A jó szakember aranyat ér, megfelelő mestert találni pedig szinte lehetetlen. A szakoktatás fontosságáról beszélgettünk Gindele Imrével, a nagykárolyi Simion Bărnuțiu Szakközépiskola igazgatójával.

– Közismert, hogy sokkal kevesebb a szakmunkás Romániában, mint amennyire szükség lenne. A nagykárolyi  Simion Bărnuțiu Szakközépiskola milyen törekvésekkel kívánja enyhíteni a fennálló szakemberhiányt?

– Az 1980-as években legalább négy szer vagy ötször annyi gyerek volt Nagykárolyban, mint amennyi manapság iskolába jár, mégis akkoriban csupán négy elméleti középiskolai osztály indult összesen minden évben, román és magyar tannyelven egy reál és egy humán profilú. Ma gyereklétszámmal küzd minden iskola, mégis hat elméleti osztály indul két középiskolában minden ősszel. Nagyon fontos lenne megértenie mindenkinek, hogy nem csak egyetemi diplomával lehet boldogulni az életben. Mi történik, ha a tizenkettedik elvégzését követően a fiatalnak nem sikerül az érettségije, nem tud egyetemre felvételizni? Napszámos nem lehet belőle, szakma pedig nincsen a kezében. Erre a lehetetlen helyzetre kínál megoldást a szakoktatás.

A mindennapjainkban saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy szinte minden szakma hiányzik a munkaerőpiacról. Az okok, amik idevezettek, nagyon összetettek. Ám az is tény, hogy a szülők sok esetben nem gondolják, hogy gyerekeik alkalomadtán egy szakmát kitanulva sokkal jobban teljesíthetnének, jobban meg tudnák valósítani önmagukat, mint az elméleti oktatásban eltöltött időt követően. Érdemes lenne követni a német oktatási rendszer példáját, ahol két-három évente iskolapszichológus szakember teszteli a gyerekeket. A szülőkkel való folyamatos egyeztetés alapján a nebulókat abba az irányba terelgeti, amely területen a legjobban tudnak majd teljesíteni felnőttként. Nálunk erre a módszerre nem vagy csak nagyon kis mértékben találunk példát. Egyelőre a mi tanulóink esetében ezt a szerepet a szülőknek, a családnak kell felvállalnia, így találva meg a legoptimálisabb pályát a gyerekek számára.

Iskolánkban mintegy tíz éve már a német minta szerinti duális rendszerben folyik az oktatás, így értetve meg mindenkivel, mennyire nagy szükség van a jól képzett szakemberekre. Igyekszünk minél több lehetőséget biztosítani a tanulni vágyóknak magyar és román nyelven egyaránt. Fontos hangsúlyozni, hogy olyan mesterségek számára indítunk osztályokat, amelyeket jól képzett szakemberek tanítanak. Kollégáimmal a beiskolázási terv készítésekor nemcsak azt a szempontot vesszük alapul, hogy mennyire piacképes, eladható az illető szakma, hanem hatványozottan odafigyelünk arra is, hogy garantálni tudjuk a szakképzés minőségét, amelyet megfelelő mérnökökkel és mesterekkel tudunk megvalósítani. Továbbá az is nagyon fontos, hogy a végzősök a tanult szakmájukban el tudjanak helyezkedni a környéken.

– El tudnak helyezkedni a végzős fiatalok?

– Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy a szakképzésben részt vevő diákok nagyon nagy hányada diplomaszerzés után azonnal munkába is állt annál a vállalatnál, amelynél a duális képzés során a gyakorlati óráit töltötte. Ez több szempontból is nagyon jó, hiszen a fiatalok számára stressz- és zökkenőmentesen valósul meg az iskolapad és a munkapad közötti átmenet, illetve a képzésben résztvevő cégek saját maguk munkaerejét nevelik ki, így a munkaközeg sem idegen, és a munkás személye sem ismeretlen a munkakezdés pillanatában. Szinte a munkahelyen nő fel az illető gyerek, és viszonylag fiatalon kezdi el a szakmunkások életét, így saját magának és a munkaadójának is nagyon sok ideig tud hasznot termelni.

Tanintézményünk olyan, hagyományosnak mondható szakmákra készíti fel a tanulásra éhes tinédzsereket, mint a mezőgépész, autószerelő, kárpitos, varrónő, illetve a lányok számára újabban a bolti eladó szak is elérhetővé vált. Egyébként a lányok esetében valamiért nehezebb megfelelő szakmunkát találni. Igyekszünk ezt a társadalomban korábban keletkezett űrt is betölteni, hiszen nagyon jó női szakemberek vannak már a munkaerőpiacon. Emellett a megszokott mechanikai szakmáink az ősszel kezdődő tanévtől továbbra is elindulnak, így lehet majd lakatosnak, CNC-gépkezelőnek, hegesztőnek, valamint asztalosnak tanulni iskolánkban. A szakiskolai speciális képzés során festő-, mázoló-, tapétázóképzés indul, illetve három, esti tagozatos szaklíceumi osztályba lehet iratkozni. Azt gondolom, amennyiben a diákok komolyan veszik a kiválasztott irányt, tizenhét-tizennyolc éves korukig meg tudják tanulni az adott szakmát.

– Miben különbözik a duális képzés a klasszikus szakiskolai oktatástól?

– A duális oktatási rendszer egyik vitathatatlan előnye. hogy a diák nem az iskolapadban, elméleti síkos tanulja meg a számára szimpatikus szakmát, hanem a kihelyezett partnercégek telephelyein. Ez nemcsak azért jó, mert a helyszínen látja és tapasztalja meg, hogy tulajdonképpen mi is történik a munkafolyamat során, hanem a legmodernebb technikai felszereléseken, a legújabb típusú eszközökön gyakorolhat. Nem kell elhallgatni, hogy a romániai tanügyi feltételek nem tudják biztosítani a legkorszerűbb műszaki berendezéseket a tanműhelyek részére. Utópia lenne azt gondolni, hogy az iskolában fel tudnánk szerelni a legújabb vívmányoknak megfelelő autószerelő-műhelyt, hisz erre nincsen pénz. Viszont azok a cégek, amelyek ezzel foglalkoznak, csak akkor lehetnek eredményesek a piacon, ha beruháznak a legutolsó generációs eszközökbe. Mivel ott adott minden körülmény, ezért kell a diákokat a műhelyekbe vinni tanulni, és nem a gépeket hozni az iskolába.

A beiskolázási tervek szerint a szakmunkásképző hároméves. Kilencedik osztályban a tanulók kétórás műhelygyakorlaton vesznek részt, ez az úgynevezett szakmába való bevezetési időszak, amelynek az iskolai műhely biztosít teret. Emellett a tanév folyamán öthetes összefüggő gyakorlati képzésben tanulnak, amely során már a partnercégek telephelyein lesik el a szakma csínját-bínját. Tizedikben ez a szám értelemszerűen nő, akkor már heti két alkalommal van gyakorlati órájuk, amely kétnapos műhelygyakorlatot jelent, továbbá három napon át szakelméleti és elméleti órákat látogatnak a tanintézmény falain belül. Akkor mérnök tanárok tanítják őket például anyagismeretre. Az összefüggő, cégeknél eltöltött gyakorlatok száma ebben az esetben tízhetesre bővül. A végzős évfolyamnak hetente háromnapos műhelygyakorlaton kell részt vennie, illetve tizenegy hetet tölt összefüggően a cégeknél. A képzési ciklus végére az a cél, hogy az oktatás hetven százalékát tegye ki a gyakorlati képzés, és a diák önállóan tudjon dolgozni az illető munkaterületen. A partnercégek alkalmazottai közül kerülnek ki azok a mesterek, akik a szakképzésben irányítják a diákok tanulási folyamatát, kézben tartják a szakmai fejlődésüket. A szóban forgó mentorok mellett az iskola is biztosít pedagógust, mestert, aki szintén elkíséri a diákokat a partnercégekhez. Azokban az esetekben, amikor a teljes osztály nem tud egyszerre jelen lenni a cég telephelyén, mert például fizikailag lehetetlen egy műhelybe összezsúfolni a nagyobb létszámú csoportot, ott az iskolai mester sorra meglátogatja a képzésben részt vevő egységeket. Az adott cég szakembere folyamatosan felügyeli az ott tanuló diákok munkáját.

– Hogyan csábítható a diák a szakiskolába?

– Rendszeresen tartunk nyílt napokat, amelyek alkalmával a helyi és környékbeli általános iskolák végzős diákjait szervezett formában végigvezetjük az intézményünkben, a műhelyekben és a nagyobb partnercégek telephelyein is. Emellett képviselőink sorban meglátogatják a környék tanintézményeit, és szóba állnak a végzősökkel, kedvet csinálnak számukra az iskolalátogatáshoz. Tizenkét-tizennégy diákos szakosztályokat indítunk minden ősszel, így valamennyi végzősnek lesz lehetősége a környéken elhelyezkedni. A kisebb létszámú csoportokkal több szakot vagyunk képesek lefedni. A meghirdetett osztályok létszáma minden esetben be is szokott telni.

Akik a szakmunkásképző elvégeztével, szakdiplomával a kezükben mégis tovább kívánnak tanulni, számukra folyamatosan nyitva áll az iskola kapuja, ugyanis tizenegyedik után akár nappali tagozatos, szaklíceumi osztályba, akár esti továbbképzésre is beiratkozhatnak. A kétéves képzést követően megszerezhetik az érettségi diplomát, amely után akár egyetemre is mehetnek, illetve posztlíceumi osztályok is működnek az iskolában. Fontos viszont elmondani, hogy a megszerzett középiskolai oklevél mellett a diákoknak szakképesítése is lesz: szakma lesz a kezükben, ahogy régebb mondták. Többen szoktak is élni ezzel a lehetőséggel. A német mintához visszatérve, el kell mondanom, hogy az ott dolgozó mérnökök nagy hányada ebben a rendszerben tanult, így a legapróbb részletekig ismeri a szakmáját.

A készülő tanügyi törvénybe már igyekeznek beépíteni azt a szabályozási keretet, amely lehetővé tenné, hogy azokkal a szakiskolát végzett fiatalokkal, akik tovább szeretnének tanulni, indíthassanak külön szaklíceumi osztályokat. Egyelőre csak a már meglévő osztályokba iratkozhatnak be ők, külön évfolyamot még nem alkothatnak. Úgy vélem, ez lenne a legmegfelelőbb alapképzés a jövő mérnökgenerációja számára.

– A nem helybeli diákoknak szállást is nyújtanak?

– A messzebbről érkező diákokat tízszobás, teljesen felújított kollégium várja, amely házias ízekkel kényezteti a bentlakókat. Idén még havi 250 lejbe kerül a gyerekek lakhatása és napi háromszori étkeztetése. Ebből két alkalommal meleg étel kerül az asztalukra. Egyébként a bentlakást nemrég újítottuk fel, a munkában pedig nagy segítségünkre voltak az iskolával kapcsolatban álló partnercégek, illetve a polgármesteri hivatal is. Sok ingázó diákunk van, jó idő esetén többen a közeli falvakból kerékpárral jönnek, de vannak szép számban bentlakók is. Az állam támogatja anyagilag az ingázást.

Az is motiváló lehet a diákok számára, hogy a román állam a szakmunkásképzőben tanuló diákok számára 200 lej ösztöndíjat folyósít, a duális képzésben részesülők pedig a partnercégektől is kapnak még ugyanennyi támogatást havonta. Természetesen ennek a kevesebb mint tíz igazolatlan hiányzás és a jó tanulmányi eredmény is a feltétele. Általában a szaktantárgyak a döntők ebben.

Szerencsére a koronavírus-járványt követően minden visszatért az eredeti állapotba. Végzőseink a partnercégek telephelyein, a megjelent bizottság előtt vizsgáznak a szaknak megfelelő gyakorlati feladatokból. A diplomamunkájukat a szaktanár, a gyakorlatvezető mesterek és a tanfelügyelőség megbízottja is jóváhagyja. A szakmát online formában lehetetlen elsajátítani. A szakoktatást talán még jobban hátráltatta a pandémiás időszak, hiszen a képernyők előtt ülve képtelenség gyakorlati képzéseket tartani. Szántani szimulátorral nem olyan, mint a földeken dolgozva. Továbbá a cégek sem fogadhatták a tanulókat, mert a szigorú szabályok miatt nekik is minimálisra kellett csökkenteniük az emberek közötti érintkezést.

– Miért lehet ma vonzó például a traktorista szakma?

– Ha ma az átlagember a traktoristára vagy bármilyen egyéb mezőgépvezetőre gondol, akkor sokaknak azonnal az a klasszikus kép ugrik be, amelyen egy olajos kezű, munkaruhába öltözött alak fekszik valamilyen nagy gép alatt, és szerel. Ma már nem így van ez, teljesen megváltozott minden. Már vannak olyan aratógépek, kombájnok, amelyek kezelése mérnöki kompetenciákat igényel. Ezek hihetetlen pontosan dolgoznak, számítógépes vezérléssel, műholdas összeköttetéssel rendelkeznek. A learatott magból mintát vesznek, és a kapott adatokat felírják egy hordozóra vagy továbbítják egy központi szerverhez, és ezek nyomán a következő vetésforgóban már be lehet állítani a kellő tápanyag-utánpótlást és terület-specifikusan lehet gazdálkodni. A vezetőfülkében légkondicionált levegő, pormentes környezet, akár tetszőlegesen választott zene is segíti a kényelmesebb munkavégzést. A gépkezelő, a kiszolgáló személyzet már nem karbantartó is egyben, mint anno. Természetesen, mint minden, amit komolyan igénybe vesznek, ezek az eszközök is elromlanak, igénylik a javítást, különösen a nagyfokú kihasználtságuk miatt, de erre van szakképzett ember, hitelesített szerviz. A fizetés is nagy ebben a szakmában, de az is igaz, hogy a pénzért meg kell dolgozni: szezonban a gépek éjjel-nappal kinn vannak a földeken, csak az embert váltják rajtuk.