Míg a mindennapi életeben többnyire tisztában vagyunk jogainkkal, a közösségi oldalakon is vannak bizonyos szabályok, amelyeket be kellene tartani, ám ezeket sokan nem ismerik. Emiatt könnyen akár jogszabályokat is megsérthetünk néhány kattintással, kommenttel, így bűncselekményt elkövetve az online felületeken, anélkül, hogy tudatában lennénk. A Kolozsvári Magyar Napok keretében a Jogaink Egyesület két munkatársa ezekre hívta fel a figyelmet, elmagyarázva, hogy melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket a felhasználók elkövetnek, milyen felelőssége van az oldalak és csoportok adminisztrátorának, és a hozzászólások és a tartalmak formájáról, valamint az egyre népszerűbb Facebook-os nyereményjátékokról is szó esett.

Kiss Júlia jogász úgy vélte, gyakran elkülönítjük az online teret a fizikaitól, és nem vagyunk tisztában azzal, hogy annak is következménye lehet, hogy ott miképpen nyilvánulunk meg. „Például több olyan eset előfordult már, hogy munkahelyén valakit elbocsájtottak, mert a közösségi oldalán a cég értékrendjével ellentétes magatartást tanúsított. Olyan is történt, hogy valaki egy kattintással álhírt terjesztett, és ilyenkor a rendőrség és különböző hatóság elé is kerülhet az ügy, valamint kártérítést is kell fizetni. Én úgy látom, hogy sokan nincsenek azzal tisztában, hogy hol vannak a jogi határok az online térben” – magyarázta.

Kiss Júlia rávilágított, az online térben használt különböző platformok felhasználási feltételeit, szabályait mindenképpen érdemes elolvasni és betartani, ezek globális szabályok, amelyeket általában a felhasználók nem olvasnak el, holott fontos jogi relevanciájuk van. Emellett felhívta a figyelmet a különböző csoportok és oldalak adminisztrátorainak felelősségére is. Mint elmondta, akármilyen kis csoportokról legyen is szó, az adminisztrátor felelősséggel tartozik nemcsak az általa megosztott tartalomért, hanem mindenért, ami az adott oldalon vagy csoportban történik. „Ez érvényes a hozzászólásokra is, hiszen felelősségük van, hogy töröljék azokat a kommenteket, amelyek jogellenesek, tehát diszkriminatívak, bűncselekményre való felbujtást tartalmaznak vagy gyűlöletbeszédnek minősülnek” – fejtette ki. Hozzátette, már Romániában is született ítélet az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál hasonló ügyben, és a bíróság elé is sok ilyen eset kerül.

A szabad véleménynyilvánításnak is vannak határai

Az ügyvéd kiemelte, a hozzászólásokért és megosztásokért is felelősséggel tartozik minden felhasználó, és ilyen esetekben is születtek már bírósági döntések Romániában. A Legfelsőbb Bíróság például megállapította, hogy a „tetszikelés”, a „lájk” nem bír olyan jogi relevanciával hazánkban, amiért valakit felelősségre lehetne vonni, viszont a megosztás már igen. Ha például jogellenes tartalmak kerülnek megosztásra, akkor az is felelős, aki azt elkészítette, ám a megosztót is felelősségre lehet vonni a jogellenes tartalmak népszerűsítéséért. „Ma ott tartunk, hogy nagyon nehéz eltüntetni bármilyen online tartalmat, ezek futótűzként terjednek, így erre született egy joggyakorlat, amely kimondja, hogy a magánszemély sem oszthat meg olyan tartalmat, amely valakinek a jó hírnevét vagy az emberi méltóságát sérti, illetve diszkriminatív” – részletezte.

Kiss Júlia fontosnak tartotta kiemelni, hogy sokszor találkozik azzal a mentalitással, hogy a szabad véleménynyilvánítás ürügyén egyesek úgy érzik, bármit kimondhatnak. Az ügyvéd leszögezte, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog sem korlátlan, annak is vannak határai, például vannak szavak, amelyek sértőek, és vannak olyan nézetek, amelyeket minden esetben tilos népszerűsíteni. Például fasiszta, rasszista szimbólumokat nem szabad használni, és semmilyen gyermekpornográf- vagy diszkriminatív tartalmat sem lehet használni, megosztani a közösségi médiában. Szigorúan büntetik azt is, aki más nevében regisztrál egy-egy platformra, hiszen ez bűncselekménynek, identitáslopásnak számít, és már vannak konkrét esetek Kolozsváron is, ahol gyerekeket is felelősségre vontak, mert osztálytársaknak vagy tanároknak készítettek hamis profilt.

Sokak bedőlnek az online nyereményjátékoknak

Bíró Réka, a Jogaink Egyesület tagja felhívta a figyelmet az online nyereményjátékok veszélyeire. Mint mondta, rengeteg olyan nyereményjáték van különböző online platformokon, amelyekhez az országos szerencsejáték hivataltól kellene engedélyt kérni, ami általában nem történik meg, így szabályszegést követ el az is, aki létrehozza a nyereményjátékot, és az is, aki részt vesz benne. „Ilyenkor azok is bajba kerülhetnek, akik átutalnak egy-egy kisebb összeget annak reményében, hogy majd valamit nyernek, és akár 5–10 ezer lejes büntetésre számíthatnak a résztvevők. Ugyanakkor nagyon sokszor már előre megvan a nyertes, és nincs konkrét esély arra, hogy a résztvevők megnyerjék az autót, lakást, bármit” – hangsúlyozta. Hozzátette, ezért is van egy olyan trend mostanában, hogy ezek a nyereményjátékok bekerültek zárt csoportokba, ám fontos tudni, hogy a hivatalos engedély nélkül ez sem legális.

Bíró Réka az adatvédelemi jogokkal kapcsolatban elmondta, nagyon gyakori az államvizsga vagy disszertációírás során, hogy a diákok kutatómunkát végeznek és kérdőívet vagy jelentkezési lapot tesznek ki a Facebookra, ám itt is vannak különböző szabályok, amelyeket be kell tartani. Fel kell tüntetni például, hogy ki az adatkezelő, milyen célból gyűjti az adatokat, és hogy menni ideig fogja tárolni azokat. Ugyanakkor, mint hangsúlyozta, a személyes adatok védelme miatt fontos, hogy ha körlevelet küldünk, titkosítsuk az email címeket.

Az ügyvéd ugyanakkor egy meghökkentő esetet is elmesélt. Kanadában ugyanis nem olyan régen egy bíró úgy döntött, hogy a „thumbs ub” emotikon megfelelő válasz egy szerződés elfogadására. Egy olyan ügyben született ítélet, amelyben valaki egy „thumbs ub” jellel azt akarta jelezni, hogy megkapott egy szerződést, ám végül a bíró úgy döntött, hogy az illető el is fogadta azt. Bíró Réka szerint manapság nem csak arra kell figyelni, hogy mit írunk ki a közösségi oldalakra, hanem arra is, hogy milyen emotikonokat használunk.

Kiss Júlia szerint Romániában sem állunk távol a kanadai példától, hiszen „egy nagyon dinamikusan változó világban élünk”, amelyben sokszor olyan dolognak is van jogi relevanciája, amire nem is gondolnánk, így szerinte érdemes óvatosnak lennünk az online térben.