Nem tudni, hol áll meg. S hogy megtalál-e. Kit, s hogyan. Első körben magyarázatokra lel. Hogy a felfokozott érzelmi állapot. Meg a körülmények. És… nyilván a belemagyarázók. Pedig hát. Musk, Bannon, Georgescu és társaik (hogy Csomortányiról se feledkezzünk meg) otthon tükör előtt többször is elpróbálhatták. „Kézikönyvnek” beillő dokumentáció – fotók, korabeli filmek – mindössze karnyújtásnyira, volt tehát mód a gyakorlásra. És arra, hogy miként lehet belevinni a koreográfiába piciny zavaró elemeket, amelyekre hivatkozva a mintha-, meg a -szerű jelleget mantrázzák majd sajtó és… bíróság előtt. Közben meg híveik kemény magja, amely amúgy is folytonos tudjukmi-lázban ég, (ám lendíteni eddig csak úgymond zárt alakzatban, vagy stadionok drukkercsoportjának tagjaként merészelt), azt érzi: vezérük kiállása mily bátor és határozott. Hogy beszéd és gesztus mennyire koherens. Ha eddig tétovázott olykor, a követő most bizonyosságot nyer. És innen már csak idő kérdése, hogy ő is lendítsen…

Idő dolgában pedig fura-fonákul állunk. „Az én ezerfős szavazókörzetemben mindössze 41 voksot kapott az AfD” – írja Berlinbe emigrált barátom (akit ’90-ben szintén felemelt karok üldöztek el, csakhogy bányászcsákányban és vasdorongban végződtek akkor). Térképet is küld, ahol jól látszik, amint a német fővárost ostromgyűrűbe fogja a szélsőjobbosra színeződött exendékás táj. Ő és még néhány németországi barátom még február 23. előtt is visszafogottan, de bizakodtak, hogy az ottani demokrácia elbírja ezt a külső-belső támadást. És, hogy tetőzik a neós hullám, majd alábbhagy. Idővel.

Romániai idő szerint a perc másként pereg. Hatóságaink lassan dolgoznak. Ritmusvesztésük szelektív, és nem tudjuk, hogy a mérsékelt tempó alapos munkát jelent, vagy bizonytalanságra utal – ez csak egy széljegyzet. Georgescu kétszer is lendítette karját, amint a kihallgatásról távozott. Tömeg várta, meg kamerák: tökéletes keret egy mozdulathoz. És ideális lehetőség, hogy az eddigi hat vádpont mellé a hetediket is csatolják. A helyzet abszurd mivolta épp itt türemkedik ki, hiszen a már államfőként vagy másutt megválasztott elnökként propagált szereplő éppen homlokegyenest a frissen nevére kiállított bírósági felügyelet előírásait sérti. A dokumentum ugyanis tételesen tiltja, hogy Georgescunak 60 napig nem szabad népirtás vagy háborús bűnök miatt elítélt személyek kultuszát nyilvánosan hirdetnie. Köz- és zárttéri fasizmusok hívei ezt nyilván másképp látják: példaképük most erősebb, mint eddig volt, ők meg biztosabbak abban, hogy elnök lesz belőle, ki egyben ellenfeleinek hóhéra – amint egy G-fun üzeni az online térben posztolt 30 másodpercében.

Ami innen arrafele elhangzik meg történik ebben az ügyben, az valóban nem kis mértékben a tájmingról szól. Az igazságügyi miniszter már jelezte, hogy ekkora horderejű esetben a szakszerű eljárásnak gyorsnak kell lennie, hogy választ adjon a társadalmat igencsak foglalkoztató kérdésekre. Lehet ezt sürgetésnek vélni, a „rendszer”, ahogyan a tiltakozók nevezik, belenyúl az igazságszolgáltatásba, és tekinthetjük indokolt megjegyzésnek egy felelős tárcavezető részéről.

Március elsején a fővárosban utcára vonulnak a szélsőséges-fasisztoid hívószavakra reagáló tömegek. Lendületes tavasz: napfény és langyos szellő helyett „az önkényuralmi rendszerre vagy eszmére emlékeztető vagy utaló testmozdulatok” idénye következne?!

(Címlapkép: jurnalul.ro)