Összesen 268 estet került fel a Rise Project azon interaktív térképére, amely a hazai iskolák vagy egyetemek pedagógusai által elkövetett zaklatásokat, visszaéléseket vagy bántalmazásokat jelöli. A legtöbb esetet Bukarestből jelentették, de Kolozs megye is élen jár a „szégyenlistán”, és bár több megyében kevés ügy került bíróság elé, a projekt szerzői szerint a jelenség jóval méretesebb, mint ahogyan azt a bejegyzett esetek száma mutatja.

A kutatásuk eredményeiről beszámolva kiemelték, hogy azokat az eseteket tüntették fel az interaktív térképen, amelyek 2017 és 2023 között bíróság elé kerültek, vagy a sajtóban hírt adtak róluk és végül kivizsgálatlanul maradtak – miközben az érintett pedagógusok továbbra is gyakorolják a szakmájukat. További 150 esetet külön jeleztek nekik az elmúlt két év során, mialatt a projekten dolgoztak. „Két éven át vallottak diákok és egyetemi hallgatók az ország minden pontjáról azokról a visszaélésekről, amelyek különórákon, tornatermekben, a tanárok autójában történtek, a vidéki iskolákban vagy az ország jó hírű egyetemeiben. Sok eset a 2000-es évek elején történt, de az áldozatok már csak felnőttként merítettek bátorságot, hogy beszéljenek arról, ami diákként vagy egyetemistaként történt velük” – írta a Rise Project.

Rámutattak arra is, hogy a térképen csak a nyilvánosságra hozott eseteket tüntették fel, a jelenség viszont ennél jóval nagyobb. Hivatalos statisztika ugyan nem készült róla, de az ANAIS Egyesülettel tavaly közösen készített jelentésük alapján kettőből egy diák vagy egyetemi hallgató azt nyilatkozta, hogy legalább egyszer szexuális zaklatás érte. A FILIA tanulmánya alapján az egyetemi hallgatók egyharmadát érte valamilyen formában zaklatás.

Az esetek többsége viszont a legtöbbször nem kerül nyilvánosságra. A Rise Project térképén feltüntetett 268 esetből 45 került bíróság elé, abból 25 esetben ítélték el az erőszakot elkövető tanárt. 58 eset nem jutott el kivizsgálásig, mindössze a sajtóban hozták nyilvánosságra. Arra a megállapításra jutottak, hogy az áldozatok többsége kiskorú lány volt, de előfordult, hogy fiúkkal szemben követtek el visszaélést. Három esetben nő volt a zaklató.

A legtöbb esetet Bukarestben jelentették, szám szerint 70-et, mögötte a sorban Kolozs, Iași, Máramaros és Galac megyék következnek 11-12 esettel. Hargita vagy épp Kovászna megyékben például csak alig észrevehető a jelenség a bejelentések alapján.

A bepanaszolt tanárok kora változó, 21-től 80-ig terjed, ugyanakkor kiemelendő, hogy nagyon sok közülük a testnevelő tanár (42), de 23 matematika és 12 történelem szakost tanárt is szexuális zaklatással vagy bántalmazással vádoltak meg.

Általános megállapítás, hogy a tanárok kihasználták a státuszukból adódó hatalmukat, ha pedig az áldozatok ellenkező magatartást tanúsítottak, akkor fenyegetésbe torkollt a zaklatás. „Amikor az ügyészek a diákokat arról kérdezték, hogy tisztában voltak-e arról, hogy adott tanár erőszaktevő, azok azt válaszolták, hogy ismert volt” – írtja a Rise Project, amely arra a megállapításra jutott, hogy az áldozatok sokszor a félelem és a szégyenérzet miatt nem mertek feljelentést tenni zaklatójuk ellen.

A Catedra de abuz (A visszaélés katedrája) nevet viselő újságírói, kutatói és adatgyűjtési projekt részeként az elmúlt két év során már több oknyomozó riportot is közzétett a Rise Project, mint ahogyan a sajtóban is több eset látott napvilágot arról, hogy pedagógus bántalmazta vagy zaklatta a diákját. Nagy botrányt keltett például amikor tavaly novemberben azzal vádoltak meg egy csíkszeredai sztártanárt, hogy másfél évtizeden át szexuálisan zaklatta a diákjait.

Emlékezetes, hogy év elején lépett hatályba az a tavaly decemberben elfogadott jogszabály, amelynek értelmében bűncselekménynek minősül a hivatali tisztség szexuális visszaélésre való felhasználása, az ezért kiszabható büntetés pedig magasabb, amennyiben a bűncselekményt egyetemi vagy iskolai tanár követte el egy tanuló ellen. A három hónaptól hat évig terjedő szabadságvesztés mellett a zaklatót a hivatása gyakorlásától is eltilthatják.