Úgy tűnik, sem az önkormányzatnak, sem pedig a kivitelezőnek nem sürgős, hogy elkezdődjön a régészeti feltárás, ami előfeltétele a metró megépítésének. Ráadásul a Főtérre tervezték az egyik megállót, amit szinte lehetetlen lesz megépíteni ott, mert elpusztítanák az egykori római fórum romjait.

Szeptember 1-én kezdődik a kolozsvári metró tervezése. A kivitelezési szerződést májusban kötötte meg a helyi önkormányzat és a Szállítás- és Infrastruktúraügyi Minisztérium a török Gülermak, a francia Alstom és a román Arcada cégek alkotta társulással. A beruházás ütemterve szerint a konzorciumnak 6 hónap áll rendelkezésére a terv elkészítésére, azonban ha tartani fogja is a határidőt, lényegében lehetetlen, hogy 2024 márciusában hozzákezdjen a munkálatokhoz.

Ennek oka az, hogy a kivitelezést csak a régészeti tehermentesítés lezárását követően lehet elkezdeni, márpedig az előreláthatólag 9 hónapot fog igénybe venni, mondja Csók Zsolt projektvezető, az Erdélyi Történeti Múzeum régésze. Ha nagyon gazdag lesz a felszínre kerülő leletanyag, illetve az időjárás hátráltatni fogja a munkát, az ásatások akár 10 hónapot is tarthatnak. Ahhoz, hogy a feltárás elkezdődjön, a kivitelező konzorciumnak szerződést kellene kötnie az Erdélyi Történeti Múzeummal, azonban erre mindmáig nem került sor. „A nyár elején úgy tájékoztattak bennünket, hogy folyamatban van a szerződés előkészítése, azonban azóta se kép, se hang” – nyilatkozta a Maszolnak Csók Zsolt.

Metrómegálló római falak között

A régészek a majdani metró négy megállójának a helyszínén fognak dolgozni: a kolozsmonostori Kálvária templom közelében, az egykori sörgyár mellett, a Főtéren, a Szent Mihály templom és a magyar konzulátus között, valamint a Bocskai (Avram Iancu) téren, a protestáns teológia és az ortodox katedrális között. A megállók 74 méter hosszú, 24 méter széles és 20 méter magas betondobozok lesznek, s a feltárás azért fog hosszú hónapokat igénybe venni, mert „régészetileg nagyon komplex zónákról van szó.”

A Főtéren az aszfalt alatt rejtőznek egy Árpád kori templom, az alatt pedig a teljes római fórum romjai. „Kétséges, hogy a római falak közé be lehet-e építeni egy ilyen masszív megállót” – mondja a szakember. Ehhez leletmentési bizonylatot kellene kérni, ami egyenértékű a jogi védettség megszüntetésével, ilyet pedig épített örökségre a legritkább esetben adnak ki, magyarázza Csók Zsolt. Ebből a megfontolásból, a megvalósíthatósági tanulmány régészeti fejezetének szerzőjeként már korábban javasolta, hogy a főtéri megállót költöztessék el a városháza közelébe, azonban az önkormányzat erre nem volt hajlandó.

Hasonló javaslattal élt a Bocskai téri megálló esetében, amit elfogadtak, 80-90 méterrel eltolva azt az eredeti helyszínhez képest.

Nem kizárt, hogy az ásatások eredményeként némiképp módosítani kell majd a metró tervét, ezért az a döntés született, hogy a feltárást a négy helyszínen egyidejűleg fogják végezni, a tervezéssel párhuzamosan, s a kivitelezést azt követően kezdik csak el, hogy a régészek mindenhol végeztek a munkával.

Az ásatásokon a múzeum valamennyi régésze részt fog venni, 35 szakember, raktuk kívül pedig munkások, markológépek és teherautók. A feltárás idejére részlegesen le kell majd zárni a forgalmat a Monostori úton és Kolozsvár központjában, ennek a részleteiről az önkormányzat, a rendőrség és a kivitelező közösen dönt majd.

Azt követően, hogy a konzorcium és az Erdélyi Történeti Múzeum megköti a szerződést, a Művelődési Minisztériumtól engedélyt kell majd kérni az ásatások megkezdéséhez. Az engedély kibocsátása általában két hetet vesz igénybe, mondja Csók Zsolt. Mivel jelen pillanatban még alá sincs írva a szerződés, lényegében kizárt, hogy október előtt elkezdődhetne az archeológiai feltárás, mely jövő év júniusában, esetleg júliusában érne véget.

Kinek az érdeke?

Ahhoz, hogy a kolozsvári önkormányzat megkapja az országos helyreállítási tervben (PNRR) a metróra elkülönített 300 millió eurót, 2026 augusztusáig meg kell építeni az első 7,5 kilométeres szakaszt kilenc állomással. Ennek ismeretében fölöttébb meglepő, hogy a kivitelezőnek, s valószínűleg a városvezetésnek sem sürgős, hogy megteremtsék a feltételeket a munka mielőbbi elkezdéséhez. Nem kizárt, hogy ez a nehezen értelmezhető ráérősség egy önös érdek vezérelte tudatos stratégia.

A régészeti feltárások miatt legalább részben, a munkálatok miatt pedig teljes szélességben le kell majd zárni Kolozsvár legforgalmasabb útvonalát. A városban a közlekedés egyébként is problémás, folyamatosak a forgalmi dugók, ezek a lezárások pedig katasztrofális állapotokat teremtenek majd. A közlekedési káosz nagyban alááshatja a városvezetés népszerűségét, márpedig 2024 őszén helyhatósági választások lesznek, Emil Boc pedig várhatóan ismét megpályázza a polgármesteri széket. Hatalmas öngól lehet a közúti forgalom megbénítása a választási kampány idején, aminek minden bizonnyal Bocék is tudatában vannak. Ebben a helyzetben célszerűnek tűnhet a beruházás diszkrét elodázása, még akkor is ha annak 300 millió euró az ára, elvégre nem Boc vagy a PNL zsebéből hiányzik majd a pénz, hanem a város kasszájából.

Nehezen értelmezhető a városvezetés azon döntése is, hogy épp most újították fel a Monostori utat, melyet néhány hónap múlva fel fognak törni, megsemmisítve a beruházás eredményeit, kidobott pénzzé téve annak költségeit.

A totojázás egyébként nem most kezdte a kolozsvári önkormányzat. A közbeszerzési eljárás lebonyolítása 4 hónapot késett, a városvezetésnek pedig két hónapig halogatta a szerződés megkötését attól a pillanattól, hogy kiderült, melyik pályázó a tender nyertese.

Természetesen nem szükségszerű, hogy a kolozsvári metró nyomvonala a város legforgalmasabb útvonalát kövesse, sem pedig az, hogy nyitott építési módszert alkalmazzanak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a metróalagutat nem fúrással alakítják ki, hanem kiásnak egy árkot, amit aztán befednek. A kolozsvári metró alagútja 8 méterrel lesz a felszín alatt.

A metró teljes hossza 19 km lesz 19 megállóval. A beruházás becsült költsége 9 milliárd lej, s 8 év alatt kellene befejezni.