A román titkosszolgálatok militarizált működése, a gyenge parlamenti ellenőrzés és a civil vezetők hiánya továbbra is megoldatlan probléma Romániában – jelentette ki Kelemen Hunor az Outsider Politic című műsorban. Az RMDSZ elnöke szerint a rendszerváltás óta egyetlen államfő sem hajtotta végre azokat a reformokat, amelyek korszerűbbé és átláthatóbbá tehették volna a szolgálatok működését.

Sebastian Zachmann Outsider Politic című műsorának vendégeként beszélt Kelemen Hunor a román állam működésének egyik legérzékenyebb területéről, a titkosszolgálatok helyzetéről. Az RMDSZ elnöke szerint, a szolgálatok működésével kapcsolatos alapvető problémák több mint három évtizede megoldatlanok maradtak.

Kelemen Hunor szerint a román titkosszolgálatok ma is militarizált struktúrák, a demokratikus kontroll nem elég erős. Úgy fogalmazott, a rendszerváltás után létrejött intézmények jelentős részben a korábbi Securitate struktúráira épültek. „A szolgálatokat a régi struktúrákra építették. Az iskolarendszert, az akadémiát, a képzést is a korábbi rendszer örökségére alapozták” – mondta.

Az RMDSZ elnöke szerint a szolgálatokat szabályozó törvények elavultak, és bár az évek során több alkalommal is felmerült a reform szükségessége, egyik kezdeményezés sem vezetett eredményre.

„Egyetlen államfő sem tett érdemi lépést ezen a téren. Vagy nem tudták, mit kellene tenniük, vagy nem akarták megtenni, vagy úgy gondolták, még nem jött el az ideje” – fogalmazott.

Elmondta, Klaus Iohannis államelnök mandátuma idején is készültek új törvénytervezetek, de ezek szerinte nem jelentettek megoldást. „Minden alkalommal az új törvény rosszabb volt, mint a régi” – jegyezte meg.

Külön problémának nevezte, hogy évek óta nincs civil vezető bizonyos szolgálatok élén. „A parlamenti kontroll amúgy is hagy kívánnivalót maga után. Civil igazgató nélkül ez az ellenőrzés még gyengébb” – jelentette ki.

Az RMDSZ elnöke szerint a titkosszolgálatok militarizált működése, a gyenge demokratikus ellenőrzés és a reformok elmaradása olyan problémák, amelyekre a román állam három évtizede nem talál megoldást.

Emlékeztetett: 2014-ben azért döntött a Victor Ponta vezette kormányból való távozás mellett, mert kiderült, hogy Románia az Európai Bizottság oldalán avatkozott be a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés ügyében indított perbe.

Kelemen Hunor szerint erről előzetesen nem tájékoztatták, noha akkor miniszterelnök-helyettes volt, és egyben a kisebbségvédelmi kezdeményezés egyik vezetője. Mint mondta, amikor magyarázatot kért Victor Pontától, azt a választ kapta, hogy „ez a döntés született”.

„Megkérdeztem tőle: hol született ez a döntés? Én miniszterelnök-helyettes voltam, és a kezdeményezés egyik vezetője, mégsem tudtam róla” – mondta. A válasz mindössze annyi volt, „ez a döntés született”.

Az RMDSZ elnöke szerint ez az eset jól mutatja, hogy a román állam működésében időnként még magas politikai szinten sem teljesen átlátható, hogyan és hol születnek meg bizonyos döntések.

Az RMDSZ elnöke szerint Románia 2026-ban is ugyanazokkal az alapvető problémákkal küzd a titkosszolgálatok működése és ellenőrzése terén, amelyek a rendszerváltás után is jelen voltak.

(Nyitókép: Gönczy Tamás)