Miután hosszas pereskedés után 2020-ban az állam tulajdonába került a Maros megyei radnóti Rákóczi-kastély, szisztematikus rombolás áldozata – hívta fel a figyelmet Kiss Lóránd restaurátor. A helyi önkormányzatnak nincs pénze, hogy a nyilvántartásba vegye és telekkönyvezze. A polgármester szerint vevő is akadna, de a minisztériumok döntésére várnak.

 „A kastély szisztematikus pusztítás, bontás áldozatává válik, letépték és elszállították a földszint fa elemeit (ajtók ablakok, tokozatok), az első emelet összes mennyezete megsemmisült, a faanyagot elszállították.” – hívja fel a figyelmet Kiss Lóránd restaurátor Facebook-bejegyzésében.

A kastély nyilvántartott műemlék, közel két évtizeden át pereskedés tárgya volt.

„2003-2020 között visszaszolgáltatási per tárgyát képezi Román Állam és a Római katolikus Státus között, 2012-ben gondatlanság miatt leég a kastély két tornyának a fedélszerkezete. A két torony fedélszerkezetét a római katolikus egyház kezdeményezésére és szakemberek önkéntes segítségével újjáépítik. A munkálatokat a budapesti Teleki László Alapítvány finanszírozza. A Román Állam a radnóti önkormányzaton keresztül hallgatólagos hozzájárulását adja a munkálatokhoz” – foglalja össze Facebook-bejegyzésében Kiss Lóránd.

Miután a római katolikus egyház elveszítette a pert, a kastély az állam tulajdonába került. Azóta az épületet gyakorlatilag szétlopkodják.  A tető egy része beomlott, és „helyenként látható a bontásból származó, szállításra előkészített faanyag. A 30 cm átmérőjű, 8-10 m hosszú kötőgerendák levágása elszállítása nem elképzelhető feltűnésmentesen...” – írja a restaurátor, aki számos képet is megosztott a jelenlegi állapotokról.

Polgármester: nincs pénz

Vasile Cornea, Radnót polgármestere a Maszol kérdésére elmondta, hogy a kastély a román állam vagyona, a Pénzügyminisztérium kezelésében van. A polgármester szerint az önkormányzat szeretné a nyilvántartásába venni a kastélyt, de egyrészt nincs pénze rá, másrészt a tulajdonjog tisztázatlansága miatt sincs előrelépés.

„Először a Pénzügyminisztériumhoz, majd a Kulturális Minisztériumhoz fordultunk, hogy az ingatlan kerüljön a radnóti önkormányzat nyilvántartásába, mivel A kategóriás műemlék. A Pénzügyminisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy ezzel a Kulturális Minisztérium foglalkozik, aztán kaptunk értesítést a Kulturális Minisztériumtól, hogy nem az ők hatáskörük, mivel ők csak kezelik a műemlékeket, és így itt forgunk körbe. Ördögi körben vagyunk” – magyarázta a polgármester, Vasile Cornea.

A kastélyt 1545-ben építtette Bogáti Gáspár reneszánsz stílusban. Az évszázadok során a Rákóczi és a Bethlen családok tulajdonában is volt. Miután a Bethlen család egyik tagja kártyán elveszítette, a nyertes, gróf Haller Jenő az Erdélyi római katolikus egyháznak adományozta. 

Vevő is akadna

A polgármester elmondta, érdeklődtek a kastély után, vevő is akadna, akinek azt tanácsolta, próbálkozzon szintén a Kulturális Minisztériumnál.

„A Kulturális Minisztérium nekünk azt javasolta, hogy telekkönyvezzük, hogy a nyilvántartásunkba kerüljön, de nekünk nincs pénzünk telekkönyvezni egy ilyen épületet, amihez még két hektár telek is tartozik, amin elhelyezkedik. Itt valakinek döntést kell hozni. Most azt várjuk, hogy a legutóbbi kérésünkre mit válaszolnak, javasolnak valamit, nem javasolnak” – magyarázta Vasile Cornea. Hozzátette: „Reméljük, hogy így a 24-ik órában történik valami vagy a megvásárlás által vagy valaki telekkönyvezi. Nekünk nincs pénzünk rá”.

Elmondta, az évek során biztosan lopások is voltak az épületből, fennáll a veszélye, hogy csak a falak maradnak végül a műemlék kastélyból.

„Kisváros vagyunk, van hat rendőrünk, akik még hat faluban is szolgálatot teljesítenek a városon kívül, az épület őrzésére nincs lehetőség. Mindent lefotóztuk, leírtuk, a Maros Megyei Múzeum képviselői is itt voltak, ők is fotóztak, megírtuk a minisztériumoknak, akikhez fordultunk, és várjuk, hogy kapjunk egy releváns választ. Az érdeklődő vevőnek is azt javasoltam, induljon el a Kulturális Minisztérium vonalán, és lássuk, mi történik” – mondta az elöljáró.

A kastélyra térfigyelő kamerát tettek ki nemrég. „Azért tettük ki a térfigyelő kamerákat, hogy legalább mostantól ne történjen ilyen. Körülbelül másfél hónapja tettük ki, amikor pénzünk lett rá” – mondta Vasile Cornea.

Kormányhatározattal kerülhetne az önkormányzathoz

Kovács Mihály Levente, a Maros Megyei Tanács alelnöke megkeresésünkre elmondta, a kastély ügyében a megyei tanácsot nem keresték meg, de a nyilvántartásba vétellel kapcsolatban elmondta, hogy van lehetőség állami vagyon átadására, de ez kényes kérdés.

„Kényes kérdés, nem szívesen mond le az állam a tulajdonáról. Ha önkormányzatnak adja át, az kicsit másabb, de ha átveszi is az önkormányzat, az hatalmas beruházást jelent, és egy több éves folyamat. Ha csak állagmegőrzésről van szó, akkor is. Műemlékvédelmi engedély kell hozzá, amit tanulmányoknak kell megelőzniük” – fejtette ki Kovács Mihály Levente.

Nicolae Băciuț, a Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője megerősítette, kormányhatározattal átadható a helyi önkormányzat ügykezelésébe a kastély, és akkor pályázhat a megőrzésére.

Az önkormányzat felelőssége, hogy szétlopkodták

Hogy kinek a felelőssége jelenleg az épület megőrzése, erre a kérdésre azt válaszolta Nicolae Băciuț, hogy senkinek, bár elvileg a tulajdonosnak. „A Pénzügyminisztérium nem lehet tulajdonos, tehát mégis inkább a helyi közigazgatás felelőssége, a megyei kulturális igazgatóság hatásköre ugyanis csak az útmutatás és ellenőrzés, hogy fizikailag megvédje, az nem” – magyarázta az igazgató.

„A polgármesteri hivatal próbálja mosni kezeit, de valójában találnia kellett volna megoldást, hogy megvédje a kastélyt, amennyire anyagilag megteheti. Kár azért a kastélyért, és a kert is nagyon szép volt. Nem egyik napról a másikra ment tönkre. Miután kiköltözött onnan a mezőgazdasági líceum, elkezdődött a rombolása” – mondta el az igazgató, aki szerint nemcsak az utóbbi három évben, hanem a tűzeset utáni felújítás óta zajlik a rombolás.

Hozzátette: „azóta semmi sem történt a megőrzésére a kastély jogi státuszának ezen hiányossága következtében. Ez megköti a kezüket a rehabilitáció szempontjából, de hangsúlyozom a megvédése a helyi önkormányzat dolga lett volna. Apró lépéseket tehetett volna. Ha nincs embere az őrzésre, akkor legalább kamerákat kihelyeztetni, hogy lássa, ki lop, és megállíthassa. A közterület mégiscsak a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik, más nem léphet ott. Négy hónapja jártam ott, láttam, hogy lopkodják szét”.

„Nem tudom, ki tudna odahatni, hogy előrelépés történjen, ha nem azok, akiknek jogosultsága van a kastély státuszának tisztázására. Kár várni, mert végül csak fel lesz újítva, de nem mindegy, hogy egy romot újítasz, vagy olyant, ami még áll a lábán” – magyarázta.

Elmondta, tudomása szerint már körülbelül két éve kérte Radnót a Pénzügyminisztériumtól, hogy tisztázza a kastély jogi helyzetét, de valami miatt mai napig nem történt előrelépés.

„Amikor az RMDSZ még kormányon volt, kérhetett volna támogatást. Segítse. Nem tudok róla, hogy lett volna ilyen irányban lépés. Az RMDSZ-nek államtitkára is volt a Kulturális Minisztériumban” – mutatott rá az igazgató. Úgy látja az egyetlen megoldás politikai szinten mozgósítani.

„Az következik, hogy nyomást kell gyakorolnia a polgármesteri hivatalnak, de nem tudom, hogyan. Kormányhatározattal az önkormányzathoz kellene kerülnie a kastélynak, hogy aztán pályázhasson a felújítására” – zárta Nicolae Băciuț igazgató.