A 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján szervezett aradi ünnepségen a márciusi ifjak tettvágyát méltatta Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, aki szerint „2023-ban nekünk is fel kell ismernünk az idők szavát”, és a megoldásra váró feladatokra kell koncentrálni.

A vértanúk emlékművénél, a monumentális Szabadság-szobornál délután tartottak beszédeket és koszorúzást a hősök tiszteletére. A szónokok közül elsőként Călin Bibarț polgármester lépett mikrofonhoz, és a városban együtt élő nemzetiségek és felekezetek egymásra utaltságát, illetve együttműködését emelte ki. Szerinte a tősgyökeres aradiak – etnikai hovatartozástól függetlenül – mindig is megértették és elfogadták egymást. A polgármester románul elmondott beszéde elején magyarul köszöntötte a jelenlévőket, a végén pedig a Himnusz első sorával – „Isten, áldd meg a magyart!” –, szintén magyarul búcsúzott.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Kőrösi Viktor Dávid, a kolozsvári magyar főkonzulátus vezető konzulja, Nicolae Ciucă román kormányfő üzenetét Tóth Csaba Arad megyei prefektus tolmácsolta.

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy március 15., a magyar nemzet szabadságának a szimbóluma újabb és újabb nemzedékeket késztet arra, hogy a válságos pillanatokban a forradalom eszméjéből merítsenek erőt. „Ez a nap most is a szabadságot, a magyarok szabadságát, a tenni akarást szimbolizálja” – mondta. Szerinte 175 éve őseink megértették, hogy eljött a cselekvés ideje, megmutatták, hogy a változásra nem várni kell, hanem tenni kell érte, „amit lehet és érdemes, a hazáért, a nemzetért, a magyar közösségért”, és ezt a példát kell követnünk nekünk is.

„Egy idegen elnyomás alatt élve, tisztább volt a kép, a márciusi ifjakat hajtotta a tenni akarás, és csak bátran cselekedve maradhattak meg magyarnak. 2023-ban nekünk is fel kell ismernünk az idők szavát, a jelen feladatait, a valódi, megoldásra váró kérdéseket. Tudnunk kell, mi kell ahhoz, hogy a magyar közösségünk virágozzon.  Ez a mi korszakunk kell legyen, amikor a romániai magyar emberek kapnak szerepet, amikor a romániai magyar közösség az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően olyan forrásokhoz juthat a magyarság, amelyből építhet, gyarapodhat, visszaszerezheti az elveszett reményt, és beláthatja, hogy a szülőföldön lehet és érdemes tervezni, lehet jó és teljes életet élni” – mondta Faragó Péter.

A megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint, „amikor a szabadágharcra emlékezünk, merítsünk erőt a márciusi ifjak bátorságából, és minden nap tegyük, amit tenni lehet, és amit tenni érdemes, hiszen apró, hétköznapi döntéseinkkel és cselekedeteinkkel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a gyökereink még hosszú ideig táplálni tudjanak bennünket.”

A beszédek végén a jelenlévő hivatalosságok, a politikai pártok, a civil szervezetek, az oktatási intézmények és a magyar történelmi egyházak képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit. Az ünnepségen nemcsak aradiak vettek részt, hanem a megye magyarlakta településeiről is érkeztek résztvevők.

Aradot a szabadságharc tragikus végkimenetelével, a véres megtorlással, a 13 honvédtábornok 1849. október 6-i kivégzésével köti össze a közemlékezet, de azért a forradalom néhány dicső pillanatából is kijutott a Maros-parti városnak. Ilyen volt az 1849. február 8-i csata, amikor a császárpárti szerb csapatokat a honvédek és a nemzetőrök a koros Boczkó Dániel kormánybiztos és Asztalos Sándor honvédezredes vezetésével utcáról utcára nyomulva űzték ki a városból; ezután hasonlította Kossuth Lajos az aradiak bátorságát az egri várvédők hősiességéhez.