„Nem is volt kérdés, hogy a szülői közösség felkarolja Olivér ügyét. Ösztönösen tört elő mindenkiből a tenni és segíteni akarás” – mondja fátyolos szemekkel az a két édesanya, aki a Kolozsvári Magyar Napok alatt a Farkas utcai Romkertben egy stand mögött áll, és lelkesen fogad minden érdeklődőt, felajánlást. Olivérnek gyűjtenek adományokat, a kolozsvári kisfiúnak, akinek tavaly a romániai orvosok egy évet jósoltak csupán, de nemrégiben egy „isteni csoda következtében” vese- és májtranszplantáción esett át. Noha elindulhatott a gyógyulás útján, a család kálváriája továbbra sem enyhült: a Lyon-i kórházban a transzplantációs műtét után 280.000 eurós számlát állítottak ki, ami 30.000 euróval több a várt összegnél. Hol vannak még az ellenőrző vizsgálatok, a kezelések, a kórházban töltött napok és a mindennapi megélhetés költségei? Ezek előteremtéséért fogott össze a szülői közösség már hónapokkal ezelőtt, és ezért kéri most Kolozsvárt, sőt a teljes országot, hogy adományozzon!

„A 30.000 euro plusz költség nem azt jelenti, hogy valaki megpróbálta becsapni a szülőket, a komplikációk és körülményes felépülés, a váratlan kezelések miatt lett a vártnál nagyobb összegű a kiállított számla” – részletezi a család a Let’s rewrite Olivér's fate!????Írjuk újra Olivér sorsát!⛅ Facebook-csoportban közzétett közleményében. A csoda megtörtént, Isten közbelépett, de Olivér teljes felépülése még folyamatban van, nem beszélve arról, hogy a betegséget, illetve a betegség időszakának sötétségét csak akkor hagyhatja a család maga mögött, ha a közösség még nem engedi el az alig tízéves gyermek kezét. Még százezer euro előteremtése a tét.

Kapcsolódó

Kétségek között: Romániában lemondtak róla, Olivért csak a külföldi orvosok menthetik meg

Olivér csecsemőkora óta a kórházakat járja, a sztóma, a katéter, a vesedialízis és a májfibrózis kiszolgáltatottja. Romániában egy évet jósoltak neki, és a szervátültetést körüllengő tapasztalatlanság, eszköz- és szakemberhiány miatt lemondtak a beavatkozásokról. Ikertestvére, Krisztián, a szülőket és testvért nélkülöző gyermekkor áldozata.

adománygyűjtés beteg gyerekek Kolozsvár veseátültetés májátületés szervdonor Franciaország Együtt Olivérért

Hol és hogyan adományozhat a magyarnapozó? Hát az, aki nem Kolozsváron él?

Amikor csütörtök délelőtt a Romkertben járunk, sürögnek-forognak a gyermekek és szüleik egy stand körül, amin Olivér arcképe, színes karkötők, képeslapok sorakoznak, az asztal alatt pedig könyvek, könyvjelzők, az osztálytársak játékai és a tanító néni által felajánlott piros almák. Csupa szeretet – állapítjuk meg, és az anyukák szeméből értjük, hatalmas dolgok történnek a kicsi asztalnál.

Minduntalan érkezik valaki, aki pénzt vagy egyéb segítséget ajánl, idős emberek az utolsó lejeikkel, gyerekek, akik nem ismerik Olivért, mégis szeretik és szurkolnak neki. A legtöbb üdvözlőlapra is felírják, hogy „hajrá, Olivér”, szüleik pedig – akik karkötőket és egyéb tárgyakat „vásárolnak” – megilletődve mesélnek nekik betegségről, összetartásról, kitartásról, győzelemről. Az eset ugyanis megrázta Kolozsvárt, megrázta egész Erdélyt is, így az is bekapcsolódott az összefogásba valamiképpen, aki nem ismerte a családot.

A szülői közösség szerint Olivér története kicsit minden erdélyi – vagy tágabban értelmezve – romániai ember története is: adott egy beteg kisgyermek, akin segíteni kell, akinek a családja nem fél kérni, nem roskad össze a terhek alatt és a végsőkig küzd. Példamutatás is egyben, amellett, hogy az osztálytársaknak és pajtásoknak életlecke. Korán érkező ugyan, de sokat tanító életlecke arról, hogy mit jelent betegnek lenni, mivel jár a küzdelem a gyógyulásért, és hogyan kell segíteni egymásnak, akár jó szóval, akár tettekkel.

Az elmúlt időszakban az alig tízéves gyerekek, Olivér osztálytársai ismerkednek az igazi hálaérzettel, és olyan fokú empátiát tanulnak, gyakorolnak, ami a felnőtteknek is ritkán adatik meg: hálásak azért, hogy egészségesek, azért, hogy együtt lehetnek, ugyanakkor másként tekintenek egy beteg társukra.

„A gyerekeinktől tudtuk meg, hogy gond van, egy évvel ezelőtt egy osztálytáborban szembesültek Olivér betegségével, és mélyen meghatotta őket, hogy ennyire szenved. Ha látják Olivér fotóját a közösségi médiában, rögtön kérik, hogy olvassunk, meséljünk róla. Külön örülnek, hogy Olivér szülei közbenjárásával a franciaországi mindennapokról egy YouTube-csatornát is elindított Olivér a nagyvilágban címmel, így végigkövethetik ezt a folyamatot” – fűzik hozzá kiemelve, hogy a gyerekek érzelmi intelligencia szempontjából hatalmasat fejlődtek az elmúlt időszakban.

Kapcsolódó

Amikor Isten közbelép: az orvosok egy évet jósoltak neki, de egy csoda folytán megkapta a vese-és májtranszplantációt a 9 éves Olivér

A kolozsvári család 2022-ben azzal szembesült, hogy Olivérnek talán egy éve van hátra, ha nem találnak időben vese- és májdonort.

beteg gyerekek veseátültetés májátületés Franciaország Kolozsvár Együtt Olivérért

Beismerik, a gyűjtés akkor kezdődött, amikor kiderült, Olivérnek egy évet jósoltak a romániai orvosok. Amint Franciaországba utazott a család, a szülői közösség havonta 2.500 lejt gyűjtött össze, „hogy ennyi biztos alapjuk legyen”, a szervezett közösségi adakozást pedig csak három hónapja működteti, a havi hozzájárulás ugyanis nem elegendő arra, hogy a rengeteg pénzt a család kifizesse.

Éppen ezért döntöttek úgy, hogy a Kolozsvári Magyar Napok keretében a tágabb közösségre is kiterjesztik a gyűjtést. Büszkén osztják meg, hogy nagyon sok szervezet és cég karolta fel kezdeményezésüket. „Amikor megtudták, hogy miről van szó, a nyomdában ingyen nyomtatták ki a több ezer darab karkötőt például, aminek a külalakját egy híres dizájner készítette szintén teljesen ingyen” – mesélik.

Míg beszélgetünk, az adakozók egyre csak gyűlnek, a szülők el-elpityergik magukat, a történteket elevenítik fel és a segítségnyújtás lehetséges módjain tanácskoznak. Gyermekeik közben rajzolgatnak, ezeket a köszöntőket, üdvözleteket továbbítják az év végéig még Franciaországban maradó családnak. Érezhető, hogy konkrét terveik vannak egy nagyon erős ügy érdekében, és nem engednek a céljaikból. Mint mondják, nyugodtak, mert a közösségnek oszlopos tagja egy ügyvéd is, aki a jogi kereteket biztosítja, így szervezetten, legálisan folyhat a gyűjtés.

Küldetésüknek érzik az adományozás lebonyolítását, mert az a tapasztalatuk, hogy a rossz hír robbanásával 1-2 hétig mindenki erről beszél, majd hirtelen elcsendesednek, és azzal együtt a segíteni akarás is. Az ő dolguk ezt folyamatosan fenntartani, továbbvinni, ösztönözni a közösséget – mondják, majd hozzáteszik, példájuk láttán több közösség is megmozdul, sokan például a Kolozsvári Magyar Napokon hallanak először Olivérről. A család tapasztalatai is megerősítik ezt: idős nénik, bácsik telefonálnak, hogy mivel segíthetnének, egyházközösségek, iskolák, szervezetek kezdenek gyűjtésbe.

A magyarnapozó a kolozsvári Farkas utcában adományozhat. Két helyszínen, a Romkertben és az utca központján lévő színpaddal szemben. Mások pedig banki átutalással:

Olivér továbbra is számít a közösség támogatására, ha úgy érzi, hogy segíteni tud, itt megteheti: Boros Lidia Emese / BCR Cluj-Napoca / RO41RNCB0112026626070007
Boros Olivér, BT Pay / RO17BTRLRONCRT0568734601
Revolut:
▫ IBAN: LT28 3250 0369 3463 7573
▫ BIC: REVOLT21