Az oktatás, a gazdaságfejlesztés, a közösségépítés, a kulturális szolgáltatások és az infrastruktúra minőségének folyamatos növelése a sarokpontjai a Korodi Attila polgármester fémjelezte csíkszeredai városvezetésnek. A hargitai megyeszékhely választóinak bizalmát a 2024-es választási „szuperévben” újabb négy évre elnyerő városvezetőt a legfontosabb 2025-ös beruházásokról, a városban zajló közép- és hosszú távú folyamatokról kérdeztük, de szóba került néhány olyan érzékenyebb téma is, mint a városi strand hiánya, a jégpálya sorsa, vagy a csupán három kiadást megélt NyárON Szereda fesztivál jövője.

Második mandátumát kezdte meg 2024 őszén Korodi Attila Csíkszereda polgármestereként. Az újrázó városvezetővel beszélgetve elsőként azokat a folyamatokat vettük górcső alá, amelyek meghatározhatják a székelyföldi város fejlődését az előttünk álló években. Mint a polgármester kiemelte: az oktatás, a gazdaságfejlesztés, a közösségépítés, a kulturális szolgáltatások és az infrastruktúra minőségének folyamatos növelése azok a sarokpontok, amelyek köré épül az általa vezetett helyi önkormányzat, illetve a városházi apparátus munkája.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy melyek azok a folyamatok, amelyek meghatározóak az előttünk álló évek Csíkszeredájában. Mint érdeklődésünkre Korodi Attila kifejtette, a jelenleg is zajló folyamatok a négy évvel ezelőtt elindítottak továbbvitele. Kiemelte: első megválasztásakor tíz éves időszakot jelölt meg, ami alatt Csíkszeredát versenyképessé kívánják tenni. „Függetlenül attól, hogy nem épülnek autópályák, megvan az a stabil ereje, hogy a legkisebb megyeszékhelyként, de mégis az egyik legerősebb akarattal és fejlődéssel rendelkező városként tudjuk meghatározni. Ennek látszanak a jelei, de még rengeteg feladat van” – fogalmazott a polgármester.

Gazdasági alapok

„Van egy egyszerű mondás: attól erős a közösség, ha jó gazdasági alapokon tudjuk szervezni. A jó gazdasági alapok pedig esélyt adnak arra, hogy a város önálló legyen, ezért jó szolgáltatásokat működtessen, és ha jó szolgáltatások vannak, akkor vonzó. Akkor a családoknak is, a vállalkozóknak is és a közösségi-, sport-, kulturális szervezőknek is egy kiszámítható jövőkép alakult ki. Ezek azok a sarokpontok, amelyek mentén föltétlen cselekednünk kell, és én azt gondolom, hogy ebben a négy évben beérnek ismételten olyan projektek, amelyek ezt meg fogják határozni” – mutatott rá Korodi Attila.

A város jövőjét meghatározó beruházásokról is szót ejtettünk. Ahogy a városvezető hangsúlyozta: az egyik legfontosabb kulcsszó a beruházások esetében is az oktatás. Az iskolai oktatás mellett ide kapcsolódnak az önkormányzat alintézményeiben folyó plusz programok, az 1-4. osztályosokat érintő kori-úszás program, a komolyzenei diákprogramok, néptánc- és színházi előadások – sorolta Korodi Attila. Mindehhez szorosan kapcsolódik a sportakadémiák, sportklubok támogatása is, tette hozzá.

„A felújított iskolaépületekkel, az új iskolai bútorzatokkal, a digitális oktatási programokkal adunk egy olyan löketet, ami azt gondolom, hogy egyre inkább arrafelé viszi el a fókuszunkat, hogy az iskola tartalmi részére is egyre több energiát tudjunk fektetni” – mondta az elöljáró. Hangsúlyozta: ebben az évben átadhatják a város két új iskolai tornatermét a Petőfi Sándor Általános Iskolánál és a Nagy István Művészeti Szakközépiskolánál, ezen kívül a Micimackó napköziotthon felújítása is lezárulhat.

Ugyanakkor maradnak olyan feladatok, amelyekre pályázni fognak. Például Hargitafürdő beruházásai, vagy a József Attila Iskola egyik épülete esetében. Az olyan témákat, hogy mi történik az After School rendszerekkel, vagy hol lehetne ebédlőket építeni, szintén el kell kezdje „boncolgatni” a városvezetés.

„Összességében a fókusz már át fog menni a tartalmi kérdésekre. Következik a nagy kampusz-fejlesztés, amely kimondottan a szakoktatást teszi újra életképessé az itteni székelyföldi vállalkozások számára, hogy a diákok praktikus szakmát tanuljanak, és munkaképesek legyenek a vállalatok, más vállalatok pedig tudják azt, hogy van munkaerő, van, akire támaszkodjanak. A célunk, hogy a családok tudják azt, hogy a gyerekek biztonságban vannak, és egyre jobb minőségben kapnak oktatási tartalmat. Másfelől a vállalatok mindig azt mondják, hogy ott tudnak bővülni, ahol a jó humán erőforrás adott” – mutatott rá Korodi Attila.

Kulcsfontosságú a munkahelyek teremtése

A gazdaságfejlesztés terén mutatkozó feladatok közül kiemelte még az ipari park témáját. Mint elmondta, jelenleg az urbanisztikai fázisok zajlanak, jövőtől szervezési feladatok kerülnek terítékre, majd utána beruházási kérdések. „Azt gondolom, hogy a Sapientia Egyetemmel, az oktatási hálónkkal, a vállalkozói szövetségeken-, és a testvérvárosi hálózatunkon keresztül meglesznek azok a kapcsok, amelyekkel be tudunk vonzani ide néhány olyan további projektet, amellyel bővül az ipari termelésünknek a száma, és kiszámítható munkahelyek lesznek” – tekintett előre a polgármester.

„Van egy egyszerű szabály a közigazgatásban: minél több jó kereső munkavállaló van, a városnak a költségvetési bevétele nagyobb, ezáltal jobban tud finanszírozni olyan folyamatokat, amelyek visszaerősítik a város életét. Gondolok a kultúra- és a sportfejlesztésekre, amelyeknek a fenntartása hatalmas tétel. Hihetetlen nagy számokat költünk erre a város méretéhez képest, de még többet kellene, mert tudjuk, hogy mi a feladat. (…) Ha csak kultúráról beszélek, a színházunk átépül, a Nagy Imre galériánk megújul, kortárs művészeti központunk lesz a Piac utcában. A galéria megnyílik a Nagy István Művészeti Középiskola alatt. Sport területén, adja Isten, hogy az FK Csíkszereda tudjon fejlődni, fejlesszen, és tudjunk társai lenni. Adja Isten, hogy a Vákár Lajos Műjégpálya hozzánk kerüljön, és legyen erőforrásunk azt javítani, frissíteni és hosszú távon tervezni egy újabb jégcsarnok- és edzőpálya építésben. Nézzük meg, hogy hol tudnánk atlétikapályát építeni a városban. (…) Viszont arra is kell ügyeljünk, hogy ne költekezzük túl magunkat, legyen egészséges egyensúly mindebben” – mondta el Korodi Attila.

Kifejtette: mindemellett az idegenforgalmi témával is foglalkoznia kell az önkormányzatnak. „Azok az emberek, akik eljönnek ide, egy kulturálisan izgalmas, biodiverzitásban érdekes környezetben tudnak eltölteni itt néhány napot. A Csíki-medencében, a Metropolisz-övezetben már dolgozunk, koncepciókat rakunk le. A Hargita-hegységben az, ami működik, meg fog erősödni, mellérendelten eseménysorozatok működhetnek. Számíthatunk két magánberuházásra is Zsögödben és a Tolvajos-tető környékén, amely két teljesen különböző típusú történet. Ott van a sorban a csíksomlyói skanzenes beruházás is, ami lassan a kivitelezés felé közeledik” – mutatott rá a városvezető.

Lakhatási kérdések

Korodi Attila kitért a lakhatási kérdések megoldásaira is. Mint elmondta, a következő négy évben kezdődhetnek az Országos Lakásügynökséggel (ANL) karöltve, közpénzből finanszírozott lakásépítések. De tervezik emellett azt is, hogy telkeket biztosítsanak építkezni vágyó fiatalok számára.

„Nagyon sokan keresik a megoldást és jönnének haza, de még nincs kilátásuk a lakhatásra. Egészen zárt, konzervatív ingatlanpiac működik a városban, rengeteg üres tömbházlakás található például, de nincsenek kereskedelmi körforgásban, tartja mindenki, és ezt kompenzálni kell. Ha már lakhatásról beszélünk, gondolnunk kell az idősekre is. Ez az az időszak lesz, amikor az idősotthon első épülete, épületei megépülnek. Ezek a folyamatok összeállnak, izgalmas négy év áll előttünk” – szögezte le a polgármester.

Csíkszereda a modernizáció terén is újabb szintlépésre készül, hangzott el a beszélgetés további részében. A következő években befejeződik a városháza teljes digitalizációja, amely a nyugat-eruópai városok szintjére emeli a települést a városvezető szándékai szerint. Lezajlik a közvilágítás digitalizációja, elektromos autótöltő hálózatot építenek ki, elkészül az okos tömegközlekedést és forgalmat segítő rendszer, kamerarendszerek készülnek, sorolta a polgármester.

„Nagyon érdekes, új fázisban él az egész városi infrastruktúra. Tervezés alatt áll a négysávos kerülőút, ez állami feladat, mi csak segítünk. Emellett látom, hogy a szécsenyi övezet radikálisan fog változni, mert rengeteg infrastruktúra be fog oda menni, és az egy teljesen új városrész lesz, amely fejlődik. Ugyanígy Csiba is, mert ott is számos projekttel készülünk” – mutatott rá Korodi Attila.

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mindennek megvalósításához honnan lesz anyagi fedezet? Erről is szót ejtettünk. „Rengeteget pályáztunk, de minden pályázás mellé önrész kell. Hosszú távra egy olyan fajta pénzügyi rendszert kell felállítsunk, amelyben előrefutva erőforrásokat gyűjtünk be, és majd utána szépen visszafizetjük, pont azért, hogy haladjon a város, mert most ez a fázis van” – fejtegette a városvezető.

Neuralgikus pontok

A város közösségi fórumain, a közbeszédben akad néhány érzékeny pont, olyan téma, amely hosszú évek óta elhúzódó folyamatokat, hiányokat érint. Ezekre egyenklént is rákérdeztünk.

Az egyik ilyen a városi strand kérdése, amellyel kapcsolatosan több elképzelés napvilágot látott a múltban. Az egyik ilyen a város uszodája, a Csíki Csobbanó melletti egykori „IPIC strand” területén tervezett létesítmény. „Megvan a beruházási érték, megvan a megvalósíthatósági tanulmány, amely alapján abban az övezetben elkezdünk fejleszteni. Ez óriási beruházás, azt kell látni, hogy egy modern strandot építeni majdnem akkora költséggel jár, mintha egy uszodát építenénk, csak a tető hiányzik” – mutatott rá Korodi Attila. Mint megosztotta, bukaresti egyeztetések során igyekeztek megoldást találni a financiális kérdésekre a stranddal kapcsolatosan. Elsősorban az került szóba, hogy az Országos Beruházási Társaság (CNI) finanszírozza a beruházást, ám ott „túltelítődtek a projektek”. Ennek ellenére az elképzelés szerint a CNI forrásaiból épülhet meg a strand, ennek hiányában a város saját forrásaiból kell megtenni a következő lépést, a kiviteli tervek elkészítését és további döntéseket szükséges hozni ennek fényében.

Hasonlóan újra és újra visszatér a közbeszédben az idősek otthona kérdése. Mint Korodi Attila elmondta, az e célra megvásárolt építkezési telek a rendelkezésre áll. Mint kifejtette, a Gyulafehérvári Caritas által Csíksomlyón működtetett védett lakóotthon számos hasznos információval szolgál majd a jövőben e projekt esetében, amelynek a működtetését szintén a szervezetre bízná a városvezetés. „Független, 12 fős épületekben gondolkodunk, kertváros jellegű idősotthont szeretnénk kiépíteni. Ezért is vettük meg az erdőalji területet, amely megfelel ennek a típusú miliőnek, feladatnak. Ebben szeretnénk előrelépni úgy, hogy párhuzamosan minden olyan projektet társfinanszírozzunk, amelyet a Caritas, vagy más szociális szolgálatok meg akarnak szervezni idősek számára. Ez akár lehet idősotthon is, azt gondolom, van helye, és szükség van arra, hogy több lábon álljon a rendszer, és mi is ki kell vegyük a részünket belőle” – fogalmazott a polgármester.

Stabil perspektívára van szükség

Nem hagyhattuk ki a Vákár Lajos Műjégpálya és a hozzá tartozó terület és épületegyüttes kérdését sem. A jégpálya és a mellette található létesítmények (sportszálló, szabadtéri gyorskorcsolyapálya, szabadtéri jégkorongpálya, kiszolgáló épületek) állami tulajdonban vannak, ahogy a város emblematikus csapata, a Sportklub is. Mint Korodi Attila elmondta, a létesítmények környékén a város területei találhatóak, amelyek esetében rendezett telekkönyvek állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a jégpálya és a hozzá tartozó létesítmények városi kezelésbe vételére hozott 2022-ben született helyi önkormányzati döntés állami szentesítését meghiúsította az RMDSZ kiesése a kormányból.

„Tavaly volt még egy határozott próbálkozásom a sportügynökség vezetőségével, rájöttem, nem érdekli őket, ez egy politikai kérdés. Most ismételten fennáll a lehetőség, májusig eldőlhet ez a kérdés. Nagyon komoly kitettséget fog jelenteni nekünk anyagilag, de azt gondolom, hogy a jégkorongsport érdekében ezt meg kell tegyük. Inkább a város legyen mozgatórugó és vonzzunk be partnereket, mint nézzük kívülről azt, hogy egyszerűen nincs stabil perspektíva, mert az államot nem érdekli” – fogalmazott Korodi Attila.

Szintén sokakat foglalkoztató kérdés a Csíkszeredában felépíteni tervezett csendőrségi kiképzőközpont. A városközponthoz közeli területre elképzelt beruházás nem csak a lakosság, hanem a városvezetés ellenérzését is kiváltotta. „Ez is politikai kérdés. Napirenden tartjuk, határozottan azt szeretnénk, hogy két iskolaépítésre és egy temetőbővítésre ott helyet kapjunk, ezért hivatalosan is jeleztük, hogy területcserét javaslunk, ajánlottunk és újra megismételjük. Politikai szinten kell rendezni a kérdést, mert azt gondolom, elfogadhatatlan, hogy egy ilyen tevékenység a városközpontba kerüljön akkor, amikor szükség van olyanfajta közösségi infrastruktúrára, aminek nincs helye, és a kiképzőközpont tervezett helyszíne megfelelő lenne erre a célra” – foglalta össze a polgármester.

Kapcsolódó

Iskola vagy csendőrségi központ? - Csíkszereda a belügyminisztérium válaszára vár

A polgármesteri hivatal nemrég immár másodszor ajánlott telekcserét a belügyminisztériumnak.

Székelyföld Csíkszereda Korodi Attila

Ugyan a városvezetésnek nincs közvetlen befolyása rá, ám sokakat foglalkoztat a város egykori népszerű kirándulóhelyének, a Suta-tónak és környékének a sorsa. Mint Korodi Attila kifejtette, a megrekedt rehabilitációs folyamat folytatásában a bukaresti magyar képviseletnek nagy szerepe van. „Tánczos Barna pénzügyminiszter úr is egyeztet ebben a kérdésben. Most már harmadik tervnél tartunk. Ezt a tervet tavaly ősszel bevitték az Országos Gátvédelmi Tanácsba. Ez egy szakhatóság, amelyben a legnevesebb vízgátrendszer-tervező mérnökök vannak benne. Úgy tudom, megjött a jóváhagyás. Úgyhogy a folytatás már erőforrás kérdése a román vízügy részéről. Mi ezt napirenden fogjuk tartani. Lássuk, hogy mi indul el belőle tavasszal, vagy mi nem indul el. Ez esetben fontos az, hogy ne csak a mában, hanem négy éves ciklusban gondolkodjunk, és az alatt lépje meg a román vízügy ezt a beruházást. Gyakorlatilag most már nincs, ami akadályozza őket. Újratervezték, megnézték, majd eljönnek kivitelezni” – osztotta meg Korodi Attila.

Egész nyáron fesztivál

Szóba került még Csíkszereda három alkalmat megélt nyárindító könnyűzenei fesztiválja, a NyárON Szereda, amely ebben az évben biztosan nem lesz megrendezve. Korodi Attila annak a véleményének adott hangot, hogy véleménye szerint jó ötlet szünetet tartani.

„Amikor kulturális tartalmak szolgáltatásáról beszélünk, mindenképp szükséges egyfajta flexibilitás. Mondok egy példát. Az Erdélyi Design Week kétévente, biennálé rendszerben működik, mert ha nem így lenne, kiégne. Ami a NyárON-t illeti, volt egy identitása, de azért ha belegondolunk, számos hasonló projekt van Erdélyben, magyar környezetben. Azt gondolom, hogy valahol nem kaptuk el teljesen azt, amit akartunk volna. Viszont, ha belegondolunk, mi májustól egészen októberig olyan fajta fesztiváltartalmakat hozunk, ami összességében már egy „nyáron” fesztivál, egy teljes, a zenét, a sportot és a közösségi élményeket megmozgató kínálatsor. Ezért azt gondolom, hogyha fizikailag most nyáron megszűnt is, ez alkalom arra, hogy gondoljuk újra, legyünk kreatívak, legyünk szabadok. Az is lehet, hogy nem egy fesztivál kell, hanem még be kell hoznunk néhány tartalmat a nyári időszakra, és az összességében adja ezt (a fesztiválélményt). Ez az izgalmas ebben a műfajban, kell merni dönteni, időnként meghúzni, átalakítani, újrakezdeni, hogy a rutin ne öljön meg sok mindent” – fogalmazott Korodi Attila.

A város cégérei

Végezetül arra kértük Korodi Attilát, fogalmazza meg, milyennek látja Csíkszeredát, a jövőben, egy, négy, vagy akár tíz év múlva. „Sokszor azt gondolom, hogy nem tudunk racionálisan látni, benne vagyunk a közepében. Akkor leszek elégedett, ha ezek a kitörési pontok, amelyeket tervezünk, funkcionálissá válnak. Úgy látom, hogy a színház, a múzeum körüli és alternatív kulturális élet kibontakozásával topon vagyunk. A sport fejlődik, gondolok az FK-ra, ami hatalmas cégér lehet a városnak, de a többi sportra is, judóra is, a motorsportokra is, vagy éppenséggel a sport mögött lévő több szakosztályra, ezek is nagyjából jó irányba haladnak csak itt most már van egy fontos kérdés, az infrastruktúra” – mutatott rá a polgármester.

A jövőről szólva tovább sorolta: az oktatási kérdéseket rendbe teszik és valóban XXI. századi körülményeket teremtenek a városban e téren. A város gazdasági fejlődéséről ugyanakkor azt gondolja, ez nem csupán a városvezetésen múlik. „Nem mi döntjük el, hogy a pénzt betesszük-e egy bizonyos területbe, viszont rajtunk múlik, hogy teremtsük meg a környezetet, hiszen a környezet megteremtésében rengeteget fektetünk, és meg vagyok győződve, hogy ennek meglesz a hatása” – emelte ki.

Új generáció

Mint hozzáfűzte: az infrastruktúra, az úthálózat fejlesztése pénz kérdése. „Azt gondolom, hogy ki tudunk törni ebből (a helyzetből), és újabb erőt adhatunk ennek a térségnek a mozgatásában, fejlődésében. Úgyhogy szerintem rendben leszünk. Izgalmas feladat lesz, hogy a tíz év végén egy újabb generáció nő fel, jelentős generáció, ezért ismételten újra kell majd fogalmazni a város jövőjét. Izgalmas történet lesz, de addig hihetetlen sok feladatunk van. Nem is beszéltem a régi történelmi városközpontról, a Mikó-vár projektről, a városháza projektről. Úgy látom, hogy ezek a kitörési pontok meglesznek, amit a tíz évre megfogalmaztunk. Egy digitalizált, jó oktatással és stabil gazdasággal rendelkező szolgáltatói város leszünk, ahol jó élni. A kérdés majd az lesz, hogy mi fog történni a következő évtizedben? Hogyan lehet ezt majd újrafogalmazni, milyen kihívásokkal fogunk szembenézni? Ha a nyitott városháza rendszer marad, akkor bárki is lesz abban az időszakban a város élén, azt gondolom, hogy meg fogja érteni az idők szavát”.

Csíkszereda kivételes természeti adottságokkal rendelkezik. Győződjetek meg erről az alábbi videó segítségével!