az ujjaikra ránövesztett billentyűzettel képzelünk el, bizony nagyon tudatlanok a számítógép-használat bizonyos területein: nem tudnak hosszabb szöveget írni, nem ismerik a szövegszerkesztés szabályait, fittyet hánynak a tanár által megfogalmazott technikai követelményekre, gondot okoz az írott szöveg értése, és nem ismerik a netikett szabályait sem” – hangsúlyozta a tanárnő. Szükségszerű volt megtanítani őket a kulturált internetes társalgásra is, tette hozzá.

A tanárnő cáfolta azt a megállapítást, hogy a digitális világban eredménytelen a tanítás és a tanulás, csak vannak olyan gyermekek, akik nem engedik magukat motiválni. „Voltak szép számmal, akik kihasználták a helyzetet. Éltek, mint hal a vízben. Azt elismerem, hogy a gyereknek kell a figyelem, hogy kirángassák őket a komfortzónájukból akkor is, ha ő magától nem lépne ki. S erre alkalmasabb a jelenléti oktatás” – magyarázta. Viszont az oktatási módszerek folyamatos cseréje, ennek nehézségei miatt „a gyermek többnyire felhagy a versenyfutással. Leáll, hagyja maga mellett elszaladni a dolgokat.” A tanárnő egyértelműen a jelenléti oktatást szorgalmazza: „A tanítási folyamatnak megvannak a hullámvölgyei. Persze, abban azért mindenki egyetért, hogy jobb iskolában, közösségben lenni, s az is bizonyos, hogy eredményesebben tanítunk. Ezt nem is vitatja senki” – hangsúlyozta.

Lélektani hatások, folyamatok és változások a pszichológus szemszögéből

Morar Ervin pszichológus és személyi tanácsadó szerint a hirtelen online–offline lét közötti váltakozás sok esetben vezethet unalomhoz, a motiváció csökkenéséhez, az értelmetlenség érzéséhez. Ezek együttese nagyon könnyen okozhat gyenge, vagy akár krónikus depressziót. „Amit viszont picit pozitív hangsúllyal szeretnék mondani, az az, hogy a gyerekek még mindig a legegyszerűbben alkalmazkodó generációba tartoznak. Ezzel egyidejűleg inkább arra buzdítanék minden szülőt, hogy optimistán és támogatóan álljon hozzá az ilyen váltakozási helyzetekhez, odafigyelve arra, hogy a gyerekek a helyzethez mérten a legjobb minőségben tudják kezelni ezt a változást” – emelte ki a szakember.

Hozzátette: elképzelhető, hogy a gyermekek másképp szocializálódnak, mit a felnőttek. Ennek ellenére megkönnyíti a helyzetet az, hogy a fiatal generáció beleszületett a mai technológiába, otthonosan érzi magát a digitális környezetben – vélte. Példaként megemlített egy újabban terjedő jelenséget: „ha valaki odaér egy ismerőséhez, gáznak találja, hogy az ajtón csengessen. Helyette írnak egy üzenetet a mobiljukról, hogy megérkeztek.” Úgy véli, a problémát ebben az esetben a túlzott digitális platformhasználat okozza. Szerinte egyenesen szembemegy a realitással az, ha valaki csak az online közegben éli meg szociális szükségleteit. Az online oktatás, a folyamatos otthonlét növeli az internetes alkalmazások használatának idejét, sőt az iskolai kommunikációt is kiváltja a virtuális tér, hiszen „nem hús-vér valójában történik meg a találkozás, hanem egy kézzel fogható tárgyon keresztül” – magyarázta a pszichológus.

Fontosnak tartotta megemlíteni a stresszhelyzet különböző hatásait a gyerekekre nézve. „Legfőképpen a percepció mentén dől el, hogy pozitív vagy negatív a stressz. A negatív stressz szorongást okoz, a pozitív, vagy szakszóval élve proaktív stressz motivációt ad arra, hogy a helyzetet megoldja”– emelte ki a pszichológus. Ahhoz, hogy egy probléma megoldható legyen, ismerni kell az ehhez szükséges eszközöket. A szakember a tanárok és a szülők felelősségére hívta fel a figyelmet: nagyon fontos a gyermeket naponta körülvevő személyek hozzáállása, hogy a szülők attitűdje optimista legyen, megértéssel forduljanak a helyzet miatt összezavarodott gyermek felé. A nemtörődömség ugyanúgy ráragad a fejlődésben levő kiskorúra, tehát a példamutatás a szülő és a tanárok legfőbb feladata – foglalta össze. „Érdemes a szülőknek odafigyelni arra, ha a gyerekeknél szemmel látható viselkedésbeli változás történik. Például, korábban sokat beszélt, de csendes lett, esetleg fordítva, esetleg keveset eszik, vagy épp sokat. Mindemellett gyakran és valódi érdeklődéssel kell a gyermekek felé fordulni” – tette hozzá Morar Ervin.

A szakember úgy gondolja, hogy főleg az ingerszegény környezet vezet a motiválatlansághoz, de észrevette, hogy a tanárok az online térben is igyekeznek kihasználni a lehetőségeket. A motiváció hiánya kihathat a gyermek jövőjére, „ha huzamos ideig fennáll, ilyenkor krónikussá válhat. Ebben az esetben a személy függővé válik a motiválatlanság állapotától. Sok energiába telik ezt a viselkedésformát átalakítani” – hangsúlyozta a pszichológus.

A szakember arra biztat minden fiatalt és szülőt, hogy erősítse alkalmazkodóképességét, pozitív emlékeket helyezzen előtérbe a negatív gondolatok helyett. Próbáljanak figyelmesek maradni és a valódi érzéseiket szem előtt tartani.

(Nyitókép forrása: Pixabay)