Grétsy László előtt tiszteleg a magyar közmédia
A magyar nyelvművelés legendás alakjára, a 91 éves korában elhunyt Grétsy Lászlóra emlékezik a közmédia. Mint közleményükben leszögezik, tudományos és oktatási tevékenysége mellett számos televíziós műsor kötődik a nevéhez.
A magyar kultúra napján hunyt el a magyar nyelv egyik legismertebb művelője, Grétsy László. A nyelvész, főiskolai tanár életművében meghatározó szerepet töltenek be televíziós munkái is. A közreműködésével készült Családi félkör, A nyelv világa, a Szójáték, a Szabálytalan nyelvtanóra, az Álljunk meg egy szóra!, a Gyöngyök és az Anyanyelvi szószóló című műsorok több generáció nyelvműveléséhez járult hozzá. A közmédia január 22-én a magyar nyelvi kultúráért végzett elhivatott munkája előtt tiszteleg.
A Kossuth Rádió 19:30-tól megismétli az Aranyemberek című műsorának adását, amelyben Rékai Gábor volt Grétsy László beszélgetőpartnere. A Duna Worldön 18:30-tól művelődéstörténeti összeállítás látható a magyar nyelv megújítóiról Grétsy László gondolataival, Nyelvújítástól-nyelvújításig címmel. Az M5 kulturális csatorna az Agenda kulturális híradó esti adásában emlékezik meg Grétsy Lászlóról, január 23-án pedig a Librettóban idézik fel alakját.
Grétsy László 1932-ben született Budapesten. 1950-ben vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar-történelem szakára, ahol Pais Dezső professzor szemináriumainak hatására a nyelvtudomány mellett kötelezte el magát. 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd 16 évig a mai magyar nyelv osztályt vezette. 1960-tól a nyelvtudomány kandidátusa volt.
1964-ben jelent meg és azóta több tízezer példányban adták ki Szaknyelvi kalauzát. Húsznál több - olykor társszerzőkkel készített – tudományos munkája közül kiemelkedik az Anyanyelvi kaleidoszkóp (1973), az Anyanyelvünk játékai (1974), a Mai magyar nyelvünk (1976), a hatóságok helyes nyelvhasználatát segítő Hivatalos nyelvünk kézikönyve (1976), a kétkötetes Nyelvészet és tömegkommunikáció (1980-1985), az Iratszerkesztési és – fogalmazási tanácsadó (1987), amely az állampolgárnak nyújt gyakorlati segítséget.
Kapcsolódó
Főbb művei közé tartozik továbbá az Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991), a Képes diákszótár (társszerkesztő, 1992), az Anyanyelvi őrjárat (1999), A mi nyelvünk (2000), az Anyanyelvünkről anyanyelvünkért (2000), az Új anyanyelvi őrjárat (2002), A 20. századi magánlevelek nyelvi világa (2003), a Sportnyelvünk a 21. század elején (Balázs Gézával, 2003), valamint a Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005) is.
1987-98-ban az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékén tanszékvezető tanár volt. 1987-től a Magyar Televízió nyelvi bizottságának társelnöke, 1993-96-ban elnöke; 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1992-ben megválasztották az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé, 2006-ban pedig tiszteletbeli elnökévé. 2001 és 2007 között az MTA közgyűlési képviselőjeként tevékenykedett.
A Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány és a Szabad Föld szerkesztője és rovatvezetője volt, valamint több nyelvészeti rádió- és televízió-műsor, sajtóbeli nyelvművelő rovat munkatársa és könyv szerzője volt. Az Álljunk meg egy szóra című televíziós műsor 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott.
Grétsy László nyelvművelő munkásságát számos további díjjal ismerték el: Kiváló Népművelő (1981), Apáczai Csere János-díj (1992), Szarvas Gábor-díj (1992), Magyar Örökség-díj (2007), Prima Primissima díj (2012), Tőkéczki László-díj (2020), valamint Magyar Nyelvőr Díj (2020).
Grétsy László a komoly nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan kedvelt népszerűsítő, játékos könyveket is közreadott, mint a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem – nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001) valamint az Anyanyelvi rejtvénytár (2002).
CSAK SAJÁT
.jpg)
