Egy befagyó konfliktusra lehet számítani, ami bármikor kiújulhat Oroszország és Ukrajna között, ezt a kimenetelt vázolta pénteken a Kolozsvári Magyar Napokon tartott beszélgetésen Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő és Demkó Attila író, biztonságpolitikai szakértő. Úgy látják, Ukrajna egy kettéhasított ország lesz végül, és várhatóan egy olyan világban élünk majd, ami sokkal rosszabb lesz, mint a korábbi, rossz lesz Oroszországnak, Ukrajnánk és Európának is. Kínát viszont erősítheti a kialakuló helyzet.

Melyek voltak a háború kiváltó okai? Milyen kifutási esélyei vannak? Milyen hatásai lesznek az új világrendnek? – ezen kérdések lehetséges válaszait fejtették ki a meghívottak, Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő és Demkó Attila író, biztonságpolitikai szakértő a Világrend vs. világrendek – Az orosz–ukrán háború okai, története és következményei című kerekasztal-beszélgetésen a Kolozsvári Magyar Napok rendezvényén, a Főtér 23 udvarán. A szakértőket Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara dékánja kérdezte.

Sokrétű konfliktusok és geopolitikai okok

Volt egy belső konfliktus, a nyugat-ukrán nacionalista elképzelések nem feltétlenül estek egybe azzal, ahogy Kelet-Ukrajnában képzelték el a jövőt. Ezt a konfliktust csak kihasználták az oroszok, kezdte Demkó Attila az okok kifejtését.

„Ukrajnán belül folyt már egy háború, ezt nem szívesen ismerik el az ukránok, emellett van egy nagyhatalmi konfliktus Ukrajna körül, az oroszok úgy érzik, hogy az ők területükre hatol be Amerika. Ez a bonyolult, hogy sok rétege van. Van egy belső konfliktus, van a nagyhatalmak közti küzdelem, és ott van benne a világrend változása, és az egész összeállt egy nagyon nehezen megoldható háborúvá, de a nemzeti konfliktus a legnehezebben megoldható, mindig ezt mondom” – magyarázta a szakértő, aki a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője is.

Robert C. Castel azt emelte ki: bele volt írva a geopolitikába, hogy háború lesz, hogy a két hatalmi tömb közti semleges terület sorsának el kell dőlnie: vagy marad puffer övezet vagy ketté kell vágni. A másik rendszerszintű ok a biztonsági dilemma: „ha van két szomszéd, és egyik megijed, mit csinál? Fegyverkezik, szövetkezik. A másik szintén megteszi a lépéseit. A két ország biztonságkeresése – mindkettőre a posztszovjet paranoid biztonságkultúra jellemző – mindkét államot abba helyzetbe hozta, hogy a biztonságukat elveszítették” – magyarázta Robert C. Castel.

Robert C. Castel, izraeli biztonságpolitikai szakértő. Aradon született, születési neve: Kohn Róbert. Gyerekkorában a családjával Izraelbe vándorolt ki. A Herzl Institute-University of Haifa és az Izraeli Demokrácia Intézet (IDI) volt tudományos munkatársa, a Neokohn.hu főmunkatársa, az Ultrahang podcast, a Tűzvonalban, az Össztűz állandó szakértője. Kutatási területe: katonai innováció, alkalmazott kreativitás és innováció műveleti körülmények között, aszimmetrikus hadviselés, geopolitika.

Miért épp 2022 februárja?

Egyrészt Amerika Afganisztánból való kivonulása, amit az oroszok a gyengeség jeleként fogtak fel, ugyanakkor az Európai Unió gyengesége, a belorusz változások és Ukrajna gyengesége – ezek miatt láthatták az oroszok a megfelelő pillanatnak 2022 februárját, vélik a szakértők.

 „Azt kell megéretni, hogy Ukrajna nem felfele ment éppen, 20 százalék alatt volt Zelenszkij népszerűsége, gazdaságilag nagyon gyenge helyzetben volt az ország – tehát nem igaz, hogy épp egy sikeres demokrácia modell megvalósulásáról volt szó, amit az EU erősít, hogy az oroszok azt látták volna, hogy félniük kell Ukrajnától. Inkább épp, hogy azt látta Oroszország, hogy Ukrajna gyenge” – fejtette ki Demkó, aki szerint az is ezt mutatja, hogy Oroszország mintegy 200 ezer emberrel ment neki Ukrajnának.

Patthelyzet felé halad a háború

A jelenlegi állással kapcsolatban azt emelték ki, a nagy tavaszi ukrán ellenoffenzíva egy óriási kudarc, elveszítették már az esélyt, hogy elérjék ennek az ellentámadásnak a stratégiai lehetőségeit. Robert C. Castel szerint a normandiai partraszálláshoz hasonlítva olyan, mintha hónapok után még mindig csak a fövenyen lennének a katonák, és nem jutottak volna ennél bennebb.

 „Előrehaladtak hat km-t, és nem érték el az oroszok fő védelmi vonalát mind a mai napig. Erről bárki meggyőződhet a műholdas felvételek alapján” – mondta Castel. Hozzátette: „az ukránok elveszítették a fekete-tengeri hadjáratot, kérdés, hogy az oroszok is elveszítik-e, mert lehetséges, hogy mindkettő elveszíti”. Ukrajna hírszerzési főlénye is odalett, ami a háború kezdetén megvolt. Most már az oroszok számára is átlátható, minden mozgás, tette még hozzá Castel.

„Egy esélyük van az ukránoknak, ha az oroszok fejben megbomlanak, ennek volt két jele Bahmut környékén, de most nagyon úgy tűnik, hogy az orosz nem olyan gyenge” – emelte ki Demkó Attila.

Ha az ukránok át is törik a fő védelmi vonalat, még sok védelmi vonal van, és miközben már negyedik vagy ötödik ukrán hadsereg vesz oda, az oroszok még nem is voltak teljesen mozgósítva. Úgy látják a szakértők, patthelyzet felé halad a háború. A veszteségek tekintetében valószínűleg hasonló a helyzet, csakhogy Ukrajnát sokkal súlyosabban érinti, magyarázta Demkó. Elmondta, ukrajnai ismerősei között már nincs olyan, aki nem veszített el családtagot, és itt 20-25-30 éves fiatalemberekről van szó, miközben Oroszország bűnözőket vitt a háborúba és fizetett profikat, ezt azok családjai nem úgy fogják fel, mint az ukrajnai családok.

Castel kiemelte az ukrán ellentámadás tragikuma, hogy még csak nem is a kemény dión tört meg – mint ahogy a hírekben hallhatjuk, – hanem még a puha részen, a nyílt mezőkön, nem a fő védelmi vonalon.

Illuziók és veszteségelméletek

Mi lett a kezdeti nyugati hurráoptimizmussal, hogy felszabadítjuk Ukrajnát? – tette fel a kérdést Szenkovics Dezső. Erre Demkó elmondta, a Pentagon már korábban jelezte, hogy valószínűleg Ukrajna nem fog katonai győzelmet elérni.

„Minél távolabb állt valaki a katonai valóságtól, annál optimistább volt, de akik értettek hozzá, azok óvatosságra intettek már korábban is. Más vérével erősnek mutatkozni – ez volt a nyugati álláspont ” – magyarázta Demkó Attila. Hozzátette, „a háborúban nem a demokráciák nyernek, hanem az erősek. A Nyugat elhitte, hogy az egész világ demokráciában fog élni, ehhez csak a csúnya oroszokat kell leverni, úgy látták, mintha a Star Wars lenne, amiben Darth Vadert mindig legyőzik”. Kiemelte, Oroszország sem fog nyerni, hisz nem lesz olyan erős, mint a háború nélkül lett volna.

„Voltak oroszveszteség-elméletek, de nem voltak győzelemelméletek. Mindig ezt mondtam a vitapartnereimnek, magyarázzátok meg, hogy mivel fog nyerni Ukrajna. Ukrajnának ez már nem lesz jobb. A Nyugat kiépített egy jó ukrán hadsereget, ennek nagyrésze elpusztult. Most látjuk már negyedik vagy ötödik ukrán hadsereget elpusztulni. A nyugat újra ki fog-e építeni egy ukrán hadsereget? Ez a kérdés” – magyarázta Robert C. Castel.

Ami nehéz az ukránoknak, nehéz az oroszoknak is, ezért nehéz az elmozdulás, előrehaladás, mondta még.

Befagyó konfliktus

Demkó szerint a konfliktus valószínűleg befagy, hogy mikor, úgy, látja, ez elsősorban Ukrajna kifulladásától függ. A befagyott konfliktus pedig sok évig tarthat, példának hozta a két Korea helyzetét vagy Ciprust.

„1953 óta sok év eltelt, és még ott van a két Korea, nem tökéletes a hasonlat, de ott van például Ciprus is, és a ciprusi török köztársaság még akkor is, ha nem ismeri el senki” – magyarázta Demkó. „Elképzelhető, hogy lesz egy 4-5 megyés Oroszország. Lesznek átkelők, az átkelő két oldalán hatalmas aknamezők. Folyik majd a csempészet, és közben a két ország abszolút ellenségként kezeli egymást. Bármikor kiújulhat a konfliktus. Egy jókora bizonytalanságot kapunk. Rossz lesz Oroszországnak, rossz Ukrajnának és Európának is” – vázolta az egyik lehetséges forgatókönyvet.  

„Oroszország beszorul Kína alá, amivel nem járnak jól, hogy csak nekik tudnak eladni, és ami ráadásul meggyorsíthatja Kína technológiai fejlődését. A világ sokkal rosszabb lesz emiatt. És nemcsak emiatt, hiszen Románia már megérezte a puskapor szagát. Ez lesz. Míg az elmúlt 30 évben a vajra költöttünk, most a vasra kell költeni” – magyarázta, arra utalva, hogy míg eddig inkább az életminőségre költöttünk, most már a biztonságra kell.

Rosszabb lesz mindenkinek, kivéve a harmadik világnak, aki majd kihasználja az ebből a konfliktusból adódó lehetőségeit, zárta Demkó.

A Nyugatnak újra meg kell találnia az értékeit

„Két dolgot le lehet venni az asztaltól: nem hiszem, hogy van ember, aki azt hiszi, hogy Ukrajna felszabadítja az ország utolsó négyzetméterét, vagy, hogy Oroszország elfoglalja Ukrajna utolsó négyzetméterét” – kezdte Castel a kifutási lehetőségek vázolását. Hasonlóan látja, mint kollégája.

„Kettéhasított Ukrajna lesz, mondjuk két vajdaság, de bármilyen őrültséget el lehet képzelni. 20 százalékát birtokolják jelenleg Oroszország az ukrán területeknek, és lehet, hogy majd több lesz végül” – mondta Castel.

Hogy milyen lesz a hatása az EU-ra? Castel szerint míg eddig volt olcsó orosz gáz és ingyen amerikai biztonság, kérdés, „hogy fog kinézni az élet, amikor az energia drága lesz és a biztonság is”.

„Az egyik ok, ami a háborúhoz vezetett, hogy lángoltak amerikai nagyvárosai, hogy lángoltak amerikai belvárosai, ez nem vet jó fényt, azt mutatja, hogy meghasonlott önmagával a Nyugat. A Nyugatnak újra meg kell találnia a saját értékeit, ha ez nem lesz, akkor a világ a ragadozók világa lesz” – fejtette ki Robert C. Castel.

Demkó szerint senki nem látja pontosan át a történéseket, de szerinte senki nem akarja, hogy a háború tovább eszkalálódjon.

„Putyin kinyitott egy ajtót 2022 februárjában, és nem tudja, hogy mi van bent, ebben a sötét szobában tapogatózik mindenki, és bárhol aknára léphet. De a lelke mélyén senki nem akar eszkalációt” – magyarázta Demkó.

Robert C. Castel elmondta, a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy felnőtt egy nyugati generáció, aki nem érzi a háború veszélyeit. „Abban látom a veszélyt, hogy nem félnek, úgy tekintik az atomfegyvert, mint valami relikviát, ez a félelmetes” – magyarázta Robert C. Castel.