DNS-minták alapján vizsgálnák meg a hatóságok, hogy valóban az Arthur néven emlegetett kapitális hím medvét lőtt-e ki a liechensteni uralkodóház tagja idén márciusban Ozsdola mellett – közölte keddi sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.

Tánczos Barna a környezetőrség, a környezetvédelmi ügynökség és az erdőőrség közös vizsgálatainak eredményeit ismertette. A tárcavezető azonban nem árult el sok részletet a három intézmény jelentéséből, arra hivatkozva, hogy a nemzetközi visszhangú háromszéki vadászat ügyében a kézdivásárhelyi ügyészség és a korrupcióellenes ügyészség is vizsgálódik.

Kapcsolódó

Már a DNA is vizsgálja a Székelyföldön kilőtt medveóriás ügyét

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bejelentette, hogy vizsgálódik az idén márciusban Háromszéken kilőtt, Arthur néven emlegetett medve ügyében.

Arthur medve ügye DNA

Tánczos Barna emlékeztetett, hogy az ozsdolai Botos Vadásztársaság korábban három medve kilövésére kért engedélyt, de csak egy igénylést hagytak jóvá. Ez utóbbi kérést fényképek csatolása nélkül, a környéken okozott vadkárok jegyzőkönyveire hivatkozva nyújtotta be a vadásztársaság. A külföldi vadász ennek alapján lőtt ki egy medvét Ozsdola mellett március 13-án, 22 nappal az engedély kibocsátása után. A miniszter közlése szerint leterítése előtt ez a nagyvad rendszeresen bejárt a faluba. "A hercegnek volt fegyvertartási és vadászengedélye is, a tövényt betartotta" – szögezte le a miniszter.

Mint ismert, az Agent Green természetvédő szervezet azt állítja, hogy Emanuel von und zu Liechtenstein herceg Románia legnagyobb – Arthur névre „keresztelt” – medvéjét lőtte ki Háromszéken, és a kilövési engedély nem erre a nagyvadra szólt. Tánczos Barna ezzel kapcsolatban annyit mondott: DNS-mintákat vettek a márciusban kilőtt állatból, és a természetvédő szervezet segítségét kérik annak megállapításához, hogy a külföldi vadász valóban az Agent Green által megfigyelés alatt tartott Arthurt terítette-e le. Közölte, hogy kilőtt vad azonosításához felhasználnak fotókat is.

Tánczos Barna hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi minisztérium nyilvántartásában Arthur nem szerepelt. Ugyanakkor kétségbe vonta, hogy az Ozsdola mellett kilőtt vad a romániai medvék legnagyobb példánya volt, mint ahogy azt az Agent Green állítja. „Korábban Szováta mellett elgázolt egy autó egy ennél nagyobb példányt is” – jelentette ki.

Elismerte azonban a miniszter, hogy csakis a vadászegyesület közlése alapján mérlegelhetik az ügyet. Nincsen arra lehetőségük, hogy hatósági személyt állítsanak a vadásztársaság mellé, hogy megfigyeljék: ugyanazt a medvét lövik-e ki, amelyikre korábban a panaszok érkeztek. Megjegyezte: a vadászat helyére, a kilőtt medvére vonatkozóan is el kell fogadniuk, amit a vadászegyesület közöl.

Tánczos Barna bejelentette: úgy módosították a vonatkozó rendelkezéseket, hogy a településekre bejáró, a gazdaságokat veszélyeztető problémás egyedeket, csakis annak a vadászegyesületnek a személyzete lőheti ki, amelyik kérvényezte a közbelépést, és csakis a jóváhagyást követő 15 napban. Hozzátette: a jelenlegi szabályozás nem tiltja, hogy más húzza meg a ravaszt, és a szabályzat hatvannapos határidőt szab a kilövésre.

A miniszter egy olyan fórum megteremtését is fontosnak tartotta, amelyen az állatvédők és a vadásztársaságok ütköztethetik nézeteiket, és közös álláspontot alakíthatnak ki. Hozzátette: jelenleg mindkét csoport gyanakvással tekint a másikra. Azt is megjegyezte azonban, a vadgazdáknak köszönhető, hogy Románia rendelkezik Európa legnagyobb medveállományával.

A környezetvédelmi tárca megrendelésére 2019 tavaszán készített becslés szerint Romániában 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma. A medvepopuláció megőrzésére vonatkozó 2018-as akcióterv szerint a nagyragadozók 69 ezer négyzetkilométeres romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból az optimális egyedszám 4000 lenne.

A medveállomány szabályozását hevesen ellenzik a környezetvédelmi szervezetek, amelyek szerint a vadásztársaságok üzleti érdekei állnak a szabályozási kérdések hátterében.