A legújabb népszámlálási adatok alapján elmondható, hogy több mint 1 millióval fogyott az ország népessége, a magyar lakosság esetében pedig százalékos arányban ennek duplája a fogyás. Az egyházaknál 10-15 százalékos a népességcsökkenés, ami az erdélyi magyarság elöregedési mértékéhez és asszimilációjához is kapcsolódik. Ugyanakkor az erdélyi magyar felekezeteken belül a nemzetiségek részarágya is megváltozott, a román nemzetiségűek esetében növekedés van, a romák esetében pedig csökkenés. Hogy mit tehetnek az egyházak ilyen mértékű népességcsökkenés estén és milyen stratégiákat dolgoztak ki ennek a trendnek a megállítására, ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Az eseményen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, László Attila főesperes-plébános, valamint Fehér Attila főtanácsos, esperes vettek részt, a beszélgetést Bálint Róbert Zoltán mészkői unitárius lelkész moderálta.

Az itthoni híveket kell a közösséghez visszatéríteni

A moderátor először arra volt kíváncsi, hogy érte-e bármiféle meglepetés az egyházakat a népszámlálás kapcsán. Kató Béla úgy válaszolt, hogy az ő egyházukban mindig is közösséget formáltak, összefogták azt, és most is sok energiát fektetnek a közösség megtartásába. Éppen ezért az egyházban van évenkénti népszámlálás, így nem érte őket meglepetésként a népszámlálási eredmény, hiszen a falvakban majdnem 100 százalékban pontosan tudják a gyülekezet számát, városokban pedig vannak azért „szürke zónák”. „A 10 évvel ezelőtti népszámlálás 60 ezerrel több reformátust számlált, mint mi. Ennek az oka, hogy a városban nem tudjuk, hogy hányan vannak, a városban vesznek el a hívek, ahol elszigetelődnek, nem kapcsolódnak be a közösségbe” – mutatott rá. Hozzátette, a népszámlálás az erdélyi magyarság felét, 500 ezer személyt számolt reformátusnak, holott 275 ezer fő van náluk nyilvántartásban, így a népszámlálási eredményekben sok olyan személyt is feltüntettek, akiknek nincsen közvetlen kapcsolata az egyházzal. „Az biztos, hogy az Erdélyi Református Egyház a legnagyobb lélekszámú a Kárpát-medencében a magyarok között. Ma az a missziónk, hogy az itthoni embereket hozzuk vissza a közösséghez, nem az, hogy Afrikában hányat sikerül megtéríteni” – jelentette ki.

Kovács István úgy nyilatkozott, hogy nem érte őket sem meglepetésként a népszámlálási eredmény, láthatóak voltak a trendek, hiszen „sokkal többet temettek, mint kereszteltek” és a migráció sem csökkent. „Mi is arra fókuszálunk, hogy a közösséget erősítsük, és a fogyási trendet megállítsuk. Én úgy látom, hogy van egy diagnózis, amit kimondtak konkrét analízisek, és az a kérdés, hogy aktivitásokkal, tevékenységekkel hogyan tudjuk ezt megváltoztatni” – vélte. Hozzátette, náluk 10 ezres a fogyás a legutóbbi népszámlálás óta, és meglepetésszámba ment az, hogy nőtt az unitáriusok körében a román anyanyelvűek száma. Szerinte ez az a trend, amire érdemes odafigyelni, ezzel szeretnének foglalkozni még a jövőben.

„A lutheránusok voltak a meglepetés a népszámlálási folyamat végén”

László Attila elmesélte, ők inkább reménykedéssel várakoztak, és nem érte őket meglepetésként a népszámlálási eredmény, de szerinte nem annyira rossz a helyzet, hiszen tudnak arról, hogy a statisztikák pontatlanok, és ugyanígy az egyházi statisztikában is van hiba. „Az ad bizakodást, hogy az utóbbi 15 papi évemben mindenhol nagyon sok gyermeket kereszteltünk, volt, hogy egy család harmadik, negyedik gyermekét is mi kereszteltük, és ez örömre ad okot” – mondta. Fehér Attila hozzátette, ők próbáltak komolyan koncentrálni a népszámlálási feladatra, tanácskozáson, gyűléseken mindenkit buzdítottak az online regisztrációra. Náluk alig 145 személlyel csökkent a lélekszám, így a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyháznál a legkedvezőbbek a népszámlálási adatok. „Sikernek könyveljük el, hogy csak ennyire csökkentünk az elég hanyag módon elkészített népszámlálási adatok alapján. A lutheránusok voltak a meglepetés a népszámlálási folyamat végén” – magyarázta.

Kató Béla hozzátette, szerinte fontos arra a kérdésre is keresni a választ, hogy miért nőtt a román ajkú hívek száma, hiszen nem végeztek missziót. Úgy vélte, hogy ahol eltűntek a magyar iskolák, ott román nyelvűvé váltak a diákok, ez eredményezte a román nyelvű hívek számának növekedését. „Mi, reformátusok nem kívánunk kétnyelvűvé válni, nem adjuk fel az egynyelvűségünket, de a keresztényi lelkület miatt prédikálnak románul is és a lelkészi feladatokat is elvégezzük. Bizonyos településeken sajnos teljesen magyar nyelv nélkül marad a közösség, mert nincsenek iskolák, ezért próbáljuk mi legalább az egyházat megtartani, viszont azt is tudjuk, hogy ezt évtizedekig nem lehet így vinni” – fejtette ki.

Ezeket a stratégiákat dolgozták ki a közösség megtartására

Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke fontosnak látja, hogy legyen lelkész minden kis gyülekezetben, holott lelkészhiányban vannak. Szerinte amíg van lelkész, addig van magyar közösség is, és ezért fontos az önkormányzatokkal együttműködni, hogy ahol lehet, ne szüntessék meg az iskolákat, mert „ahol az iskola megszűnik, elkezdődik a fogyás”. „Én olyan stratégiában gondolkodom, hogy érdemes megosztani a munkát, hogy például a kis gyülekezetek lelkészei besegíthessenek egymásnak, vagy például városon, táborok szervezésben, lelki gondozásban, így a nagy egyházi közösséget szolgálva” – fejtette ki. Hozzátette, ugyanakkor a kulturális és tárgyi értékeket is menteni kell.

László Attila szerint „eljutott a billegésig a katolikus egyház”, bár nem kellett még plébániát felszámolni, csak összevonni néhányat. Ismertette, a katolikus egyháznál elkezdődött a világiak képzése, akik az egyre leterheltebb papok munkáját segítenék. Ugyanakkor a testvér egyházközségi rendszert is fejlesztik, és próbálják vonzóbbá tenni a papságot, a középiskolásoknak találkozókat szerveznek, és egyre több világit vonnak be, akik az egyház munkatársaiként dolgoznak.

Fehér Attila főtanácsos, esperes elmondta: próbálnak programokat szervezni a fiataloknak, gyerekeknek, és fizetéspótlékkal motiválják a szórványban dolgozó lelkészeket. „Most a Magyarországi Evangélikus Egyházzal közösen az Evangélikus Hittudományi Egyetemen beindult a másoddiplomás lelkészképzés, jelenleg 4 hallgatónk van ott. Lehet, hogy a jövőben lesznek olyan gyülekezetek, ahol a lelkész hét közben világi tevékenységet folytat, hétvégén pedig a lelkészi szolgálatot végzi” – összegezte.

Záró gondolatként Kató Béla még elmondta, a legtöbb időt a fiatalokkal kell eltölteni, beszélgetni, példát mutatni nekik, hiszen nagyon komoly része van abban mindenkinek, hogy mi lesz itt 50 év múlva, ugyanis „mindenkinek van valakije, akire hat”, a püspök szerint így van lehetőség a változásra. Kovács István ehhez hozzátette, ő bizakodó és meg van győződve arról, hogy a hit és az élni akarás még ott van a közösségben, csak meg kell találni, hogy hogyan tudják azt mozgósítani.