November 13-án a magyar nyelv napját ünnepeljük. Ezen a napon fogadta el Pozsonyban az országgyűlés az 1844. évi II. törvénycikket, amely a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánította. Eddig az időpontig Magyarország hivatalos nyelve – Európában szinte utolsóként – a latin volt.

A magyar nyelv napja lehetőséget teremt arra, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő magyar nyelvre. Alkalmat ad az oktatási, a tudományos és a kulturális intézményeknek, a médiának, az anyanyelv ápolásával foglalkozó civil szervezeteknek a magyar nyelv közös megünneplésére.

Az országgyűlés 1790-től 1844-ig lépésről lépésre érte el, hogy a magyar legyen a hivatalos élet és a politika nyelve. 1805-től a törvényeket már két nyelven fogalmazták (magyarul és latinul), és a megyék saját hatáskörükben dönthettek úgy, hogy bevezetik a magyar nyelv használatát. 1830-tól törvény kötelezte a Helytartótanácsot, hogy a magyar nyelvű beadványt író megyéknek ezen nyelven válaszoljon, és a felsőfokú bíróságok is magyarul hozhatták ítéleteiket. Ugyancsak ettől kezdve írták elő a magyar nyelv ismeretét az állami vagy megyei hivatalnokok és az ügyvédek számára. 1840-től az anyakönyvezést is magyarosították, és ennek érdekében a lelkészek magyar nyelvtudását is törvényben írták elő.

1844-ben a II. törvénycikk értelmében magyart államnyelvvé nyilvánították. Ennek értelmében király az országgyűléssel és a magyar hivatalokkal kizárólag magyar nyelven értekezhetett. Az ország határain belül ez lett az oktatás nyelve is, a kapcsolt részekben pedig kötelező nyelvként oktatták a középiskoláktól felfelé. Az országgyűlés kizárólagos nyelve a magyar lett, de a horvátországi képviselők hat évre felmentést kaptak ez alól, így ők, ha akartak, latinul is felszólalhattak.

Kapcsolódó

Teszteld a tudásodat! Ünnepi kvíz a magyar nyelv napjára

Kvízünkben tíz érdekességre kérdezünk rá anyanyelvünk kapcsán.  

kvíz játék magyar nyelv napja ünnep

Melyek a legszebb magyar szavak?

A tíz legszebb magyar szó első listáját francia példára Kosztolányi Dezső állította össze. Az általa kiválasztott szavak az 1900-as évek ízlését és kultúráját, na meg persze Kosztolányi költői vénáját tükrözik. A legszebb magyar szavak szerinte: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír.

Kosztolányi Dezső így ír erről 1933. november 19-én a Pesti Hírlapban: „Erre komolyan nem lehet felelni. Olyan, mintha azt kérdeznék tőlünk, hogy melyik a zongora legszebb hangja. Minden a hangok viszonyától és pillanatnyi lelkiállapotunktól függ. Ha azonban játéknak fogjuk föl a kérdést, akkor válaszolhatunk rá, játékosan.”