Dan Cărbunaru kormányszóvivő pénteken reggel kijelentette: a kormány teljesítette az oktatási rendszer képviselőinek kérését a június 1-jei fizetésemelésekkel kapcsolatban. A szerdán bejelentett és csütörtökön elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében a pedagógusok és a tanügyi kisegítő személyzet fizetését június 1-jétől kezdve bruttó ezer lejjel, a nem tanügyi iskolai személyzet fizetését pedig bruttó négyszáz lejjel emelik meg. Amint elhangzott, a mostani azonnali emelés a következő, január 1-jén életbe lépő új egységes bértábla szerinti fizetésemelés előlege.

A kormányszóvivő rámutatott, hogy a kabinet és a szakszervezetek közötti tárgyalásokon született megállapodás szerint az oktatási rendszerben dolgozóknak nyújtott azonnali fizetésemelés megelőlegezi a 2024. január 1-jétől a tanárokat/tanársegédeket és a nem tanügyi személyzetet érintő általános fizetésemeléseket.

Cărbunaru péntek délelőtt elismételte, hogy az országos állami oktatási rendszerben dolgozók fizetésére vonatkozó egyes intézkedések megállapításáról szóló 2023/53-as sürgősségi kormányrendelet értelmében a tanügyi és a kisegítő tanügyi személyzetnek bruttó 1000 lej/hó, a nem tanügyi személyzetnek pedig bruttó 400 lej/hó fizetésemelést biztosítottak június 1-jétől.

„Annak érdekében, hogy az oktatási szakszervezeti szövetségek képviselői által kért garanciákat biztosítsuk arra vonatkozóan, hogy a leendő bértörvény a kezdő tanároknak vagy egyetemi asszisztenseknek a fizetése az országos bruttó átlagbérhez legyen igazítva, a végrehajtó hatalom megtette ezt a kötelezettségvállalást, amely minden normatív aktus kötelező formátumában szerepel” – mondta Dan Cărbunaru, hozzátéve, hogy a vállalás szerint az szakszervezetek által kért emelést három év alatt fokozatosan vezetik be: 40% az első évben; 30% a második évben; 30% a harmadik évben.

Cărbunaru ugyanakkor kiemelte, hogy Nicolae Ciucă miniszterelnök utasította Marius Budăi munkaügyi minisztert, hogy folytassa kormányhatározatba foglalt vállalások megvalósítását, és az oktatási rendszer képviselőivel folytatott párbeszéd révén véglegesítse az említett viszonyítási pontokon alapuló bértáblákat.

„A koalíció vezetőinek ígéretéhez híven a munkaügyi minisztérium idén szeptember 1-jéig véglegesíti az új bértörvényt, a kormány pedig elküldi a parlamentnek, hogy az 2024. január 1-jén lépjen hatályba. A legmagasabb szinten folytatott párbeszéd megerősíti az új bértábla bevezetésének garanciáit a június 1-jén jóváhagyott, valamennyi tanügyi alkalmazottat érintő emelésekkel már megkezdett feltételek mellett” – zárta a kormányszóvivő.

A pedagógusok nem fogadták el az azonnali béremelést, folytatódik a sztrájk

Az azonnali fizetésemelést és a beígért, három évre leosztott bérnövelést a tanügyi szakszervezetek nem fogadták el és bejelentették: a pedagógusok folytatják a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájkot.

Simion Hăncescum az Oktatási Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) vezetője a csütörtöki kormányülés után kijelentette, a pedagógusok elégedetlenek a kormány végső ajánlatával. Emlékeztetett, a tanügyi szakszervezetek csütörtök reggel abban állapodtak meg, hogy abban az esetben hagyják abba a sztrájkot, ha a kormány már ettől a hónaptól megadja a 4000 lejes fizetést a pályakezdő tanároknak.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Elutasították a kormány ajánlatát, folytatódik a sztrájk

A kormány szerdán sajtóközleményben jelentette be a tanároknak tett végső ajánlatát: június 1-jétől havi bruttó 1000 lejes béremelést.

tanügyi sztrájk oktatás pedagógusok fizetésemelés egységes bértörvény

A pedagógusok elégedetlenek azzal, hogy az új bértáblát három év leforgása alatt ültetik gyakorlatba, a béremelés részletekben történne, magyarázta a szakszervezeti elnök, és emlékeztetett arra, hogy korábban az orvosok megkapták a kért teljes béremelést, amikor az egészségügyet kiemelt fontosságú ágazattá nyilvánították 2018-ban. A tanügyi alkalmazottak ugyanezt akarják – szögezte le. „Értékeljük, hogy a rendeletet elfogadták, de a kormány által javasolt időhorizontot, a három évet nem fogadjuk el” – mutatott rá Hăncescu.

Veszélyben az év végi vizsgák, meghosszabbíthatják a tanévet

Ligia Deca oktatási miniszter a szakszervezetek bejelentésére az mondta: amennyiben a tanügyi sztrájk folytatódik, nem lehet elkerülni az érettségi és az országos képességfelmérő vizsga átütemezését vagy a tanév meghosszabbítását.

A tárcavezető szerint a tanügyminisztérium mindent megtett azért, hogy minden oktatási folyamatot be lehessen fejezni vagy át lehessen ütemezni anélkül, hogy az országos vizsgaidőpontok – a nyolcadik osztályosok képességfelmérője és az érettségi vizsga – módosulnának, de főként anélkül, hogy a tanévet meg kelljen hosszabbítani.

„Amennyiben a kormány minden kötelezettségvállalása ellenére a tiltakozás folytatódik, nem tudjuk elkerülni az olyan következményeket, mint a vizsgák átütemezése vagy a tanév meghosszabbítása, és nem hiszem, hogy bármelyikünk is ezt akarná. Meggyőződésem, hogy meg lehet találni a kellő bölcsességet és a megoldást, hogy minden gyermek időben letehesse a vizsgáit és folytathassa tanulmányait” – válaszolta a tárcavezető az újságírók azon kérdésére, hogy mi történik, ha a tanügyi sztrájk folytatódik.

Amint a Maszolon megírtuk, a végzős diákok aggódnak, nem tudják, mi lesz az érettségivel és az egyetemi felvételikkel. Sok iskolában a középiskolai évek egyik legszebb és legemlékezetesebb eseményét, a ballagást is elhalasztották. Szász Tamás, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke szerint „a diákok ködben élnek, mert nem tudják, hogy mi lesz a vizsgákkal, amelyekre már évek óta készülnek. Az utolsó száz méteren úgy érzik, hirtelen egyedül maradtak, még abban is kételkednek, hogy egyáltalán meglesznek-e a vizsgák. Ilyen helyzetben nem könnyű tanulni és készülni az érettségire.”

Iohannis a sztrájkolóknak: „Hogy merészeli bárki is akadályozni az országos vizsgákat?”

„Hogy merészeli bárki is akadályozni az országos vizsgákat?” A fiataloknak érettségizniük kell és egyetemre jelentkezniük. „Miután a kormány mindent megadott nekik, amit kértek, most milyen alapon kellene folytatniuk a sztrájkot? – tette fel a kérdést Iohannis.

„A sztrájk egy kicsit sokáig tartott” – mondta az államfő, aki épp az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján vett részt. Hozzátette: reméli, hogy a tanárok kedden visszatérnek az osztálytermekbe, mert „már nincs miért folytatniuk a sztrájkot”.

Most ennyi lesz a tanári fizetés

Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező kezdő tanár eddig nettó 2376 lejt keresett mindenféle bonusz nélkül, a június 1-jétől érvényes fizetésemelés után nettó 2956 lejt kap. Egy 5–10 év tapasztalattal rendelkező tanár eddig nettó 2714 lejt vitt haza, a fizetésemelés után pedig 3365 lej lesz a fizetése. A több mint 25 éves tapasztalattal rendelkező tanár fizetése a jelenlegi 3985 lejről 4707 lejre nő.

A tanügyi dolgozók béremelése 2,168 milliárd lejes költséget jelent az államnak.