A tudósok szerint az északi permafrosztból, vagyis az örökké fagyott talajból kiszabaduló, délre terjedő vírusok is annyira veszélyesek, mint a globális délről északra terjedőek. Ezért azok mefigyelésére és megelőzésére is hangsúlyt kellene fektetni, írja a The Guardian alapján a telex.hu portál.

„Nem tudjuk, milyen vírusok bújnak meg a permafrosztban, de úgy gondolom: fennáll a valódi kockázata annak, hogy létezik közülük olyan, amely képes járványt okozni – mondjuk ilyen lehet a gyermekbénulás vírusának egy ősi formájára. Számítanunk kell rá, hogy ilyesmi megtörténhet” – részletezte Marion Koopmans virológus, a rotterdami Erasmus Medical Center munkatársa.

2014-ben Jean-Michel Claverie, az Aix-Marseille Egyetem genetikusa egy kutatócsoportot vezetett, akik élő vírusokat izoláltak Szibériában, és kimutatták, hogy azok még mindig képesek megfertőzni egysejtű organizmusokat, annak ellenére, hogy évezredek óta a fagyott talajban voltak elzárva.

A tavaly közzétett további kutatások több különböző olyan vírustörzs létezését tárták fel hét különböző szibériai területről, amelyek megfertőzhetik a tenyésztett sejteket. Az egyik vírusminta 48 500 éves volt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek a vírusok csak amőbákat tudtak megfertőzni, az emberekre nem jelentettek veszélyt. Nem zárja ki azonban, hogy más vírustörzsek az emberi sejteket is képesek megfertőzni.

Mint mondta, „jelenleg a világjárványokkal kapcsolatos veszélyek elemzése azokra a betegségekre összpontosít, amelyek a déli régiókban jelentkezhetnek, majd északra terjedhetnek. Ezzel szemben kevés figyelmet szentelnek olyan járványoknak, amelyek a messzi északon bukkanhatnak fel, majd dél felé haladhatnak. Vannak ott is olyan vírusok, amelyek képesek megfertőzni az embereket, és új járványt indítani.”

Az örrökké fagyott talaj (permafroszt) az északi félteke egyötödét beborítja. A tudósok szerint egyes rétegei több százezer évig fagyva maradtak. Ez a talajréteg hideg, sötét, oxigénhiányos, éppen ezért tökéletes közege a biológiai anyagok minél jobb minőségű megőrzésének.

A klímaváltozás eredményeképpen a permafroszt Szibériában, Kanadában, Alaszkában is olvadásnak indult. A globális felmelegedés nagyon egyenlőtlen arányban érinti az Északi-sarkvidéket: szakértők szerint a régió sokkal gyorsabban melegszik, mint a globális felmelegedés átlagos növekedési üteme. És nemcsak a permafroszt felolvadása jelent veszélyt, a klímaváltozás közvetetten egy hasonlóan problémás jelenséget is előidéz: mivel a sarki térség jégtakarója folyamatosan húzódik vissza, egyre zsúfoltabbak a kereskedelmi hajózási útvonalak is. Mindezek mellett jelentős bányászati műveleteket terveznek Szibéria területein is, amelyekhez hatalmas lyukakat terveznek fúrni a mély permafrosztba olaj és ércek kitermelése érdekében.

„Ezek a műveletek hatalmas mennyiségű kórokozót szabadítanak fel. A bányászok besétálnak, és belélegezik a vírusokat. A következmények katasztrofálisak lehetnek” – mondta Claverie.

Koopmans szerint is reális a veszély. „Ha megnézzük a legnagyobb járványkitörések történetét, azt látjuk, hogy az egyik legfontosabb hajtóerő a földhasználat megváltozása volt. A Nipah-vírust gyümölcsdenevérek terjesztették, akiket az emberek elűztek a korábbi élőhelyükről. A majomhimlőt összefüggésbe hozták az afrikai urbanizáció terjedésével. Ennek leszünk a tanúi az Északi-sarkvidéken is: a földhasználat megváltozása hasonlóan veszélyes lehet, mint korábban.”

Az is könnyen lehet, hogy ezekkel a vírusokkal a jelenlegi emberi szervezet még soha nem érintkezett, ez pedig újabb aggodalomra adhat okot. A tudósok úgy vélik, hogy a permafroszt legmélyebb szintjein olyan vírusok is megbújhatnak, amelyek akár egymillió évesek is lehetnek. Ez azt jelenti, hogy sokkal idősebbek, mint az emberi faj.