Dobrudzsában bukkantak a Salvia revelatának elnevezett zsályafajra, melyre évszázadokon át nem figyeltek fel a tudósok.

A tudomány számára mostanáig ismeretlen növényt fedezett fel egy kolozsvári, magyaországi és ukrajnai biológusokból álló csapat. Az eset hírértékét az adja, hogy európai növényről van szó, márpedig a vén kontinens egy botanikailag nagyon jól feltárt régió, ahol felettébb ritkák az ilyen felfedezések.

A szóban forgó növény egy zsálya, mely a kutatóktól a Salvia revelata, leleplezett zsálya nevet kapta. A botanikusok Dobrudzsában találtak rá, mely európai viszonylatban a kevéssé kutatott vidékek közé tartozik.

„Sztyeppről van szó, mely nagyon ritka az Európai Unióban, csak Romániában és Bulgária északkeleti részén van. Fantasztikus fajgazdagság jellemzi ezt a vidéket, mediterrán, ázsiai és anatóliai fajok keverednek a területén” – nyilatkozta a Maszolnak Mátis Attila, a csoport vezetője.

Rejtőzködő növény

A most azonosított növény egy úgynevezett kriptikus, vagyis rejtőzködő faj, évszázadokig rejtve maradt. A botanikusok korábban összetévesztették egy másik fajjal, azt hitték, hogy a Közép-Európában honos osztrák zsályáról (Salvia austriaca) van szó.

A zsálya nemzetség fölöttébb népes, közel 1000 faj tartozik hozzá, magyarázza a kolozsvári botanikus. Ezek nagyon innovatív növények, csuklószerkezetes porzókkal rendelkeznek, melyek nagyon precízen végzik a beporzást, mindegyik faj a rovar, általában a dongó más testrészére helyezi el a pollent. A nemzetségnek ez a sajátossága vezette rá a kutatókat arra, hogy Dobrudzsában ne maz osztrák zsálya honos.

„Láttuk, hogy más a virágszerkezet, a porzók a pollent a dongónak nem az oldalára helyezik, mint az osztrák zsálya esetében, hanem a hátára” – magyarázza Mátis Attila. A morfológiai vizsgálatot genetikai követte, melyet Magyarországon végeztek el a csoport ottani tagjai. Ez megerősítette, hogy nem az osztrák zsálya egy keleti populációjáról van szó, hanem egy új fajról. Ezek hozzávetőleg 200 ezer évvel ezelőtt különülhettek el, a kutatók úgy vélik, hogy a most felfedezett faj az ősibb.

Akkoriban a Salvia revelata a pontuszi sztyeppről Nyugat felé terjeszkedett, ott azonban már élt olyan zsálya, melynek a bibéje a rovarok hátára helyezi a pollent. A kereszteződés elkerülése érdekében a bibék kissé átalakultak, ami a kutatók szerint ékes példája annak, hogyan működik az evolúció. Időközben, az ukrán kollégáktól kapott mintákból kiderült, hogy a populáció zöme Ukrajnában található, a faj élettere a Don-vidékig terjed. Felfedezésüket a Taxon című tekintélyes szaklapban publikálták.

Lesznek még meglepetések

Egy új növényfaj leírása két-három évet vesz igénybe, mondja Mátis Attila. Ugyanez a kutatócsoport pár évvel ezelőtt már leírt egy addig ismeretlen növényt, a dobrudzsai husángot (Ferula mikraskythiana), három másiké pedig folyamatban van. Mátis Attila meg van győződve arról, hogy Dobrudzsában várják még meglepetések a biológusokat.