Nem volt egyszerű éve a csíkszeredai városvezetésnek. A januárban kitört csíksomlyói tűzvész rányomta a bélyegét a város hangulatára, de a koronavírus-járvány okozta változásokkal is szembe kellett nézni. Mindeközben a városban fontos projekteket kezdtek el, folytattak vagy gondoltak újra, a megvalósításokhoz pedig elengedhetetlenül fontos a kormányzatban tevékenykedő magyar érdekképviseleti erők energiabefektetése, támogatása. Korodi Attilával, Csíkszereda polgármesterével beszélgettünk a mögöttünk álló 2021-es évről.

Mozgalmas év áll a romániai belpolitika mögött, minisztercserék követték egymást, majd a kormányválság nyomán új vezetőség állt az ország élére. Nem hiányzik önnek mint volt parlamenti képviselőnek, egykori környezetvédelmi miniszternek a nagypolitikai pörgés?

Nem, sőt ellenkezőleg! Nem a mozgalmassága miatt mondom ezt, hanem pont az a fajta politikai válságrend, ami most már mindennapossá vált, fogalmazta meg bennem évekkel ezelőtt azt a gondolatot, hogy a bennem lévő energiákat Csíkszeredára szeretném összepontosítani. Éppen azért gondoltam így, mert a következő tíz évben újabb generációk nőnek fel, és a város szövetét újra kell fűzni, növelni kell a versenyképességét. Motivált, hogy a közösségért dolgozzak, és a legjobb hely erre számomra Csíkszereda.

Januárban nem kezdődött könnyen az év, rögtön egy tragikus helyzetet kellett kezelni a csíksomlyói tűzeset nyomán. Elismerést váltottak ki a csíkszeredai önkormányzat első lépései, ám egy idő után azt rótta fel a város lakossága, hogy lelassult a válságkezelési folyamat. Leginkább az Erőss Zsolt Aréna funkcióvesztését – ahol elheyezték a kárt szenvedett családokat – emlegették negatív felhangokkal.

Ebben a témában nincsenek gyors folyamatok. Kezdetben mi is azt gondoltuk, hogy léteznek ilyenek, de nem. Ha rendezni szeretnénk az ilyen problémákat, akkor az önkormányzatnak feltétlenül rendelkeznie kell tulajdonokkal. Az önkormányzat nem volt felkészülve egy ilyen krízishelyzetre. Az, amit sikerült összehoznunk, azt gondolom, hihetetlen, a különböző témákban felgyűlt tapasztalatok ötvözete.

A városban nagy fokú szolidaritás volt, ez volt az első időszak sikere, utána pedig az, hogy meg mertünk szólítani különböző fórumokat, hogy ebben a kérdésben segítsünk. Hálásak vagyunk azért, hogy számos segítséget kaptunk, de így sem volt egyszerű. A város költségvetését, mondhatjuk, kevésbé érintette, mert kormányzati és magánfelajánlásokból végig lehetett ezt az évet vinni, működött a szolidaritás. Azonban sokkal komplexebb folyamat az, amikor egy krízishelyzetbe jutott közösséget el kell helyezni ideig-óráig.

Akik felróják, hogy nem lépünk gyorsan az aréna ügyében, azok azt is mondják, hogy ne lépjünk semerre. Azt gondolom, hogy a csíkszeredaiaknak szükségük van egy krízisközpontra, és hogy ezt sikerült megvásárolnunk, hatalmas siker. A központ a csíkszeredaiaké, nem a romáké. Ez azt is jelenti, hogy nem pusztán szálláshely, hanem krízishelyzetbe jutott családokat segítő központ jön létre. Készülnek a részlettervek a kormánytól kapott konténerszállások elhelyezése érdekében, és el is indítjuk a folyamatokat. Tavasszal ez meglesz. Elképzeléseink szerint, akik a központba kerülnek, bő egy évet lehetnek majd ott, és utána a saját lábukra kell állniuk. Eddig számos munkahelyteremtő, oktatási, mentori programot végigvittünk az arénában élőkkel. Sikeresek voltak ezek a programok, viszont el kell fogadniuk, hogy nekik kell megállniuk a saját lábukon, helyettük nem tudjuk ezt megtenni.

Hogyan befolyásolta az önkormányzat működését a lassan két éve tartó koronavírus-járvány?

A vírushelyzet általánosságban véve azt hozta magával, hogy a városban olyan fajta társadalmi feszültség van jelen, ami korábban nem volt jellemző. Ez nem speciálisan csíkszeredai történet, minden romániai városban, közösségben felmerül. Ahol többen vannak, még inkább, ahol kevesebben, ott kevésbé.

Másfelől a koronavírus-helyzet miatt különösen a szolgáltatóiparban volt gyakori a leállás. Azt tettük, hogy a rövid távú engedélyeztetési rendszerünkben radikálisan csökkentettük az illetékeket. Komoly feszültséget jelent a vállalkozóknak, hogy a bevétel-kiadási oldal egyensúlya mellett az alkalmazottakat is meg tudják tartani. Az önkormányzat szolgáltatásait pedig azért érintette, legyen szó a kulturális intézményeinkről, vagy a szakosztályok működéséről, mert hónapról-hónapra folyamatosan változó szabályzatnak kellett megfelelnünk. Tudtuk fogadni a városlakókat teljes mértékben vagy részlegesen az irodákban, vagy az előadásokon, de ez mindig változott. A „kori-úszás” programunk például egészen a tél kezdetéig nem működött, ami szintén problémát jelentett.

Ezekhez kellett alkalmazkodni, az év elejétől ránk bízott oltásközpontokat is tudjuk működtetni. Az oltóközpontok esetében olyan össze-vissza módon alkották meg a jogszabályokat, hogy sokszor az egészségügyi minisztériumban dolgozó kollégáink segítségét kértük: csiszoljanak a szabályozáson. Beálltunk a jó ritmusba, nincs panaszunk, de főleg a városmenedzseri munkakört nagyon próbára tette.  A vírus itt van, most már együtt élünk vele. Hogy mit hoz a jövő? Nagy reményeink nincsenek a változásra, én azt látom, hogy a 2022-es évet is ilyen körülmények között fogjuk végigvinni, de szeretnénk minél jobban teljesíteni, ne érezzék a városlakók, hogy a járvány miatt megáll az élet.

Több, az előző városvezetés által elkezdett projekt folytatódott változatlan vagy átalakított formában. Ilyen a nagy mobilitási projekt, amely számos vitát váltott ki a városlakók körében. Önök újraértelmezték ezt a programot és más formában valósítják meg. Mit lehet tudni az újragondolt mobilitási programról?

Volt egy elvi, majd egy jogi vita is a Kossuth utca átalakításáról. A jogi vita eldöntötte, hogy nem lehet folytatni. Ezért a mobilitási pályázatban azok a szakaszok maradtak benne, amelyek nem érintettek egy központi rendezési terv hatálya alatt. Így a buszpályaudvar, a vasúti felüljáróhíd, a Hargita utca átépítése, vagy éppen a sűrített gázos autóbuszok beszerzése, mind működni fognak, megvalósulnak ezek a beruházások. Közbeszerzési eljárások zajlanak, van, ahol már kivitelezési szerződést is írtunk alá. Ezek létfontosságúak és a város hosszú távú tervezésében mindig kellenek a nagyléptékű projektek, amelyek nem függnek attól, hogy milyen városvezetés van. Az viszont nagyon fontos, hogy jogilag biztonságban tartsuk, ne tegyük ki magunkat annak a szerencsejátéknak, aminek eredményeképpen ellenőrizhetetlenné válhat egy projekt. Ezt végeztük el az év elején. Nem volt egyszerű, sokszor be kellett vonnunk a fejlesztési minisztériumot vagy a Központi Fejlesztési Régió Ügynökséget, de azt látom: egyenesben vagyunk.

Szintén régebbre visszanyúló projekt a helyi rendőrség megalakítása, amit az önkormányzati kommunikációban is nagy reménnyel emlegetnek, és a városlakók is sokat várnak tőle. Parancsnok van, állomány még nincsen. Hogyan áll ez a program?

A szervezésnél tartunk, a jövő év már komolyabb állomány- és eszköztárbővítést hoz. A parancsnok pedig belső szabályzásokat készít, fogad el. A szabálytalanul, külterületeken elhagyott hulladékok ügyében jelentős bírságokat szabtunk már ki, és oldottunk már meg helyzeteket. Örülök annak, hogy van vezető, mert nem felkapott dolog ez, kevesen mernek ilyen feladatra jelentkezni. Az önkormányzat jól döntött, hogy Dombi Gyula jelentkezését elfogadtuk és végigvittük a közigazgatási procedúrát. Most már biztos kezekben van a helyi rendőrség ügye, a szervezési munka működik. Anyagi erőforrásaink vannak, a személyzetbővítés után pedig a jövő évben az utcán is megjelennek a kollégák a helyi rendőrség színeiben. A másik nagyon fontos dolog, hogy a diszpécserszolgálatot beindítsuk, és a város bekamerázott részeit éjjel-nappal tudjuk figyelni.

Csíkszereda sportváros, ezt mindig kiemelik. Szóba került a Vákár Lajos Műjégpálya városi kezelésbe vétele, Novák Károly Eduárd miniszter bejelentést is tett ezzel kapcsolatosan. Merre haladt ez az ügy?

A kormány megtette az első lépést és az érintett telekkönyveket összevonta. Tanácsi határozat született arról, hogy bejegyezzük azt a közhasznú kft-t, amely a sport- és rekreációs létesítmények közvagyonának menedzsmentjét ellátja. Először a saját ingatlanjainkat tesszük át lépcsőzetesen ebbe az új szervezési formába, ilyenek a Csíki Csobbanó, az Erőss Zsolt Aréna, vagy éppen a hargitafürdői mofetta. Ezt követően érünk el ahhoz a fázishoz, amikor nyárra dönteni kell a Vákár Lajos Műjégpályáról is.

Van viszont egy új helyzet, amiről eddig nem beszéltünk: ilyen energiaárak mellett fenntarthatóvá válik-e ennyi létesítmény a városi önkormányzat tulajdonában. A megemelkedett energiaárak többszörös kiadást jelentenek. Ezek olyan terhek, amelyeket, ha el tudunk vinni közösen, akkor vigyük, ha nem, akkor még kicsit várunk, hogy lássuk, jövő télre normalizálódik-e az energiapiac. A fejlesztésektől kell elvennünk azokat a pénzeket, amiket működtetésre használunk. Január vége felé, február elején a kormányzati csapattal nézzük át ennek előnyeit, hátrányait, megnézzük a mostani számokat és együtt döntjük el, hogy júniustól kérjük vagy sem. Közösségileg és politikailag a döntés megszületett, viszont az opportunitást kell megnéznünk, hogy a város költségvetése elbír-e egy ilyen kiadást.

Az elmúlt évben az önkormányzatok helyzetét megnehezítette, hogy későn fogadták el az országos költségvetést. Decemberben megszavazták a parlamentben a központi költségvetést. Hogyan alakulhat ennek ismeretében a város költségvetése?

Először látnunk kell a sarokszámokat, még most fogunk neki számolni. Ebben az évben, mivel a nagy európai uniós projektek beindulnak, másabb lesz a rezonanciája. A város költségvetését februárban látjuk elfogadhatónak, akkorra érik be közigazgatásilag és szakmailag az egész folyamat. Az biztos, hogy a költségvetésünk beruházás-orientált lesz, a kérdés az, hogy mennyi plusz forrást kell mozgósítanunk, az önrészhez a beruházásainkhoz. Ebben számítunk az RMDSZ kormányzati szerepére, sokkal hathatósabb támogatást várunk a bukaresti kormánycsapattól, és szerintem ezt meg is kapjuk.

Érintőlegesen szóba került már a kulturális intézmények helyzete. Nagy létszámú intézményeket tart fenn a város, amelyek működését szintén befolyásolta a koronavírus-járvány. Hogyan áll Csíkszereda a kultúra terén?

A kulturális és sportintézményeink költségvetése ebben az évben nagyobb volt, mint korábban. A sporttámogatásokat, a kulturális eseménysorozatok támogatását, az intézmények költségvetését megnöveltük. Volt egy fajta kibontakozás ebben az évben. Ha megnézzük a sportkalendáriumot, a kulturális programkínálatot, láthatjuk, hogy nagyon intenzív évet tudhatunk magunk mögött. Ez nem jelenti azt, hogy minden ideális volt és nem voltak nehézségek. Például úgy növeltünk költségvetéseket, hogy a bevételi oldalon minden egyes kulturális intézmény és sportlétesítmény komoly mínuszokkal zárt. Nem tudták a járványhelyzet miatt hozni azokat a nézőszámokat, amelyek normálisan meglennének, hiszen a csíkiak szeretnek sport- és kulturális eseményekre járni.

Az átszervezéseink jó irányba tartanak. Az, hogy a Pro Cultura Siculi társuláson keresztül társfinanszírozni szeretnénk a színházunkat, jó döntés volt. Az, hogy a mozit a Pro Siculin keresztül beindítjuk, szintén jó döntésnek tartom. Ezek mind előremutató döntések, a kulturális és sportesemények nem önmagukért vannak, hanem a közösség életének a részét képezik, és a város arculatát is meghatározzák.

Csíkszereda polgármestereként tesz újévi fogadalmat?

Azt mondom: legyen egészségünk! Leginkább ezt kívánom a városnak is, az egészségünk maradjon meg, a többit össze lehet rakni. Azt látom a jövő évre legfontosabbnak, hogy a most újrafűzött, megalapozott, jövőbe tekintő programokat tudjuk kibontakoztatni. Még számos területről beszélhetnék, gazdaságfejlesztésről, lakásfejlesztésről, szociális hálózat fejlesztéséről. Az ebben az évben befektetett rengeteg anyagi és humánerőforrásnak meglesz az eredménye.