A kolozsvári Művészeti Múzeumban augusztus 12-étől látogatható tárlat Kántor Lajos (1937–2017) kolozsvári irodalomtörténész, író, műkritikus egykori képzőművészeti gyűjteményéből mutat be egy reprezentatív, mintegy 70 művet felvonultató válogatást.

Irodalomtörténeti munkássága mellett Kántor Lajos a Korunk folyóirat szerkesztőjeként és a Korunk Galéria létrehozójaként (1973) alkotott kiemelkedőt az erdélyi magyar képzőművészet népszerűsítésének szempontjából. Az általa összegyűjtött képzőművészeti alkotások (festmények, grafikák, szobrászati művek, kerámia- és textilmunkák) jelentős hányadát, 134 művet a Sapientia Alapítvány vásárolta meg 2019-ben, és helyezte el megőrzésre a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK). Az EMŰK 2020-ban Sepsiszentgyörgyön rendezett egy átfogó kiállítást a megvásárolt Kántor-gyűjteményből, idén pedig a Kolozsvári Magyar Napokon tekinthető meg egy válogatás ebből a művelődés- és irodalomtörténeti szempontból is jelentős hagyatékból. A kolozsvári Bánffy-palotában rendezett tárlat anyagát Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész válogatta össze.

Az augusztus 12.-én megnyílt kiállítást Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus, Balázs Imre József irodalomtörténész, a Korunk folyóirat főszerkesztő-helyettese, valamint Vákár István megyei tanácsos nyitotta meg délután a Bánffy-palotában. Kántor Lajos leszármazottainak, Kántor Lászlónak és Kántor Istvánnak a jelenlétében a szervezők köszönetet mondtak az In memoriam Kántor Lajos című kiállítás létrejöttéért – a Kolozsvári Magyar Napokon hagyománnyá vált, hogy a hivatalos megnyitó előtt már elkezdődik néhány program, ez az idén sem maradt el.

Vákár István kiemelte: Kántor Lajos szellemiségét fontos tovább éltetnünk, hiszen harcos volt a maga nemében egy olyan diktatúrában, ahol keveseknek adatott meg, hogy a szólás-és művészi szabadság jegyében tevékenykedjenek, és feladatunknak jelölte ki azt, hogy hasonlóképp cselekedjünk és megőrizzük ezt a szellemiséget.

Balázs Imre József szoros személyes viszonyban állt Kántor Lajossal, hiszen több, mint két évtizede munkatársa a Korunknak, ahol figyelemmel követhette a Korunk Galéria megalakulását, Kántor lázas készülődését minden havi alkalomra. Aki megfordult az irodalomtörténész otthonában, azok számára bizonyára ismerősek ezek az alkotások, tette hozzá. Mint mondta, nem csak azért fontos ez a kiállítás, mert Kántornak állít emléket, hanem azért is, mert a jövendő művészettörténészek számára is egy jó alkalom felmérni, mit is közvetített a huszadik század második felének Erdélyében a képzőművészet. A most kiállított festmények, kisplasztikák és iparművészeti anyagok egy kor lenyomatai, reprezentatívak abból a szempontból, hogy megírhassuk a történetüket. Ez a magángyűjtemény most közös térbe kerül, így válik közkinccsé – emelte ki Balázs.

134 munkából jelenleg 70 látható a tárlaton, amely remek keresztmetszetét nyújta a 70-es, 80-as és 90-es évek magyar művészetéből itt Kolozsváron, Vécsi Nagy Zoltán koncepciójának köszönhetően – mondta el Bordás Beáta. Az első teremben azok a portrék kaptak helyet, amelyek Kántor Lajoshoz kötőnek, róla készültek és betekintést nyújtanak abba a szellemi környezetbe, amelyben dolgozott. A második teremben főként Kolozsvári festőművészek munkáit láthatjuk, a harmadik pedig azért érdekes, mert Kántor nemcsak azokat a befutott és tanult művészeket karolta fel, hanem a naiv művészetet is, így autodidakta alkotók műveivel is találkozhatunk. A negyedik teremben különböző újító tendenciák képviselőinek művei jelennek meg – zárta gondolatait Bordás Beáta.

A kiállítás augusztus 12-27. között látogatható, a Kolozsvári Magyar Napok keretében hétfőn és kedden is, utána pedig a Művészeti Múzeum szabályos programja szerint.