Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, Kossuth- és Nobel-díjas kutató 92 évvel ezelőtti csíkszeredai látogatásának és a Nobel-díj 87 évvel ezelőtti átvételének, valamint csíki vendéglátóinak, a Hirsch Hugó sebész főorvosnak, a vidék első szanatóriuma létrehozójának állít emléket az a két plakett, amelyet csütörtökön délután avattak fel Csíkszeredában.

Kettős plakett-avató ünnepséget tartottak csütörtökön délután Csíkszeredában. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, Hargita Megye Orvosi Kollégiuma, Csíkszereda Város Önkormányzata, valamint a Mihály család kezdeményezésére és szervezésében két köztéri plakettet avattak Hirsch Hugó sebész egykori lakóházának falán.

A hajdani Hirsch-féle szanatóriumnak otthont adó, egykori dr. Filep-féle, ma a Horváth család tulajdonában lévő épületnél megszervezett avató ceremónián Percze László konzul úgy fogalmazott: „A Hirsch család jelentős helyet foglalt Csíkszereda város egészségügyi, társadalmi, kulturális életében és a jótékonykodás, közadakozás terén is kimagasló szerepet töltöttek be. Szanatóriumuk bejárata nemcsak a gazdagok előtt állt nyitva, ugyanakkor házuk a kor értelmisége számára is fontos találkozási helyet jelentett. A város történelmének és fejlődésének megkerülhetetlen és fontos alapját jelentette a Hirsch (illetve az örmény származású Száva és Filep) család”.

Mint Percze László megosztotta, dr. Hirsch Hugó 1912-ben érkezett Csíkszeredába. 1918-ban feleségül vette Filep Juditot, és e ház egy részében szanatóriumot rendeztek be. Az első csíkszeredai magánszanatórium 1926. október 14-én nyitotta meg kapuit. A szanatóriumnak saját villanyfejlesztő gépe és saját vízszolgáltató telepe volt (miközben Csíkszeredának nem volt vezetékes vízhálózata abban az időben), de magában foglalt röntgen-laboratóriumot és az ápoló apácák ájtatosságaira szolgáló kis kápolnát is.

„A nagy műveltségű, széles látókörű Hirsch házaspárt a korszak Csíkszeredában megforduló hírességei sem kerülték el: írók, költők, néprajzkutatók, orvosok, egyházi méltóságok keresték fel. Vendégük volt többek között Bánffy Miklós, a Bethlen-kormány külügyminisztere, író és színházi ember, valamint Szent-Györgyi Albert, a későbbi Nobel-díjas tudós is” – hangzott el.

Az avatási ünnepség résztvevőit köszöntötte Dolhai István főkonzul is. Mint a diplomata emlékeztetett rá, Szentgyörgyi Albert és kíséretének látogatása alig tíz évvel a trianoni békediktátumot követően történt, ami bizonyította, hogy a baráti kapcsolatot, tudományos kapcsolatot és azokat a szellemi kapcsolatokat, amelyek magyar viszonylatban éltek, a döntést követően is lehetett és kellett támogatni.

„Átlépte a határt (Szentgyörgyi Albert) és nem tudok amellett elmenni, hogy a mai napon megszűnt ez a határ, és az Európai Unió belbiztonsági értekezletének eredményeképpen január elsejével úgy közlekedhetünk, hogy meg sem kell állnunk azon a határon. Történelmi ez a pillanat mindannyiunk számára, hiszen a magyar kormány, amikor az Európai Unió soros elnökségét átvette, prioritásként gondolt arra, hogy ezt a határt lebontsa és mindent megtett ennek érdekében” – hangsúlyozta Dolhai István.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott: büszke arra, hogy Csíkszeredában az orvostudomány, a gyógyítás mindig nagy becsületnek örvendett. „Rendkívül erős orvos-generációk, dinasztiák, egyének születtek, dolgoztak, éltek, élnek, dolgoznak ma is közösségünkben. Olyanok, akik méltó emléket állítanak mind Hirsch Hugó, mint pedig Szentgyörgyi Albert munkásságának” – mutatott rá a városvezető.

A polgármester köszönetet mondott Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, a Hargita Megyei Orvosi Kollégiumnak és a Mihály családnak, hogy lehetővé tették a plakettek elhelyezését.

Az ünnepi beszédeket követően Dolhai István, Korodi Attila, dr. Biró László, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke és Mihály Blanka, a Mihály család képviseletében leplezték le a két plakettet, amelyekre Tímár Sándor Asztrik Atya mondott áldást. Az avatást koszorúk elhelyezése követte, majd a program a városháza dísztermében tudományos előadásokkal folytatódott.

Az emlékplakettek elkészítésének ötletgazdája Nagy Antal tanár és Szekeres Adorján szociológus volt. A műalkotásokat Bara Barna művész formálta meg és Demeter Péter öntőmester készítette el.

Ha nem tudod, ki volt Szentgyörgyi Albert, ebből a videóból megismerheted.