Nagyrészt rejtve maradnak a tanárok szeme elől, okai pedig sokrétűek az iskolai bántalmazásnak, vélik az általunk megkérdezett szakemberek. Maros megyében tavaly szeptembertől decemberig mintegy ötven esetet jelentettek. Hargita megyében a 2022-2023-as tanév során több mint 700 gyermekkel foglalkoztak egyénileg iskolai erőszak, zaklatás, csúfolás miatt. A jelenségről annak kapcsán érdeklődtünk, hogy – mint írtuk – több kampány is indult januárban az iskolán belüli erőszak visszaszorítására. Egyiket a rendőrséggel közösen szervezi az oktatási minisztérium, a tárca másik programja a jelenleg stagnáló Együtt bátorságot nyerünk (Împreună prindem curaj) elnevezésű projekt.

Az iskolai erőszak elleni küzdelem tavaly elfogadott stratégiájának részei, folytatásai az idei ilyen tematikájú kampányok és programok, mondta el megkeresésünkre Antal Levente Mihály Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes. Hogy magáról a jelenségről mennyire lehet képet kapni, ezzel kapcsolatban elmondta, az iskolai bántalmazás, zaklatás, erőszak mértéke valószínűleg sokkal nagyobb, mint azt a tanfelügyelőség adatai mutatják.

Körülbelül ötven megyeszinten?

„Mindenki úgy tudja, hogy széles körben elterjedt jelenség a romániai iskolákban, és ez valószínűleg úgy is van, hisz, ha a civil szervezetek beszámolóit olvassuk, azt látjuk, hogy akár a tízperces szünetben vagy épp órák alatt négy gyermekből egyet ismételten zaklatnak, azaz körülbelül 25 százalékukat a statisztikák szerint. A mi adataink azonban azt mutatják, hogy a jelenség eléggé rejtve marad a felnőttek szeme elől az iskolában is. Kevés az, ami kiderül. Az idei tanév első két tanegységében: szeptembertől decemberig egész megyeszinten 17 fizikai zaklatásos esetet jelentettek az iskolák, hét pszichikai bántalmazást, 24 verbális zaklatást” – ismertette a főtanfelügyelő-helyettes, aki szerint a számok kisebbek, mint a valós esetszám. Mint elmondta, az a benyomása, hogy „nem minden derül ki”. Hogy miért, az számára is kérdés.

„Minden hónapban lekérjük a tanintézmények vezetőségétől az iskolai erőszak eseteinek számát. Hiszem azt, hogy felelősen írják ezeket a számokat, hiszen a számoknak egyezniük kell azon iskolai speciális bizottságok kimutatásaival, melyek kifejezetten ezekkel a zaklatásokkal foglalkoznak” – magyarázta. Antal Levente Mihály kifejtette, olyan helyzetekre kell itt gondolni, amikor a bántalmazó egyrészt erősebb fizikailag vagy státusza által, szándékosan zaklat, ismétlődő jelleggel fizikailag vagy érzelmileg bántalmazza, vagy csúfolja, gúnyolja a társát, vagy esetleg kiközösíti, megalázza.

Kapcsolódó

Kampányok az iskolai bántalmazás visszaszorítására: van, amire a pénzt kiutalták, majd visszavették

Az iskolai bántalmazás megfékezésére és megelőzésére nem egy kampány fut papíron. 

iskolai erőszak kampány Oktatási Minisztérium rendőrség

A főtanfelügyelő-helyettes szerint a megelőzés a fontos, hogy prevenciós tevékenységeken tanulják meg, hogy „ezen mindenki veszít, nemcsak a bántalmazott, hanem a bántalmazó, a passzívan szemlélő, és hogy megteremtsék az akciók által azt a biztonságos környezetet, ahová a gyermek szívesen jár és jól érzi magát. Az iskolában azért is olyan fájdalmas a zaklatás előfordulása, hisz a tanintézményben a gyermek elvárja, hogy a felnőttek által békés környezet legyen szavatolva neki”.

Több száz eset Hargita megyében

Míg Maros megyében a tanfelügyelőséghez mintegy ötven esetről érkezett jelentés négy hónap alatt, Hargita megyében egy egész tanévre sok száz esetet jegyzett a megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ. A 2022-2023-as tanévben a diák, a tanár vagy a szülő segítségkérése nyomán 730 gyermeknek tartottak egyéni konzultációt a központ szakemberei, csoportos konzultációt pedig összesen 4801 diáknak. Fizikai bántalmazás, csúfolódás, kiközösítés, cyberbullying egyaránt előfordult a problémás helyzetekben. Az esetszámok magasak Szabó Irén Ottilia a központ igazgatónője szerint, és kollégáival azt tapasztalják, növekvőben is van az iskolai bántalmazás jelensége, sokkal gyakoribb, mint 20-30 évvel ezelőtt.

„Hogy pontosan mi az oka, azt még mi is kutatjuk. Azt látjuk, hogy az okok sokrétűek, nagyrészt a családi háttérhez vezethetők vissza. Sok esetben az az előzmény, hogy a szülők külföldön dolgoznak, és a hiányuk vezethet viselkedésbeli problémákhoz. Nem törvényszerű, hogy ez történik, de gyakori. A másik a felgyorsult, stresszes életmód, ami ma jellemző. A szülők stressze nyilván a gyermekekre is hatással van, rájuk is átragad. Nagyon gyakori a szorongás a gyermekek körében, és ez vezet még bántalmazó viselkedéshez” – magyarázta a szakember.

Elmondta, a múlt tanév során 481 olyan szülővel beszélgettek, akinek a gyereke agresszíven, erőszakosan viselkedett az iskolában – tudtuk meg az intézmény vezetőjétől.

Az egyéni felelősségre tanítani 

Szabó Irén Ottilia elmondta, az iskolai bántalmazás helyzeteire a resztoratív módszer az, amit a munkatársai már több éve sikerrel alkalmaznak. A módszer lényege, hogy nemcsak kiragadva az áldozattal és a bántalmazóval foglalkoznak, hanem a közösségükkel, az osztályközösséggel együtt beszélik át a problémákat, amelynek során mindenki elmondhatja a nézőpontját, és az is kiderül, hogy kinek milyen felelőssége van az adott helyzetben, a közösségben osztálytársként barátként, szemtanúként. A konzultációik eredményeként mintegy 500 esetben sikerült rendezni a helyzetet.

A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ 2022-2023-as tanévre vonatkozó jelentése szerint – ami az iskolai agresszivitás, bullying, erőszak eseteire vonatkozik – 879 megelőzési, tájékoztató, tanácsadási foglalkozást is tartottak. Az intézményben jelenleg 74 iskolai tanácsadó dolgozik, többségükhöz 2-3 tanintézmény is tartozik, tudtuk meg még az igazgatónőtől.