Milyen hatással van az idősebbekre az internet? Milyen generációs különbségek keletkeztek az évek során? Mi a legfontosabb szempont egy Z generációs munkavállalónak? Többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ a Trendek a fiatalok körében című kerekasztal-beszélgetésen. A témát Bereczki Enikő generációs és ifjúsági szakértő, tréner és Sámi Zsuzsa marketingmenedzser járta körbe csütörtökön a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett programon.

Jelentős hatást gyakorol a közösségi média a felhasználókra, nemcsak irányt mutat abban, hogy hogyan öltözködjünk, melyek a legjobb zenék, legnépszerűbb sorozatok, hanem még arra is hatással van, hogy milyen elvárásokat állíthatunk fel egy munkahellyel kapcsolatban. A Trendek a fiatalok körében című kerekasztal-beszélgetésen Bereczki Enikő generációs szakember rámutatott, a trendeket mindig is a trendsetterek alakították. Amíg a korábbi generációkat a sztárok, az énekesek, a színészek vagy a sportolók befolyásolták, addig a jelenkori fiataloknak a közösségi média influenszerei mutatnak irányt, akik sokkal közvetlenebbek a követőikkel.

„Érdekes, hogy ezt paraszociális kapcsolatnak is nevezik, amit a plátói szerelemhez lehet a legjobban hasonlítani az egyoldalúsága miatt” – jelentette ki Bereczki Enikő. Lehet, hogy a fiatalokat napi szinten foglalkoztatják a közösségi médiában jelen levő személyiségek tartalmai, az influenszereket már annyira nem tudja foglalkoztatni a követőik problémája, de mégis valamilyen módon hatással vannak a tartalomgyártókra.

A szakértő elmondta, kutatások elemzései szerint a Kárpát-medencei fiatalok nagyon passzív tartalomgyártók. „Kevesebb tartalmat osztanak meg, kevesebb tartalmat, videókat vagy akár poszt bejegyzéseket készítenek, mint más országokban. Tehát a lehetőség megvan, hogy véleményformálók legyenek, de nagyon nehéz látni azokat a mintákat, hogy mi az, amire éppen valaki odafigyel” – tette hozzá.

A közösségi média befolyásolja a munkahelyi preferenciákat

Digitális bennszülöttekként elsőként kezdték el használni az idősebbek az internetet és megfigyelhetővé vált, hogy másképp zajlik a kommunikációjuk. „Egyre több kutatás irányult erre a területre és neurológusok is felfigyeltek arra, hogy nemcsak a kommunikációs szokásokat alakítja az eszközhasználat, hanem az agyi működést is befolyásolja” – jelentette ki az ifjúsági szakértő. A Z generáció legnagyobb kihívása a megosztott figyelem, nehéz számukra hosszan egy dologra fókuszálni, és lineárisan feldolgozni a tartalmakat, ideértve a nyomtatott tartalmakat is. Rávilágított arra, hogy bár a fiatalokra van leginkább hatással az eszközhasználat, ennek ellenére az idősebb generáció is érzékeli ezt.

Azzal, hogy posztolunk a közösségi médiában egy fotót, egy videót, amire azonnal válaszolnak és ha ehhez hozzászokik az ember, akkor létrejön egy úgynevezett érzelmi inkontinencia, ami azzal jár, hogy kényszert érez arra, hogy megossza a vele történő dolgokat, akár rossz, akár jó dolog. Sámi Zsuzsa szerint, ez tapasztalható a munkaerő piacon is, ugyanis a generáció igényli azt, hogy foglalkozzanak vele, visszacsatolást kapjon, hogy jól végzi a munkáját.

Kapcsolódó

Milyen mesét engedhetünk nézni a gyerekünknek?

Hogyan alakítsuk ki gyermekünk mesenézési szokásait? Milyen meséket engedhetünk megnézni? Mi alapján tudja eldönteni a szülő, hogy az a mese valóban fejleszt és a gyermek korának megfelelő? Többek között ezekre a kérdésekre kaptunk választ dr. Kassay Réka animációs szakember, egyetemi adjunktustól, aki doktori disszertációjában a gyermekek rajzfilmnézési szokásait és a gyermekeknek szóló tartalmakat kutatta.

esti mese Anya apa gyerekek Mesekuckó pszichológus

A közösségi média képes befolyásolni a Z generáció munkahelyi preferenciáit is. Bereczki Enikő szerint, egy fiatalnak most már nem elég, hogy a munkahelyén legyen csocsóasztal vagy vagány iroda, hanem a legfontosabb szempont inkább az, hogy ő hozzá hogyan viszonyulnak. „Ebben szerepe van a közösségi médiának vagy az internethasználatnak. Például a videójátékok is rendkívül elterjedtek és folyamatosan jön a visszajelzés, sikerélmény ugyanígy a közösségi médiában is tapasztalják ezt” – magyarázta. Hozzátette, a fiatalok számára nagy kihívást jelenthet a frusztráció tűrése, ami egy munkahelyen elkerülhetetlen, de ez válthatja ki a kapunyitási pánikot is amennyiben nincs ott egy olyan munkatárs, vagy egy főnök, aki fel tudja hívni a munkavállaló figyelmét, hogy nem rossz abban, amit csinál, és időt kell adjon magának, hogy fejlődjön – mutatott rá.

Változtak a generációs munkavégzési szokások

A Z generáció a megfelelő munkahelyi körülmények, visszacsatolások mellett rugalmasabb időt szeretne magának, mint az idősebbek. „A szüleim rengeteget dolgoztak, a szabadidő nem volt fontos. Én már ebben tudatosabb vagyok, figyelek az egészségemre, hogy ne égjek ki, hogy ne áldozzam be a munka oltárán a magánéletemet, a családomat. A még fiatalabbaknál ennél is markánsabban jelenik meg ez az individualizmus, lehet a munkahely is fontos, de nem azért élek, hogy dolgozzak, hanem azért dolgozom, hogy éljek” – magyarázta. Hozzátette ezt nagyon nehéz lehet elfogadni az idősebb generációnak.

Az egyre nagyobb hangsúlyt kapó népbetegségre, a kiégésre a digitális eszközök is rásegíthetnek, ugyanis a figyelem megosztottsága, a multi tasking is előidézheti – mutatott rá. A szakértő szerint ez is fenyegeti a fiatalokat, de az idősebb korosztály nincs tisztában ezzel és nem tudnak tanácsot adni. Ezért is nagyon fontos a médiatudatosság.

Felkészíteni a gyerekeket az eszközhasználatra

A beszélgetés során kitértek arra is, hogy mikortól ajánlott a gyereknek telefont, tabletet adni a kezébe. Bereczki Enikő szerint most már kibővült a szülői felelősség köre a szülői digitális felelősségvállalással. Ugyanakkor nem létezik kitaposott út, amit követhetnének a szülők, de nagyon fontos, hogy halljanak erről és folyamatosan tanuljanak az internethasználatról. „Már a bölcsődés korú gyerekek fele rendszeresen használ digitális eszközöket, holott a WHO ajánlása szerint 2 éves kor alatt nulla képernyő idő ajánlott az idegrendszeri éretlenség miatt. Hiszen másképp dolgozzák fel a készen kapott képeket a gyerekek, mint az idősebbek” – mutatott rá.

Hozzátette, a nagyobb korosztályra is vonatkoznak ilyen ajánlások, például az óvodásoknál sem ajánlott egy óránál több képernyőidő, ez is csak szülői felügyelet mellett, valamint iskolaidőben is érdemes figyelni arra, hogy a gyermek a korosztályának megfelelő tartalmat fogyasszon. „Ha korlátlanul használhatják ezeket az eszközöket, akkor olyan tanulási tapasztalattól fosztják meg őket, ami nagyon fontos az iskolaérettséghez” – világított rá.