Hercegi vadászat Székelyföldön: DNS-minták alapján azonosítanák a kilőtt medveóriást

Fotó: Agent GreenDNS-minták alapján vizsgálnák meg a hatóságok, hogy valóban az Arthur néven emlegetett kapitális hím medvét lőtt-e ki a liechensteni uralkodóház tagja idén márciusban Ozsdola mellett – közölte keddi sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.

Tánczos Barna a környezetőrség, a környezetvédelmi ügynökség és az erdőőrség közös vizsgálatainak eredményeit ismertette. A tárcavezető azonban nem árult el sok részletet a három intézmény jelentéséből, arra hivatkozva, hogy a nemzetközi visszhangú háromszéki vadászat ügyében a kézdivásárhelyi ügyészség és a korrupcióellenes ügyészség is vizsgálódik.

Tánczos Barna emlékeztetett, hogy az ozsdolai Botos Vadásztársaság korábban három medve kilövésére kért engedélyt, de csak egy igénylést hagytak jóvá. Ez utóbbi kérést fényképek csatolása nélkül, a környéken okozott vadkárok jegyzőkönyveire hivatkozva nyújtotta be a vadásztársaság. A külföldi vadász ennek alapján lőtt ki egy medvét Ozsdola mellett március 13-án, 22 nappal az engedély kibocsátása után. A miniszter közlése szerint leterítése előtt ez a nagyvad rendszeresen bejárt a faluba. "A hercegnek volt fegyvertartási és vadászengedélye is, a tövényt betartotta" – szögezte le a miniszter.

Mint ismert, az Agent Green természetvédő szervezet azt állítja, hogy Emanuel von und zu Liechtenstein herceg Románia legnagyobb – Arthur névre „keresztelt” – medvéjét lőtte ki Háromszéken, és a kilövési engedély nem erre a nagyvadra szólt. Tánczos Barna ezzel kapcsolatban annyit mondott: DNS-mintákat vettek a márciusban kilőtt állatból, és a természetvédő szervezet segítségét kérik annak megállapításához, hogy a külföldi vadász valóban az Agent Green által megfigyelés alatt tartott Arthurt terítette-e le. Közölte, hogy kilőtt vad azonosításához felhasználnak fotókat is.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Tánczos Barna hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi minisztérium nyilvántartásában Arthur nem szerepelt. Ugyanakkor kétségbe vonta, hogy az Ozsdola mellett kilőtt vad a romániai medvék legnagyobb példánya volt, mint ahogy azt az Agent Green állítja. „Korábban Szováta mellett elgázolt egy autó egy ennél nagyobb példányt is” – jelentette ki.

Elismerte azonban a miniszter, hogy csakis a vadászegyesület közlése alapján mérlegelhetik az ügyet. Nincsen arra lehetőségük, hogy hatósági személyt állítsanak a vadásztársaság mellé, hogy megfigyeljék: ugyanazt a medvét lövik-e ki, amelyikre korábban a panaszok érkeztek. Megjegyezte: a vadászat helyére, a kilőtt medvére vonatkozóan is el kell fogadniuk, amit a vadászegyesület közöl.

Tánczos Barna bejelentette: úgy módosították a vonatkozó rendelkezéseket, hogy a településekre bejáró, a gazdaságokat veszélyeztető problémás egyedeket, csakis annak a vadászegyesületnek a személyzete lőheti ki, amelyik kérvényezte a közbelépést, és csakis a jóváhagyást követő 15 napban. Hozzátette: a jelenlegi szabályozás nem tiltja, hogy más húzza meg a ravaszt, és a szabályzat hatvannapos határidőt szab a kilövésre.

A miniszter egy olyan fórum megteremtését is fontosnak tartotta, amelyen az állatvédők és a vadásztársaságok ütköztethetik nézeteiket, és közös álláspontot alakíthatnak ki. Hozzátette: jelenleg mindkét csoport gyanakvással tekint a másikra. Azt is megjegyezte azonban, a vadgazdáknak köszönhető, hogy Románia rendelkezik Európa legnagyobb medveállományával.

A környezetvédelmi tárca megrendelésére 2019 tavaszán készített becslés szerint Romániában 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma. A medvepopuláció megőrzésére vonatkozó 2018-as akcióterv szerint a nagyragadozók 69 ezer négyzetkilométeres romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból az optimális egyedszám 4000 lenne.

A medveállomány szabályozását hevesen ellenzik a környezetvédelmi szervezetek, amelyek szerint a vadásztársaságok üzleti érdekei állnak a szabályozási kérdések hátterében.

Kapcsolódók

Kimaradt?