Sokan úgy gondolták, hogy a Covid-19 megjelenése zoonózis eredménye volt, vagyis sok új kórokozóhoz hasonlóan vadon élő állatoktól terjedt át az emberre. Egy új kutatás szerint a SARS-CoV-2 magán hordozza a géntechnológia jeleit, azaz mesterséges.

A SARS-CoV-2 vírus genomját alig néhány nappal a megjelenése után szekvenálták, hogy a genetikai felépítése révén megfejtsék a működését, és így kifejleszthetővé váljanak a leghatékonyabb gyógyszerek és oltások.

Azóta tudjuk, hogy a vírus RNS-ben kódolt örökítő anyaga 30 ezer bázispárból áll, viszont ez az információ nem volt elég ahhoz – eddig legalábbis –, hogy a szakértők kiderítsék a vírus eredetét. Az első hipotézis szerint a Covid-19 megjelenése zoonózis eredménye volt, vagyis a kórokozó vadon élő állatoktól terjedt át az emberre.

A házi- vagy haszonállatok gyakrabban okoznak humán fertőzéseket, mint azt gondolnánk. Az elmúlt néhány évtizedben is okoztak világjárványt állatokról emberre átterjedt vírusok, például a sertésinfluenzaként ismertté vált H1N1 vagy a vérzéses lázat okozó ebola. A zoonózis tehát kézenfekvő feltételezés volt, ugyanakkor már nagyon korán felmerült a gyanú, hogy a Covid-19 járványt esetleg egy laboratóriumból elszabadult kórokozó okozhatta.

Az első híradások a hipotézist arra alapozták, hogy a pandémia kiindulási helyeként azonosított vuhani piac közelében egy génlaboratórium található. 2021 februárjában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy szakértői csoportja felettébb valószínűtlennek nevezte, hogy az új típusú koronavírus abból a laboratóriumból származzék. Hangsúlyozták, hogy a vírusnak vannak természetes hordozói – bizonyos denevérfajok –, bár azt elismerték, hogy továbbra sem sikerült pontosan azonosítani a közvetítő fajt, amelyen keresztül átterjedt az emberre.

Génanalízis matematikai módszerekkel

Egy friss kutatás szerint a SARS-CoV-2 vírus magán hordozza a géntechnológia jeleit, azaz mégis mesterséges lehet. Ha ez igaz, akkor már csak az a kérdés, hogy a kórokozó véletlenül szabadult ki a –legnagyobb valószínűséggel vuhani – laborból, vagy valakik szándékosan „engedték szabadon”.

Három kutató október 20-án tette közzé tanulmányát a sokatmondó „A SARS-CoV-2 endonukleáz ujjlenyomata szintetikus eredetre utal” címmel a Biorxiv szerveren, amely lektorálás előtti publikációkat közöl. Ebben a szakaszban a munkák elérhetővé válnak a széles nyilvánosság, de mindenekelőtt a tudományos közösség számára, hogy a terület ismerőinek lehetősége nyíljon felfedni az esetleges hibáit.

A három szerző közül az egyik, Alex Washburne matematikai biológus, aki egy New York-i székhelyű startupot vezet, valamint korábban a Montana Állami Egyetem kutatójaként virológiai modellezéssel foglalkozott. Két munkatársa: Antonius VanDongen, az észak-karolinai Duke Egyetem farmakológiai docense, illetve Valentin Bruttel, a németországi Würzburgi Egyetem molekuláris immunológusa.

A tanulmány lényegében azt állítja, hogy a SARS-CoV-2 vírus nagy valószínűséggel géntechnológiával „összefűzött” fertőző klónból származhat. Érvelésük szerint a természetes koronavírusok szintetikus változatai laboratóriumban is előállíthatók, és a kutatók gyakran alkalmazzák is a „genom-összeszerelésnek” nevezett módszert. Ennek során úgynevezett restrikciós enzimekkel feldarabolják a genomot, majd az így kapott hosszabb-rövidebb DNS-szálakat a megfelelő sorrendben újra „összefűzik”. A vírusgenomot általában úgy módosítják, hogy hozzáadnak vagy eltávolítanak „fűzési”, úgynevezett restrikciós helyeket. Ezek egy későbbi vizsgálatkor egyfajta ujjlenyomatként szolgálhatnak.

A három kutató azt állítja, hogy a SARS-CoV-2 „restrikciós ujjlenyomata” – akárcsak az azokat létrehozó mutációk mintázata –, miközben majdhogynem általános a szintetikus koronavírusokban, rendkívül ritkán fordul elő az ilyen vadon élő kórokozókban. „Eredményeink határozottan a SARS-CoV-2 szintetikus eredetére utalnak” – írják.

A következtetéseket máris több szakértő vitatta, viszont a három szerző azt állítja, hogy eredményeik tesztelhetők. Ha a természetben sikerül megtalálni a SARS-CoV-2 elődgenomját – a későbbi variánsokéval azonos vagy köztes restrikciós helyekkel –, akkor kiderülne, hogy a kórokozó természetes úton alakult ki.

A tanulmányt ismertető Economist magazin megjegyzi, hogy noha a kutatás eredménye még lektorálásra vár, amennyiben a végkövetkeztetés mégis a génmanipuláció lenne, az széleskörű politikai következményekkel járna. Mindenekelőtt új megvilágításba helyezné a kínai kormány magatartását közvetlenül a járvány kitörését követően. Peking ugyanis az elején elrejtette a külvilág elől nemcsak a fertőzések tényét, hanem a járványügyi adatokat is. Kérdések merülnének fel azzal kapcsolatban is, hogy mit, mikor és ki tudott a mesterségesen előállított vírus – feltehetően véletlen – elszabadulásáról.