Öt tanítási időszakra osztaná az oktatási minisztérium a tanévet. Az elképzelések szerint megszüntetnék a félévi dolgozatok írását, helyette a tanév elején és végén egységes standard teszteket íratnának a diákokkal. Az újításokkal együtt meghosszabbítanák a tanévet is. A következő 2022. szeptember 4-én kezdődne, és 2023. június 16-án zárulna. A hat-nyolc hetes időszakokat vakációk választanák el, illetve szintén újdonság az is, hogy az Iskola másként programhoz hasonlóan a tanintézetek bevezethetnék a zöld hetet is. Mindezekről Ferencz-Salamon Alpárt, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza vezetőjét, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos szakmai alelnökét kérdeztük.

Ön szerint mi értelme a tanév szerkezetének öt részre osztása, ha a tananyagon nem változtatnak?

Úgy gondolom, hogy nem elvetendő ötlet az öt tanítási időszak kialakítása, különösképpen, hogyha az új körülmények a gyermekek érdekeit és a minőségi oktatás feltételeit képviselik. Szerintem jó ötlet a tanévszerkezet változtatása, ellenben nagy kérdés az, hogy milyen feltételeket teremt az oktatási tárca annak, hogy ez a tanévszerkezet is jó eséllyel hozzájárulhasson ahhoz, hogy olyan irányba változzanak meg a dolgok, amilyenbe el kellene mozduljon a hazai közoktatás. A hat-nyolc hetes tanítási időszak után az egyhetes, helyenként kéthetes vakáció beiktatása teljes mértékkel támogatandó ötlet. Ezt az RMPSZ is szorgalmazta. Feltevődik azonban a kérdés, hogy megteremtik-e a lehetőséget ahhoz, hogy ez a tanévszerkezet beváljon, mert egyelőre nagyon sok ismeretlen van ebben az idézőjeles matematikai feladatban. Szerintem a változtatásokhoz rugalmas kerettanterv kellene, illetve az iskolák, a gyermekek, illetve a pedagógusok érdekében olyan órarendeket kellene összeállítani, amelyek legalább ugyanolyan innovatív megközelítésűek, mint amilyen a tanévszerkezet.

Véleménye szerint még mi mindenen kellene változtatni azért, hogy valóban működőképes legyen az említett öt tanítási időszakból álló tanév?

Az órarendeken kívül a tanévszerkezethez kellene igazítani a követelményrendszert, a tananyagot és az értékelési rendszert is. A miniszter úr is azt nyilatkozta, hogy az értékelési rendszeren is változtatnának. Attól a pillanattól, amikortól változtatnak a félévi dolgozatok helyzetén – amelyet jómagam teljes mértékben támogatok – abban a pillanatban változtatni kell a többi értékelési formán is. Tehát amikor egy rendszer megszűnik, egy másikat kell teremteni. Ez a másik rendszer meg fenntartható, releváns és megvalósítható kell hogy legyen. Csak ekkor jelenthet igazi alternatívát a jelenlegire.

Erre mekkora esély van a gyakorlatban? Hogyan kivitelezhető például a következő tanév kezdetéig?

Úgy gondolom, hogy amikor a miniszter úr a tanévszerkezet változtatásáról beszélt, akkor nem mondott el mindent. Két nagyobb kijelentése volt. Az egyik a tanévszerkezet hosszára és strukturáltságára vonatkozik, a másik meg a sokat hangoztatott félévi helyzetére. Kíváncsian várjuk, hogy milyen időszakos értékeléseket és méréseket lát jónak a szaktárca. A normális az lenne, hogy amennyiben megvalósulnak ezek az oktatási időszakok, akkor a tanév – ahogy eddig is ajánlott volt – egy (diagnosztikus) felméréssel kezdődjön.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a tanév eleji felmérés nem azt a célt szolgálja, hogy a gyermek már szeptember végén, október elején a kötelező két-három jegyből már megkapja az első jegyét, hanem azt a célt szolgálja, hogy valós képet adjon arról, hogy hol áll a diák a tanév elején a képességeivel, a tárgyi ismereteivel és a tudása alkalmazóhatóságával, vagyis személyre szabhatóan tudjuk kialakítani a tananyagot, a tanítás formáját. Ha így indítjuk a tanévet, akkor már az első tanítási időszak elején tudjuk, hogy mivel kell a továbbiakban foglalkoznunk.

A tanév eleji felmérésnek természetes következménye az is, hogy az első tanítási időszak végén már osztályzat – vagy ahogyan a miniszter úr is előrebocsátotta –, írásos értékelés formájában egy újabb értékelésnek teszik ki a gyermeket, amely szolgálhatja az első jegy megadását is. De elsősorban azt kell szolgálja, hogy megnézzék, hogy a hat-nyolc hét alatt a célul kitűzött fejlesztési területek és kompetenciák hogyan alakultak. Aztán következne egy vakáció, amely valóban ráfér diákra és pedagógusra is egyaránt.

Mi az RMPSZ állásfoglalásában határozottan elmondtuk, hogy egyáltalán nem támogatjuk azt, hogy a vakációban bármilyen fajta oktatási tevékenységet szervezzenek, hiszen az a jól megérdemelt pihenés ideje kell hogy legyen. A második tanítási időszakban az első tanítási időszak végén végzett értékelés következtetéseiből a pedagógus ismét elkezdheti a fejlesztési munkát, ilyenkor természetesen az elmaradott diákok felzárkóztatására is kell hogy figyeljen, ahogyan a tehetséges diákok tudását még inkább fejlesztheti, bővítheti. Természetesen ennek a tanítási időszaknak a végén is lehetne értékelési formát alkalmazni, és ezt így lehetne folytatni a tanév végéig, amikorra már lenne három-négy jegye a diáknak. Természetesen nem minden értékelés kell összegző (szummatív) legyen, hisz a szummatív értékelés azt is üzeni a diáknak, hogy ezzel az adott tanulási szakaszt mintegy letudta, az adott ismeretekre és képességekre a továbbiakban nincs szüksége.

A fejlesztő (formatív) értékelési módszerek használatára is óriási szüksége van, amelyek arról szólnak, hogy nem a jegyre, minősítésre összpontosítanak, nem a diák tudását minősítik, hanem azt mérik fel, hogy a tananyagot a pedagógus is mennyire tudta átadni, illetve még milyen teendői vannak, mennyire volt hatékony a tanítási tevékenysége. Ezek az értékelési formák kevesebb szorongást és több sikerélményt, fejlődési lehetőséget tudnak előidézni. A tanév végén feltevődik a kérdés, hogy az értékelés milyen volumenű tananyagból történne, mert úgy gondolom, hogy a tanév végén számonkérni a teljes évi tananyagot, az nem gyermekközpontú értékelés. Egységes tételű év eleji vagy év végi felmérésekkel kapcsolatban nincsenek jó tapasztalataink. Ebben az esetben is nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy gondolja az oktatási minisztérium, hogy milyen formája és tartalma lenne az év végi felmérésnek. Úgy értettük, hogy digitális körülmények között szeretnék megszervezni, de hogy ez mit jelent majd felkészülésileg a gyerekek számára, azt még nem tudni. Ami ennek kapcsán még elgondolkodtató az év végi mérés digitális környezetben és eszközökkel történő lebonyolítása. A tapasztalatok ezen a téren sem pozitívak, elvégre tudjuk, hogy a digitális tanrendre történő áttérés időszakában számtalan méltánytalan helyzet teremtődött, nem sikerült az oktatáshoz való jogot teljes mértékben biztosítani, sok esetben szenvedett az esélyegyenlőtlenség. Vajon minden tanintézményben lesz megfelelő internetkapcsolat, elegendő számítástechnikai eszköz, van mindenhol informatikus? Számtalan a válaszra váró kérdés.

A pedagógusok mennyire felkészültek az ilyen változtatásokra?

Bármilyen változtatást hoznak a rendszerbe, fontos továbbképezni azokat, akiknek működtetniük kell az új rendszert. Hangsúlyozom már rég: hogy fontos az, hogy a jelenleg nagyon alulfinanszírozott továbbképzési rendszerbe jó lenne befektetni, mert a reform továbbképzés nélkül nem hatékony, inkább csak füstbe ment terv. Egy jól előkészített reform sikertörténet lehet.

Újdonság az is, hogy az Iskola másként programhoz hasonlóan bevezetnék a tanintézeteken belüli zöld hetet is. Ön szerint ez mennyire járulna ahhoz, hogy valóban környezettudatosabbak legyenek a diákok?

Ami a tematikus heteket illeti, úgy gondoljuk, hogy nagyon sok jó gyakorlat és egy jó erős tapasztalati bázis van az iskolarendszeren belül. Az elmúlt tíz-tizenöt év kevés jó döntései közül az egyik legjobb döntése volt a szaktárcának az Iskola másként hét bevezetése. Kezdetben nehezen élték meg az iskolák, de azok a tanintézetek, ahol mindig is voltak tematikus hetek, iskola- és pályaorientációs napok ott gördülékenyen ment minden. Azt látom, van egy jó tapasztalat, kellő kreativitás a pedagógusközösségekben. Eddig is voltak környezetvédelmi napok, főként azokban az iskolákban, ahol az Iskola másként hetet az április 22-i Föld napjához kapcsolódóan szervezték meg. Nagyon örvendek, hogy gondoltak a zöld hétre, és meg vagyok győződve arról, hogy a pedagógusaink a legjobb tudásuk szerint nagyon kreatívan tudják majd működtetni.

Fontos ugyanakkor az is, hogy a zöld hét tevékenységei ne csak a kirándulásokra, folyópartok takarítására korlátozódjanak. Rendkívül jó lenne, főleg a nagyobb gyermekek tudatába bevinni zero waste-et, az újrahasznosítást, az egészséges életmódot. Tehát véleményem szerint lehetne bővíteni a zöld hét skáláját, de mindenképp örvendetes ilyen témákat bevinni a közoktatásba. Az RMPSZ javasolta azt is, hogy legyen egy csapatépítő hét is, amely a pedagógusközösségek és a diákok közös érdekeit egyaránt szolgálná, illetve azt is javasoltuk, hogy legyen iskolai nevelés hete is, amelyben az iskolai bántalmazásról, a különleges nevelést igénylők elfogadásáról, az inklúzióról is beszélhetnének, tanulhatnának. Mindezek pozitív hatást gyakorolnának a szűkebb vagy tágabb értelemben vett társadalmunkra, s minden bizonnyal elindítanák azt a lentről felfele terjedő reformot, amelyre mindannyian várunk.

A tanév szerkezetét leszögező miniszteri rendelet
Megjelent április 4-én a Hivatalos Közlönyben a 2022-2023-as tanév szerkezetét leszögező miniszteri rendelet. A rendelet értelmében az új tanév 2022. szeptember 1-jén kezdődik, és 2023. augusztus 31-éig tart, összesen 36 tanítási hetet foglal magában, és nem félévekre, hanem tanítási modulokra van osztva. A tanítás szeptember 5-én veszi kezdetét. A nappali tagozat 12. osztályos és az esti tagozat 13. osztályos diákjai 34 hetet járnak iskolába, számukra 2023. június 2-án fejeződik be a tanítás. A 8. osztályosoknak 35 tanítási hét van előirányozva, esetükben 2023. június 9-én jár le a tanítás. A középiskolai műszaki szakosztályok diákjai, a szakiskolások és a posztlíceumi oktatásban részesülő diákok esetében a tanítás időtartama 37 hét, a tanév számukra 2023. június 23-án ér véget. Az Iskola másként hetet és a zöld hetet 2023. február 27-e és június 16-a között szervezhetik meg az iskolák, de két különböző tanítási modulban.