Egy 15 fős vidéki osztályból több mint négy diák hagyja ott az iskolát annak első nyolc éve alatt. Városon sokkal jobb a helyzet, de országos szinten minden hatodik 18–24 éves fiatal legfeljebb nyolcosztályos végzettséggel rendelkezik. Közel 1400 iskola nyert a korai iskolaelhagyás visszaszorítását célzó pályázaton legfeljebb 200 ezer eurót, köztük a Fehér megyei Magyarlapádon működő iskola, valamint a Szilágy megyei Szilágysomlyón működő Báthory-iskola.

Románia sereghajtó

Európai szinten Romániában a legsúlyosabb a korai iskolaelhagyás jelensége: a 18–24 évesek több mint 15 százaléka legfeljebb nyolcosztályos végzettséggel rendelkezik az Eurostat 2021-es adatai szerint. Tehát minden hatodik fiatal vagy egy 30-as létszámú osztályból 5 tanuló nyolcadik osztályig vagy rögtön annak elvégzése után otthagyja az iskolát. Ez az egészen pontosan 15,3 százalékos korai iskolaelhagyási arány uniós szinten átlagosan 9,7 százalék volt 2021-ben, és azt jelenti, hogy a tavaly jegyzett több mint 1,4 millió 18–24 éves romániai fiatal közül majdnem 215 ezer legfeljebb nyolc osztályt járt ki. Az Európai Unió­ban utánunk következő legnagyobb iskolaelhagyási arány 13 százalék (Spanyolországban és Olaszországban) és 12 százalék (Magyarországon, Bulgáriában és Németországban). A legkisebb a korai iskolaelhagyás jelensége Horvátországban (2 százalék), Szlovéniában, Görögországban és Írországban (3 százalék).

A 2021-es hazai arány tulajdonképpen már kisebb sikernek számít a 2012-es 17,8 százalék, de akár csak a 2020-as 15,6 százalékhoz képest, bár a hazai hatóságok attól tartanak, a járvány tovább fokozta a jelenséget. Románia 2012 és 2021 között több mint 2 milliárd lejt költött a jelenség enyhítésére, ám ezzel együtt sem sikerült elérni a 2020-ra kitűzött 11,3 százalékos célt. Az Európai Unió 2030-ra szeretné 9 százalék alá szorítani az iskolaelhagyás arányát, ezt a 27-ből 16 tagállamnak már sikerült elérnie 2021-ben.

A Magyarlapádi Általános Iskola a községet alkotó települések minden iskoláját és óvodáját magában foglalja, a lapádi, magyarbecei magyar, valamint a magyarbagói és fugadi román tannyelvű osztályokban összesen 56 diák tanul, a bekapcsolódó tanárok létszáma 15. Az iskola 70 ezer eurós támogatást nyert az Országos Helyreállítási Terv keretében benyújtott pályázaton a korai iskolaelhagyás jelenségének megfékezésére. Lőrincz Ildikó igazgatót a terveikről kérdeztük.

„Intézményi szinten eléggé elszigetelt jelenség a korai iskolaelhagyás, mégis az utóbbi öt évben 4 eset is előfordult. A korai iskolaelhagyás kizárólag szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknél fordult elő, és minden esetben csak úgy, hogy a 8. osztály elvégzése után nem voltak hajlandóak részt venni a vizsgán és beiratkozni kilencedik osztályba. Ezeknél a gyerekeknél a probléma már a gimnáziumi tagozat első éveiben jelentkezett, és a diákok végig fokozott odafigyelést igényeltek, mert ott lebegett a veszély, hogy menet közben lemorzsolódnak. Jelenleg is vannak iskolánkban olyan gyerekek, akiket veszélyeztet a korai iskolaelhagyás jelensége. Ilyenek például a sajátos nevelési igényű tanulók vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákok. Ezek a gyerekek speciális bánásmódot igényelnek, ami jelen iskolarendszerünkben nem kis kihívást jelent” – részletezte a helyzetet az intézményvezető, akitől arról is érdeklődtünk, korábban milyen próbálkozásaik voltak az iskolaelhagyás meggátolására.

„Természetesen megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy ezek a gyerekek elsősorban iskolába járjanak, és ott érezzék is jól magukat. Ehhez szükséges volt a pedagógusok önfeláldozó oktató-nevelői munkája, iskolapszichológus bevonása, érdekes iskolán kívüli tevékenységek, kirándulások szervezése és a helyi önkormányzattal, a civil szervezettel és az egyházzal való szoros együttműködés. Nagy segítséget jelentett Magyarlapádon az Ethnika Kulturális Alapítvány által működtetett szórványkollégium, amely összegyűjtötte a magyar gyermekeket azokból a Magyarlapád környéki községekből, ahol megszűnt a magyar tannyelvű iskola, ugyanakkor vállalta a Magyarlapádon élő hátrányos helyzetű gyerekek délutáni foglalkoztatását is” – fejtette ki Lőrincz Ildikó, majd kérésünkre ismertette a hároméves pályázatuk célkitűzéseit.

Személyre szabott tervek

Kezdetben felmérik a magyar és román tagozat összes diákjának helyzetét, hogy azonosítsák a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat és számukra személyre szabott terveket készítsenek. A képességvizsgához közeledőknek románból, magyarból és matematikából felkészítőket terveznek. Érdekes iskolán kívüli tevékenységekkel szeretnék elérni, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolai közösségben, minél több szülő kapcsolódjon be az iskola életébe, szeretnék folytatni a hagyományőrző tevékenységek, tanulmányi kirándulások, kiállítások szervezését, olvasókört működtetnének és szorosabbra fűznék az együttműködést az egyházzal, önkormányzattal, civil szervezetekkel. Pedagógusaikat továbbképzőkre küldenék, hogy elsajátítsák és alkalmazni tudják a modern didaktikai módszereket, bővítsék számítógépes ismereteiket, és ezzel párhuzamosan szeretnék okostáblákkal laptoppal, nyomtatóval felszerelni az osztályokat, vonzóbbá, barátságosabbá tenni az iskolai környezetet.

Magyarlapádon a 2010-es évek derekán a református gyülekezeti terem fölé épített emeleten 15 gyermek befogadására alkalmas kollégiumi szobákat alakítottak ki, a beköltözőknek ingyenes szállást, ellátást, felügyeletet és délutáni programokat biztosítva. Felújították az iskolát is, és 2016-ban új, 24 férőhelyes épülettel bővítették a szórványkollégiumot. Az ezerlelkes Magyarlapád népzenei hagyományairól híres, több évtizede minden nyáron néptánctábort szerveznek.

Évek óta küzd a korai iskolaelhagyás jelenségével a szilágysomlyói Báthory István Általános Iskola, a több mint kétszáz diákjuk 25 százléka roma kisebbségi.

Kitartó munkát igényel a diákok megtartása

„Az ebből a társadalmi rétegből származó gyerekek esetében maga a beiskolázás is nehéz, de az iskolában való megtartásuk is kitartó munkát igényel, amelynek sikere mégis bizonytalan. Tettünk már kísérletet önerőből és pályázati forrásokból is külön foglalkozások tartására, ezek rövid lefutási ideje miatt nagyon nehezen lehetett felmérni az eredményt. Az Országos Helyreállítási Terv keretében kiírt pályázaton 140 ezer euró támogatásra kaptunk lehetőséget, amelyet reméljük a következő tanévtől igényelhetünk 3 éven át. Terveink szerint digitális eszközök vásárlására költenénk az összeg 25 százalékát, a többit pedig foglalkozásokra, vagyis pedagógus-továbbképzésekre, fejlesztő tevékenységekre, kis és nagycsoportos felzárkóztató programokra matematikából, magyarból és románból. Sport-, zenei, művészeti és szabadidős tevékenységek szervezése szerepel még a projektünk tevékenységei között”– ismertette a szilágysomlyói iskola helyzetét Vida Anna igazgató.

Az Országos Helyreállítási Terv keretében 543 millió eurót hívhatnak le az érintett tanintézetek. A legfeljebb 200 ezer eurós egyéni támogatásból az iskolák olyan tevékenységeket szervezhetnek, amelyek iskolába járásra ösztönzik a diákokat, támogathatják a hátrányos helyzetű gyermekeket, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek, informatikai eszközöket, tanfelszerelést, sporteszközöket stb. vásárolhatnak. Az első körben támogatást nyert iskolák 80 százaléka vidéki, gyakran kis létszámú iskolák, ahol így jelentős összegű támogatás jut egy diákra. Ez természetes is, hiszen faluhelyen a korai iskolaelhagyás jelensége ötször annyi fiatalt érint, mint a nagyvárosokban. Szeptemberben tervezik kiírni a pályázat második szakaszát.

A helyzet településenként eltérő

Bár bátorítónak tartja a korai iskolaelhagyás jelenségének megfékezésére a helyreállítási tervben szánt jelentős összeget, Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke szerint ez önmagában még nem elegendő arra, hogy egy ilyen fontos társadalmi-nevelési kérdést rövid távon orvosolni lehessen, hiszen a helyzet településenként, tanintézetenként, sok esetben diákonként eltérő. Ezért szükségesnek tartja a jelenség hátterének alapos kivizsgálását, majd minél kevésbé központosított módszerek alkalmazását, emellett az élethosszig tartó tanulás kultúrájának kialakítását. Az alelnök szerint a megoldás egyik fontos eleme a meleg ebéd biztosítása, de a nevelés, a pályaorientáció, a motiváció ugyanilyen hangsúlyos szerepet kell kapjon.

Jelenleg egy iskolai nevelési tanácsadó közel ezer diákért felel, a sajátos nevelési igényű gyerekekre, a tanulási nehézségekkel küzdőkre, ezért a szociálisan hátrányos helyzetben levő diákok motiválására, pályaorientációjára nem jut elegendő idő – nyilatkozta a Krónikának Ferencz S. Alpár. Rámutatott, sok tanuló elveszti a motivációt, a legtöbben a nyolcadik és kilencedik osztály közötti váltás időszakában maradnak ki az iskolából. Úgy véli, a tanárképzés teljes újragondolására is szükség lenne.

Az Országos Helyreállítási Terv mellett fut egy másik program is a korai iskolaelhagyás megfékezésére: a szabadtéri nonformális oktatási program sport-, művészeti, szabadtéri tevékenységek finanszírozása által fejlesztené a gyermekek tehetségét, csapatszellemét, kreativitását, vezetői képességeit, hangsúlyt fektetne az egészségügyi nevelésre, az egészséges táplálkozás népszerűsítésére, önbecsülést fokozó és az interkulturális nevelést célzó tevékenységekre, ugyanakkor támogatná a pedagógusok képzését a nonformális oktatási módszerek elsajátításában. A 15 millió eurós keret 101 ezer és 350 ezer euró közötti egyéni támogatást kínál, a december végéig benyújtott pályázatok elbírálása a minisztérium honlapja szerint folyamatban van.