Az RMDSZ ideiglenes „kiutálása” a kormányból megnöveli a Nemzeti Liberális Párt (PNL) zsarolási potenciálját a koalíción belül és ez általában nem szokott jót tenni a stabilitásnak - mondta a Maszolnak Pászkán Zsolt politikai elemző. Szerinte Marcel Ciolacu patrióta gazdaságra vonatkozó megfogalmazásai a szuverenista nézeteket valló társadalmi réteget célozzák, de nincs szó egy komoly háttérmunkára alapozott koncepcióról.     

Mit várhatunk a Ciolacu-kormánytól? - kérdeztük Pászkán Zsolt politikai elemzőtől. A budapesti Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértője szerint a 2024-es választási szuperév miatt a pártok kampány-üzemmódba kapcsolnak, ami meglehetősen korlátozza majd a tényleges mozgásterüket. „Marcel Ciolacu egy nem túl sikeres kormányzást vesz át, melyben pártja eddig teljes mellszélességgel részt vett, azaz nem élhet a nehéz örökség típusú ürügyek által nyújtott néhány hónapos türelmi idővel. Hacsak a koalíció nem ír elő magának valamilyen rendkívüli munkatervet, hamarosan beüt a politikai nyár, azaz szeptemberig semmi sem fog történni. Az első igazi erőpróba a költségvetés kidolgozása lesz és annak alakulása nagyjából előrevetíti majd, hogy milyen lesz a koalíció sorsa az utolsó 2024-es voksolásig, a parlamenti választásig” - fogalmazott a nagybányai származású elemző.

Azon kérdésünkre, hogy milyen újdonságot hozhat a Ciolacu által sokat emlegetett patrióta gazdaság, Pászkán elmondta: az új miniszterelnök ezzel kapcsolatban nem árult el túl sok részletet, így inkább blöffnek tűnik. Szerinte ez a jelszó kísérlet a Szociáldemokrata Párt (PSD) „bejelentkezésére” a román társadalom szuverenista rétegének megnyerésére. „Így próbálja megelőzni, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség és egyes más, új vagy régebbi pártok sajátítsák ki ezt a növekedőnek vélelmezett tábort. Úgy tűnik, hogy Marcel Ciolacu fejében valamilyen halvány emlék lehet egy fősodoron kívüli médiaforrásból összeszedett közhelygyűjteményről. Nincs szó valódi, kiérlelt háttérmunkán alapuló koncepcióról. 

A szakértő elmondta: a legtöbb, amit Ciolacu ezzel kapcsolatos nyilatkozataiból ki lehetett hámozni, az valamilyen felszínes utalás volt egy jövendőbeli „fogyassz román terméket” kampányra. „Ez a felvetés csak a PSD-s miniszterjelöltek meghallgatásán merült fel és a kidolgozatlanságára utal, hogy ráadásul nem a mezőgazdasági tárca élére jelölt, amúgy szintén PSD-s Florin Barbu részéről, hanem a pártelnökhöz simulékonyabb gazdaságiminiszter-jelölt, Radu Oprea részéről, aki a parlamenti meghallgatásán szintén nem tudott többet mondani néhány közhelynél” - mondta a poltikai elemző. Hozzátette: a szociáldemokratáknak volt már néhány próbálkozásuk ezen a téren az őstermelői termékeket értékesítő hálózattól a korai paradicsomtermesztés támogatásáig, amelyek teljesen kudarcba fulladtak, vagy felemás eredményt hoztak, holott sokkal több idő volt a megvalósításra. 

Az immár kétpárti koalíció stabilitására vonatkozó kérdésünk apropóján Pászkán Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a koalíció eddig is tűzszüneti állapotban volt, a stabilitás pedig nem annyira a felek együttműködési szándékából, mint annak kényszeréből fakadt. Mint mondta, a „kényszerházasságok” esetében a stabil instabilitás a legtöbb, ami elérhető. „Eddig azért működhetett, mert egyrészt a hárompárti, azaz az RMDSZ-t is magába foglaló koalíció megalakulásakor még túl sok volt hátra a ciklusból ahhoz, hogy a két nagyobb párt bármelyike ellenzékbe vonuljon és megfossza magát a kormányzati forrásoktól, másrészt azért, mert az RMDSZ jelenléte biztosítékot jelentett - elsősorban a PSD számára - arra, hogy a kormányzás folytatható abban az esetben is, ha valamelyik román koalíciós tag ellenzékbe vonulna. Márpedig most mindkét stabilizáló elem eltűnt a képletből, a választások egyre közelebb kerülnek és a költségvetés elfogadása után már eltűnik az utolsó olyan nagyobb motiváló eszköz, mely felülírná a két román párt közötti centrifugális erőt” - fogalmazott az elemző. 

Pászkán Zsolt szerint az RMDSZ ideiglenes „kiutálása” megnöveli a PNL zsarolási potenciálját a koalíción belül és ez általában nem szokott jót tenni a stabilitásnak. „A koalíció és az azt alkotó pártok viselkedése szempontjából a következő legfeljebb hat hónap tűnik meghatározónak és az ebben az időszakban történő bel- és külpolitikai fejlemények, elsősorban az orosz–ukrán háború alakulása, valamint az ebből is fakadó geopolitikai változások döntő befolyással bírnak majd” - mondta a szakértő.