A világnyelvek használatának gyakorlati előnyeit, az angol nyelv nemzetközi dominanciáját, valamint gazdag nyelvi örökségünk megőrzésének összetett kérdésköreit vitatták meg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Transylvania Lectures nevű sorozatának legutóbbi alkalmán a meghívott szakemberek Kolozsváron. A március 25-i eseményen dr. Philippe Van Parijs filozófus, közgazdász, politológus ismertette átfogó kutatásait az angol nyelv hivatalos bevezetésének lehetőségeiről és kihívásairól.

Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy közvetítőnyelv használata? Egyre több döntést kell meghoznunk nemzetközi szinten, a hatékonyság érdekében pedig nagyon is szükség van a közös kommunikációs csatornára, a közös nyelvre. Világszerte több mint 6000 nyelv szorul kevesebb mint 200 ország határai közé, eközben az angol nyelv rohamosan terjed, és gyakorlatilag már egy lingua franca, vagyis közvetítőnyelv szerepét tölti be számos országban és nemzetközi szervezetben.

Dr. Philippe Van Parijs napjaink egyik legjelentősebb szakembere a nyelvi igazságosság terén, az elmúlt évtizedekben számos könyve és kutatása látott napvilágot filozófiai, közgazdaságtani, jogi, szociológiai és nyelvészeti témákban, továbbá oktatóként a világ számos pontján tevékenykedett, többek között a Harvard és az Oxfordi Egyetem vendégprofesszora volt. A Transylvania Lectures eseményén beszélgetőtársaival, Geanina Simion kommunikációs szakemberrel, valamint dr. Bethlendi András kisebbségjogásszal, az MCC erdélyi akadémiai ügyeinek igazgatójával az angol nyelv térnyerésének előnyeit és igazságtalanságait vitatták meg.

Az angol mint lingua franca

Napjainkban az angolt tekintjük a legelterjedtebb nemzetközi nyelvnek – a világon 58 országban törvény szerint is hivatalos nyelv, Európa-szerte már szinte minden országban első idegen nyelvként tanítják az iskolákban, az angolul beszélő fiatalok száma pedig egyre nő. Míg egyesek az angol nyelv globális térnyerését pozitív előrelépésnek, kapcsolatépítési lehetőségnek tekintik, mások az ezzel járó igazságtalanságok és kulturális veszteségek miatt aggódnak.

Rohamos terjedését elősegíti az egyre gyakoribb használata is, például a különböző anyanyelvű emberek a hatékony kommunikáció érdekében rendszerint a mindkét fél által legjobban ismert nyelvre, azaz angolra váltanak, nem egymás nyelvén szólalnak meg. Érdekes, például, hogy Brüsszelben úgy vélték, a Brexit után újra a francia lesz a fő közvetítő nyelv, de azóta még népszerűbb lett az angol az EU-s intézményekben, mert jelenleg egyik tagállam számára sem számít anyanyelvnek, így nincs domináns fél a beszélgetésekben.

Dr. Philippe Van Parijs az igazságtalanságokkal is számol a Linguistic Justice for Europe and for the World című kötetében. Közjóként tekint a nyelvtudásra, hiszen mindenkinek előnyére válik, ha az emberek megértik egymást. Egy közös nyelv elsajátítása azonban egyenlőtlenségeket is szül, hiszen egyeseknek anyanyelvként nem jelent kihívást a tanulása, míg másoknak idegen nyelvként sokkal nagyobb teher. A szakember szerint az egyenlőtlenségeket ellensúlyozhatja, hogy a kevésbé forgalmas nyelvek beszélői nagy mennyiségű angol nyelvű információhoz, tudományos és kulturális tartalomhoz férhetnek hozzá, emellett saját anyanyelvük tartalmait is fogyaszthatják.

Az angol nyelvtudás a munkavállalási lehetőségeket is befolyásolja, viszont a legérzékenyebb ellenérv az emberi méltóság, a kulturális identitás sérülése. Az angol anyanyelvűek fölénye azonban idővel a visszájára is fordulhat, hiszen az angol nyelvű munkapiacon a világ minden tájáról érkező, magasan képzett konkurenciával kell versengeniük, és egy lépéssel hátrébb vannak a több nyelvet beszélőkhöz képest.

Lehetne hivatalos nyelv az angol Romániában?

Egy nyelv hivatalossá tétele számost kötelezettséggel jár, az államnak elérhetővé kell tennie azt a közhivatalok szolgáltatásaiban, a törvénykezésben, az oktatásban, sőt a parlamentnek is (legalább részben) az adott nyelven kell működnie.

Belgium és Brüsszel különleges példája a hivatalos nyelvek használatának. Az országban északon a holland, délen a francia, keleten a német az egyedüli hivatalos nyelv, Brüsszelben pedig a holland és francia egyaránt hivatalos. A főváros, az EU székhelye, a látogatók és bevándorlók nagy száma miatt viszont valószínű, hogy hamarosan az angollal együtt háromnyelvű lesz. Philippe Van Parijs szerint egyre irreálisabb az az elképzelés, hogy egyes térségekben kizárólag az adott hivatalos nyelv használható.

Geanina Simion elmondta, büszke arra, hogy Erdélyben, Romániában több kultúra találkozik, amelyek gazdagítanak minden itt élőt, noha kommunikációs szakemberként sokszor kihívást jelent ezeket a helyi, sajátos, kultúráinkhoz köthető érzelmeket és gondolatokat mások számára is érthetően közvetíteni. Dr. Bethlendi András felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában az alkotmány szerint az állam egyetlen hivatalos nyelve a román, és jelenleg nem is ad lehetőséget más bevezetésére, ennek a megváltoztatása azonban egy politikai döntés.

A nyelvi igazságosság kérdése kapcsán felmerült, hogy Romániában egy harmadik nyelvre való váltás megkönnyítené-e a román és magyar közösség közötti kommunikációt. Van Parijs meglátása szerint egy harmadik, közvetítő nyelv bevezetése szimmetriát teremt, nagyban csökkenti az egyenlőtlenséget, hozzájárul a kapcsolatok javításához, de egyúttal kockázat is, mivel hosszú távon a helyi nyelv és kultúra eróziójához vezethet.

A szakember úgy véli, az angol mindaddig nem fogja elnyomni a kisebb nyelvcsoportokat, amíg az alapnyelv hivatalos nyelvként tud érvényesülni egy adott területen belül, az emberek pedig tudatosan dolgoznak a megőrzésén. Ez érvényes a kisebbségek nyelveire is. Bár Erdélyben a magyar nyelvet tanulhatjuk és gyakorolhatjuk intézményes keretek között, a népesség aránya állandóan csökken. Mivel a magyar nyelv nem rendelkezik hivatalos státusszal a térségben, a domináns nyelv elnyomja – mutatott rá a szakember.

Mára azonban a kezünkben vannak a régi sci-fikben szereplő technológiák, az egyre fejlettebb fordítóprogramok miatt pedig nem kizárt, hogy teljesen feleslegessé válik a nyelvtanulás, általa akár a román, magyar vagy angol ismerete is a jövőben.