Először rögzítették a növények kommunikációját: videón, ahogy riasztják egymást veszély esetén
A nyolcvanas évektől köztudott, hogy a növényeket illóanyagok veszik körül, amelyekkel a közelben élő növénytársaikat is figyelmeztetni tudják a veszélyre. De japán kutatóknak most élőben is sikerült rögzíteniük, mi történik, amikor egy növény veszélyt észlel, az ugyanis ezidáig tisztázatlan volt, milyen módon érzékelik a bejövő üzeneteket – írja az index.hu portál a Nature Communicationsben megjelent kutatásra hivatkozva.
Juri Aratani és Takuja Uemura, a japán Szaitama Egyetem munkatársai kísérletük során a felszabaduló illóanyagokat egy speciális szagelszívóval továbbították egy növényre, amelynek fluoreszkáló fényét mikroszkóppal vizsgálták. A kísérlet alanya nem egy szokványos növény volt, hanem egy genetikailag módosított lúdfű, amelyben egy bioszenzor anyag zöld fényt bocsát ki, amikor kalciumionok megjelenését érzékeli.
Erre azért volt szükség, mert a kalciumionokat a sejtek előszeretettel használják üzenetküldő mechanizmus részeként, nemcsak a növényekben, hanem az állatokban és az embernél is. A japán kutatók egy tavalyi munkájukban leírták, hogy a mimóza például, amely érintésre zárja össze a leveleit, ugyanezzel a mechanizmussal képes azonnali mozgást végezni.
Az új kísérlet során egy tartályba hernyókat helyeztek, amelyek paradicsomleveleken lakmároztak. A tartály levegőjét egy pumpa juttatta a megfigyelt lúdfűre, és a kutatók által készített videón megfigyelhető, ahogyan a növény reagál a hernyók jelenlétére.
A levegőben kiszűrt anyagokat elemezve megállapították, hogy a gyomnövényben a kalcium vészjelzését két illóanyag váltotta ki, ezek a Z-3HAL és E-2-HAL elnevezést kapták.
Kiderült továbbá, hogy a reakció a levél felszínén található sejtekből indult, a sztómákat alkotó úgynevezett őrsejtekből. A sztómák a növény gázcseréjét irányító szerkezetek, tekinthetünk rájuk úgy, mint a növény orrlyukaira. Ezek két őrsejtből állnak, és igény szerint kinyílnak vagy bezáródnak. Az itt észlelt vészjelzés körülbelül egy perc alatt kezdett terjedni a levélben.
A kísérlet során megállapították, hogy ha növényi hormonok alkalmazásával bezárták a sztómákat, a növény sokkal lassabban reagált baljós illatokra. A cikk arra is kitér, hogy korábbról tudtuk, hogy a növények képesek a gyökérzetükön élő gombák összeköttetésein keresztül kommunikálni. A Nature Communicationsben megjelent kutatás lényegében az mutatja, hogy a növények a túlélésük érdekében igyekeznek felismerni egymás vészjelzéseit.
CSAK SAJÁT