A XIV. Kolozsvári Magyar Napok ünnepélyes megnyitójára a hétfőn késő este került sor a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében, ahol mindjárt egy örömhírrel köszöntötték a hallgatóságot: szerdától átveheti a közösség a felújított Farkas utcát, amely minden évben az egyik legmeghatározóbb helyszíne a magyar napoknak. Az ünnepi beszédeket követően átadták a Kincses Kolozsvárért díjat Dávid Gyula irodalomtörténésznek

A Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásának hivatalos megnyitóján Gergely Balázsfőszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke köszöntötte a hallgatóságot. Úgy fogalmazott, hogy mind a régi, „a távolodó Kolozsvárban”, mind „a jelen és a jövő Kolozsvárjában” otthonra kell lelnünk, ehhez azonban az kell, hogy hűek legyünk elődeinkhez. Elmondása szerint a közösségi emlékezet folyamatosan kopik, de egy élhető Kolozsvár érdekében tovább kell örökítenünk őseink szellemiségét, azt az értékrendet, amelyet ők képviseltek.

Gergely Balázs szerint, ahogy a fiatal tizennégy éves korában személyi igazolványt kap, melyben meg kell határozni a lakcímet, úgy talán idén a Kolozsvári Magyar Napok személyi igazolványába is beleírhatnánk a Farkas utcát, hiszen „minden közösségnek kell legyen egy otthona, egy közös tere”.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy a szemünk előtt nőtt fel és „izmosodott meg” egy hagyomány. A hagyománnyá váláshoz azonban nem elég az álom és a cselekvő akarat, hanem szükségszerű a közösség igényeivel való találkozás is. A Kolozsvári Magyar Napok épp ezt teszi: megerősít minket abban, hogy bátran lehetünk magyarok Kolozsváron.

A köszöntés mellett azt is szóvá tette, hogy a román kormány „hadat üzent a kultúrának” a költségcsökkentő tervével, holott Románia már így is utolsók között szerepel az Unióban a kultúra támogatása terén. Elmondta: arra kérte a kormányfőt, hogy vessék el ezeket a terveket. „Ígéretet kaptam, hogy ez így fog történni, de óvatos duhajként csak annyit mondok, várjuk ki a végét” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

„Nemcsak a miénk, magyaroké ez a város, hanem a németek, a románok és a zsidók, valamint más nemzetiségűek városa is. (…) Kolozsvár mindenkié, aki a művelt Európához tartozónak vallja magát, és dolgozott e település fejlődéséért” – fogalmazott Potápi Árpád János, a magyarországi Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki a Kolozsvári Magyar Napokat Erdély legjelentősebb kulturális seregszemléjeként határozta meg. Hangsúlyozta, hogy a 2017 óta már magyarul is kitett helységnévtábla immár hivatalosan is azt hirdeti: Kolozsvár a mi városunk is, visszakaptunk valamit, amit a történelem elvett tőlünk.

Sándor Krisztina az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke szerint a Kolozsvári Magyar Napok a nagy és ritka találkozások lehetősége, hiszen a távol élők már- már hagyományszerűen úgy időzítik az idelátogatást, hogy az erre az időszakra essen.

A nyitógálán átadták a Kincses Kolozsvárért-díjat a 95 éves Dávid Gyula irodalomtörténésznek, szerkesztőnek és műfordítónak. Dáné Tibor laudációjában úgy fogalmazott, hogy Dávid Gyula a „kortalan ember”, aki mindig a kultúrát helyzete a politika elé. A díjazott elmondta: 75 év története köti Kolozsvárhoz, ez a díj pedig további kötelezettségeket ró rá, de ahogyan mondta: „amíg a Jóisten éltet, addig tovább fogom tenni mindazt, ami tehető”.

Az ünnepi megnyitót Illényi Katica Liszt Ferenc- díjas hegedűművész koncertje zárta. Zongorán közreműködött Termes Rita, kísérte a Kolozsvári Magyar Opera zenekara Kulcsár Szabolcs vezetésével.