Fehér megyében szinte minden magyarlakta településen ünnepséget tartottak március 15. alkalmából. Az egyik kiemelt helyszín Nagyenyed volt, ahol többnapos programmal tisztelegtek az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt.

Az ünnepségsorozat a vasárnapi református istentisztelettel kezdődött, amelyen Tóth Tibor László lelkipásztor emlékeztetett a 175 évvvel ezelőtti forradalmi eseményekre, a nőszövetség tagjai kiosztották az általuk készített kokárdákat, majd szavalat és koszorúzás zárta a megemlékezést.

Március 13-án, hétfőn a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a Fordulj Kispej Lovam néptáncegyüttes produkciójával folytatódott az ünnepre való hangolódás. Az előadást a 2004-es magyarországi, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ihlette: a tagok mintegy bocsánatkérésként állították össze a műsort, amelyet Magyarország és Erdély több településén is bemutattak. A Kárpát-medence reprezentatív néprajzi tájegységeinek táncaiból összeállított, Wass Albert, Márai Sándor, József Attila és Nagy László írásaival „alátámasztott” Üzenet haza című előadást a Hagyományok Háza támogatta.

Március 15-én a református vártemplom udvarán gyűlt össze Nagyenyed ünneplő közönsége. Elsőként Ladányi Árpád Csaba, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlevőket, kihangsúlyozva: „Szabadság nélkül nincs nemzet, csak söpredék. A szabadság nem magától adódik, hanem meg kell küzdeni érte, mindenik generációnak ki kell vívnia a maga szabadságát!”

Az ünnepségen részt vett Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki rávilágított arra, hogy az elmúlt 175 évben március 15. sokféle üzenetet hordozott. „Válságos időkben akkor vagyunk szabadok, ha biztonságban tudhatjuk magunkat és szeretteinket, ha megőrizhetjük a jövőbe vetett hitünket. Mi ezért dolgozunk, ez kell legyen a mi szabadságharcunk, a mi »Talpra, magyar!« jelmondatunk 2023-ban” – mondta.

Vincze András, Fehér megye alprefektusa felolvasta Nicolae Ciucă miniszterelnök üzenetét. Jelen volt Nicolae Albu, Fehér megye prefektusa és Corneliu Mureșan alprefektus is. Oana Badea, Nagyenyed polgármestere szerint „nagyon fontos, hogy mi mindannyian megvessük a szabadság alapjait, saját egyéni példával elöljárva”. A polgármester elmondta: ő maga sokszor kihangsúlyozta, hogy Enyeden a hatszázaléknyi magyarság nem „veszélyforrás”, hanem egy tiszteletet érdemlő közösség, amelyik megteremtette a város kultúráját és mai napig erősíti azt.

Lőrincz Helga, Nagyenyed RMDSZ-es alpolgármestere több példát is felsorolt arra, hogy kik a bátrak, akik a szabadságot birtokolják, majd a nagy útjára induló Kőrösi Csoma Sándor alakját idézte fel, akit tanára, Herepei Ádám állítólag ezekkel a szavakkal kísért ki a városból: „Menj a szarvasaid után, menj, ahova el mersz menni, és légy szabad!”

A felszólalásokat követően megkoszorúzták a parókia homlokzatán levő Széchenyi István-emléktáblát. Díszőrséget álltak az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület huszárjai és a 121. számú Bethlen Gábor Cserkészcsapat tagjai. Fellépett a kollégium Szabó Zsombor által vezényelt kórusa, áldást mondott Tóth Tibor László református lelkipásztor.

Az ünnepség a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében folytatódott. Ünnepi áhítatát Sámuel első könyvéből vett idézetre alapozva („Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van”) Szőcs Előd unitárius lelkipásztor kiemelte: „A magyar szabadságharc 175 évvel ezelőtti történései máig hatással vannak világszerte a magyarok millióinak életére. A forradalom emléke a legsúlyosabb tanulságokat hordozza. Legyünk kevesen, kelljen akár a hatalmasok ellen küzdenünk, megvan bennünk mindaz, ami a tisztességes helytálláshoz kell. Hazaszeretet, elköteleződés, szabadság iránti vágy mind-mind olyan hagyaték, amelyet ezelőtt 175 évvel ezelőtt vérrel fizettek meg.”

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – A nagyenyedi vérengzésre emlékezett a helyi magyarság

 Nagyenyeden 2018 óta „Emlékezzünk, hogy megmaradjunk” címmel minden év január 8-án fáklyás felvonulást tartanak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékére.

megemlékezés Nagyenyed népírtás vérengzés

Az iskolában zajló program az enyedi és anyaországi hetedikes diákok műsorára épült. A házigazdák egy szövegben kevesebb, zenében és mozgásban gazdagabb, az 1848–1849-es szabadságharc néhány epizódját jelképező flash-mobot állítottak elő osztályfőnökük, Demény Ida, illetve Tóth Bence és Tóth-Bóna Boglárka Petőfi-programos ösztöndíjasok irányításával.

A gödöllői Török Ignác Gimnázium hetedikesei a Határtalanul program keretében látogattak Nagyenyedre. Színvonalas verses-zenés előadásuk részletes betekintést nyújtott Petőfi és Arany barátságába, és ezáltal a forradalom eszméit és hangulatát is sikerült megidézniük a produkcióval.

A közönséget köszöntő Szőcs Ildikó iskolaigazgató a két tanintézmény közös fellépéseire utalva kiemelte: „nincsenek véletlenek, ami összetartozik, az megtalálja egymást”. „A 900 éves templom udvarán, majd a 400 éves kollégiumban a 175 évvel ezelőtti forradalmat és szabadságharcot ünnepelve, bizton állíthatjuk, hogy van jövő e tájon” – mondta.

A többéves hagyománynak megfelelően, a március 15-i ünnepség keretében sor került a Molnár Árpád-díjak átadására. A kollégium óvó-tanítóképzős diákjainak szánt díjat a Holányi, Molnár és Sebestyén családok alapították néhai Molnár Árpád kollégiumi tanár emlékére. Idén Veress Ágota kilencedikes, Fülöp Hanna tizedikes, Szabó Kinga tizenegyedikes és Balog Bernadett tizenkettedikes tanulók voltak a díjazottak.

Később a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban a délutáni oktatásban résztvevő diákok előadására került sor, akik lelkesítő forradalmi dalokat és csángó néptáncokat adtak elő. A koreográfiát pedagógusaik és a Petőfi-programos ösztöndíjasok állították össze.

Ladányi Árpád Csaba megyei RMDSZ-elnök és Lőrincz Helga üdvözölték a közönséget, mindketten az anyanyelvi oktatás, illetve a Nagyenyeden tíz éve működő iskolai délutáni foglalkozás fontosságát hangsúlyozták. Horváth Anna is üdvözölte az egybegyűlteket, és elmondta: ma, a koronavírus-járvány majd a gazdasági és energiaválság, illetve az orosz–ukrán háború által megviselt világban a legfontosabb cél és szabadságüzenet így hangzik: „Biztonságot teremteni és megóvni az erdélyi magyar családokat!”.

A politikus röviden bemutatta az RMDSZ kormányzati tevékenységét, szólt az elkövetkező választások fontosságáról, a szövetség által kezdeményezett konzultációs kampányról, legvégül pedig beszélgetésbe elegyedett a jelenlevőkkel.

Nagyenyeden az 1848–1849-es forradalmat megidéző események utolsó programjára március 20-án, hétfőn 19 órától kerül sor, amikor a Szent Mihály Szekere Vándorszínház Honszerelem! Vess tiszta lángot! című ingyenes előadásra várják az érdeklődőket. Ennek keretén belül fog elhangzani az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 2022-ben díjazott művelődésszervezőinek laudációja is.