„Megtörtént. Eldőlt. Megérdemelten. Románia és Bulgária 2025. január 1-jén teljes mértékben csatlakozik Schengenhez. Gratulálunk mindkét ország népének, akik keményen és hosszan dolgoztak ezért. Egy erősebb Schengen biztonságosabb és egységesebb Európát jelent” – írta Roberta Metsola az Európai Parlament (EP) elnöke az X platformon.

Az uniós belügyminiszterek csütörtökön határoztak Románia és Bulgária teljes körű schengeni tagságáról, miután Ausztria és Hollandia úgy döntött, hogy felhagy többéves vétójával, és zöld utat ad a csatlakozásnak. Az ülésen részt vesz Cătălin Predoiu belügyminiszter is.

Pintér Sándor magyar belügyminiszter csütörtökön, az ülés előtt leszögezte, a két ország technikailag készen áll a csatlakozásra.

A magyar politikus értékelése szerint az elmúlt években Románia és Bulgária hatalmas erőfeszítéseket tett a schengeni csatlakozás technikai feltételeinek teljesítésére. „Megérdemlik, hogy az övezet teljes jogú tagjai legyenek” – jelentette ki.

Klaus Iohannis: a schengeni csatlakozás természetes és szükséges lépés

Klaus Iohannis államfő csütörtökön bejelentette, hogy Románia 2025. január 1-jétől teljes mértékben csatlakozik a schengeni övezethez. „Ma reggel Brüsszelben megszületett a döntés arról, hogy országunk és szárazföldi határai 2025. január 1-jei hatállyal csatlakoznak a schengeni övezethez, egy olyan döntés, amelyre mindannyian túl régóta vártunk” - mondta.

„A schengeni övezethez való csatlakozás természetes és szükséges lépés Románia teljes jogú európai uniós tagságának megerősítéséhez. A szabad mozgást biztosító közös térséghez való csatlakozásunknak sokrétű előnyei vannak, és közvetlen hatással vannak a polgárokra, a gazdaságra és országunk külső megítélésére” – mondta az államfő. Hozzátette, a belső határellenőrzések eltörlése gyorsabb és egyszerűbb mozgást jelent az utazók számára, a határokon töltött idő jelentősen csökken, a vállalatok logisztikai költségei pedig csökkennek, ami növeli a román termékek és szolgáltatások versenyképességét az európai piacon. Ugyanakkor Románia vonzereje is jelentősen nőni fog a külföldi befektetők számára, akik kereskedelmi előnyt látnak majd az ország fokozott összeköttetésében. Románia teljes jogú schengeni tagsága tehát megerősíti stratégiai pozícióját, mint Kelet- és Nyugat-Európa közötti kapuja, szögezte le Klaus Iohannis.

Marcel Ciolacu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Románia schengeni övezethez való csatlakozása jelentős előnyökkel jár az ország gazdasága számára, és gyorsabbá teszi az Európai Unión belüli utazást. „Románia 2025. január 1-jétől teljes mértékben csatlakozik a schengeni térséghez, a mai döntést követően. Jelentős előny a gazdaságunk számára, és gyorsabb hazautazás az EU-ban élő és utazó románok milliói számára” – írta a miniszterelnök az X hálózaton.

Európai Bizottság: 2025. január 1-jétől megszűnik a Romániával és Bulgáriával közös belső szárazföldi határellenőrzés

„A Bizottság üdvözli a Tanács mai egyhangú döntését, amely szerint 2025. január 1-jétől megszűnik a Romániával és Bulgáriával közös belső szárazföldi határellenőrzés. Ezzel a fontos lépéssel mindkét ország teljes mértékben csatlakozik a schengeni térséghez. Ez nemcsak a schengeni térség megerősítését jelenti, hanem tovább erősíti a belső piacot, növeli az utazást, a kereskedelmet és a turizmust. A szilárd schengeni térség megerősíti az Európai Unió (EU) egységét, és globális szinten erősebbé teszi az EU-t” – írja a döntés után közzétett közleményében az Európai Bizottság.

Hozzáteszik, a csütörtöki döntés azt jelenti, hogy 2025. január 1-jétől a polgárok szárazföldi határellenőrzés nélkül utazhatnak Bulgáriába és Romániába, illetve Bulgária és Románia között.
Tavaly december óta, amikor a Tanács úgy döntött, hogy Romániát és Bulgáriát a schengeni térségbe fogadja, mindkét tagállam megtett minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy 2024. március 31-től zökkenőmentesen alkalmazza a schengeni szabályokat. Ezen a napon megszűntek az ellenőrzések a belső légi és tengeri határokon, és a schengeni szabályok alkalmazása megkezdődött, beleértve a schengeni vízumok kiadását is, emlékeztetnek.

A Bizottság által idén márciusban Bulgáriával és Romániával elindított együttműködési keretek a gyors menekültügyi és visszatérési eljárásokra vonatkozó kísérleti projektek sikeres végrehajtására épülnek. A két ország továbbra is támogatni fogja az EU külső határainak biztonságára és a migrációs kihívások kezelésére irányuló közös európai erőfeszítéseket. A Bizottság emellett továbbra is pénzügyi támogatást és Frontex-támogatást nyújt mindkét tagállamnak.

Amint arra a 2024. évi Schengeni helyzetről szóló jelentés is rámutatott, Schengen erős, és továbbra is a világ leglátogatottabb úti célja. A közel 450 millió lakosú régióba való zökkenőmentes és biztonságos beutazást garantáló schengeni térség alapvető fontosságú az Európai Unió, annak polgárai és vállalkozásai számára. Azzal, hogy Bulgária és Románia immár teljes mértékben a schengeni térség része, újabb fontos lépést teszünk az erős és összekapcsolt Unió építése felé, zárja közleményét az EB.

Ursula von der Leyen, az EB elnöke Románia és Bulgária zászlójával tett ki fotót az X platformon.

Pintér Sándor: történelmi pillanat

Az uniós tagállamok belügyminiszterei úgy határoztak, hogy 2025. január 1-jétől megszüntetik a személyek ellenőrzését a Bulgária és Románia közös, és közös belső szárazföldi határain – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége csütörtökön.

A brüsszeli közlemény Pintér Sándort, az uniós tanács elnökségét betöltő Magyarország belügyminiszterét idézte, aki történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban.

A csütörtöki ülésen a belügyminiszterek a schengeni térség általános helyzetét is áttekintik majd. A megbeszélés középpontjában a biztonság általános növelése áll a digitalizáció révén. Cătălin Predoiu kedden videokonferenciát tartott magyar kollégájával, Pintér Sándorral a Bel- és Igazságügyi Tanács csütörtöki ülésének előkészítéseként. A román miniszter röviden ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a román hatóságok a második szakaszra – a schengeni övezethez való csatlakozásra a szárazföldi határokkal – való felkészülés jegyében hajtanak végre – tette hozzá a belügyminisztérium.

Korábban Ausztria bejelentette, hogy nem fogja többé vétójogával megakadályozni Románia és Bulgária teljes körű csatlakozását a schengeni térséghez. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter szerint a két ország csatlakozása ügyében „meg lehet tenni a következő lépést” a Bel- és Igazságügyi Tanács december 12-én és 13-án Brüsszelben tartandó ülésén.

Hozzátette, az illegális bevándorlás elleni küzdelemhez kapcsolódó osztrák követelések hatására csökkent az osztrák–magyar határ környékén feltartóztatott migránsok száma.

„E vétó nélkül nem történt volna ilyen mértékű csökkenés” – mondta. Hozzátette, míg tavaly októberig 70 ezer személyt tartóztattak fel, idén ugyanebben az időszakban 4 ezret.

Kelemen Hunor: igazságot szolgáltattak az itt élő emberekenek

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke videós bejelentkezésében kiemelte, ezelőtt három héttel Budapesten született meg a döntés, amelyet most erősítettek meg Brüsszelben.

„Nagyon örülök annak, hogy ez a 13 éve várt döntés a magyar EU-elnökség alatt születik meg, és annak is örülök, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ennek aktív részese volt, és igazságot sikerült szolgáltatni az itt élő embereknek, magyaroknak, románoknak. Tehát január elsejétől határellenőrzés nélkül lehet közlekedni” – mutatott rá. Hozzáfűzte, ez jó a kereskedelemnek, a gazdaságnak, és mindenféleképpen jó az erdélyi magyaroknak, hiszen ezentúl úgy utazhatunk Magyarországra, és onnan úgy jöhetnek magyarországi rokonaink, barátaink hozzánk, hogy nincs határellenőrzés, nincs útlevél, nincs megállás.